Személyeskedés



Egyszerűen csak valahogy előjött a közelmúltban ez a fogalom. Kicsit utána akartam járni, hogy mások ezt hogyan definiálják. Érdekes dolgokat olvastam. Íme:

Előfordul, hogy egy vitában az egyik fél személyeskedni kezd. Ez általában akkor fordul elő, amikor az egyik fél már nem tud ésszerű ellenérvet felhozni, vagy úgy véli, az ellenfél diszkreditálása az ésszerű érvelés része. Ez a taktika, kétségtelen, bejöhet, mivel senki sem teljesen racionális. A médiában folyt viták lényege a közönség megnyerése, bármi áron. Ha kiderül, hogy az egyik érv képviselőjének valamilyen folt van a múltjában, akkor a hihetősége sérül, még akkor is, ha a “kis titkának” semmi köze nincs az illető tudáshoz. Például attól, hogy az adóhatóság vizsgálatot folytat ellene, az orvoslással kapcsolatos ismeretei még pontosak lehetnek. A közönség ekkor párhuzamot állít a vitázó szavahihetősége és a mondandójának megbízhatósága között. Az ellenfél ezt használja ki, ha személyeskedni kezd.

Soma: Ez a “semmi köze nincs az illető tudáshoz” egy külön oldalt nyitott meg:

Non sequitur

A non sequitur egy érvelési hiba, amikor egymástól független állítás(ok)ból egy hamis konklúziót vonunk le. A szó jelentése: nem következik.

Példák:

A lenti példák az Atheist Experience c. rádióműsor egyik betelefonálójától származnak:

  • Hiszek benne, hogy mi emberek itt vagyunk és képesek vagyunk véleményt formálni, tehát Isten létezik.
  • Mivel úgy jövünk világra, hogy semmit nem tudunk arról, fel kell tételeznünk, hogy egy rosszakaratú Isten is létezik.
  • Mivel korlátozott az emberi megismerőképesség, kell lennie valaminek, ami azon túl van, tehát Isten létezik.
  • Ha úgy halunk meg, hogy az igazságra nem derül fény, akkor pokolra jutunk.
  • Mivel a ∞ szimbólum létezik, létezik a legnagyobb szám is. (A végtelenség egy fogalom, nem egy szám)
  • Mivel nem tudhatunk meg mindent, ezért fel kell tételeznünk valamit, amiben hiszünk.

További példák

  • Amikor a drágább terméket vesszük meg, mert azt hisszük, az ár és a minősége között minőségbeli különbség áll fenn.
  • “…minden birodalom megbukott, aki betette ide [a Kárpát-medencébe] a lábát: tatár, oszmán, Habsburg, Harmadik Birodalom, Szovjetunió, KGST, Varsói Szerződés, és egy nap erre a sorsra jut az Európai Unió a NATO-val egyetemben.”
  • “Ilse Koch vallomásából is kiderült, hogy nem is lovagolhatott ebben az időszakban, hiszen harmadik gyermekével volt terhes, tehát abszurd őrültség a tanúvallomás már csak emiatt is.” (a terhesség nem zárja ki, hogy valaki lovagoljon)
  • Mivel Marcus Goldman (1821 – 1904) zsidó származású volt, ezért az általa alapította Goldman Sachs (ma is) a zsidók érdekeit tartja szem előtt.
  • “Sok rosszat lehet hallani a modern orvoslásról, tehát az alternatív gyógyászat hatásosabb.”
  • “Aki húst eszik, nem szereti az állatokat.”
  • Illetve kézenfekvő ellenpélda: “Aki a virágokat szereti, rossz ember nem lehet.” (Miért ne lehetne?)
  • “Tudományos bizonyíték tehát nincsen, de kristálykoponya akár létezhetett is. Miért is ne? Napjainkban sok ember zsebében ott lapul a gyógyító kristályamulett.”
forrás: https://wiki.szkeptikus.hu/wiki/Non_sequitur

A személyeskedés ellenségeskedésbe torkollhat, az indulatok elszabadulhatnak. Ez a racionális vita egyik legnagyobb akadálya, mivel a beszélgetés így a vitában részt vevő személyekről, és nem a témát érintő állításokról fog szólni.

A személyeskedés egyik altípusa a démonizálás, amely a vitapartnerről egy hamis képet állít fel. A legszélsőségesebb trükk a vitapartner és Hitler közötti párhuzamok megemlítése.

Soma: Mielőtt a személyeskedés páldáit elolvasnánk, érdemes még kinyitni a démonizálás és a Náci kártya lapjait is:

Démonizálás

A démonizálás egy negatív meggyőzési stratégia, amely egy ember (de főleg embercsoport) ellenségképének kialakítása. Az ördög terve mindig valami nagy horderejű – rabigába hajtásunk, életterünk elpusztítása, ellenvélemények ellehetetlenítése stb. Az ellenségkép kialakítása kézenfekvő olyan körülmények között, amikor egy összetett problémára egy egyszerű, nagy tömegek által befogadható magyarázatot kell találni, és azt különböző propaganda-technikákkal, a vádak végtelen ismétlése segítségével életben tartani. A gazdaságilag lepusztult, a világháború megaláztatását elviselni képtelen német lakosság nyílttá vált a nácik propagandájára, amely a zsidókat tette minden rossz felelősévé.

A démonizálás a politikai életben elterjedt jelenség. Amerikában például a republikánus gépezet elérte, hogy a konzervatív lakosság egy hányada őszintén azt higgye, hogy Barack Obama az Anti-Krisztus, aki elhozza a világvégét. A vélekedés inkább a nagyon vallásos délen, a republikánus erődítményállamokban terjedt el.

forrás: https://wiki.szkeptikus.hu/wiki/D%C3%A9moniz%C3%A1l%C3%A1s
Náci kártya

Az argumentum ad Hitlerum egy szalmabáb alapú személyeskedés, amelynek lényege, hogy a vitapartnert Hitlernek állítsuk be. Persze minden mérsékelt álláspontnak létezik egy szélsősége, ha például egy iparág államosítása ellen érvelünk, és a Szovjetunióról kezdünk el beszélni, akkor is ezt az érvelési technikát alkalmazzuk.

Minél hosszabban tart egy kiélezett vita, annál valószínűbb, hogy az egyik fél Hitlerrel rukkol elő. Ezt a tendenciát Godwin törvényének hívjuk.

A Hitlerre való utalásnak csak nagyon ritkán lehet létjogosultsága. Legtöbbször a megválaszolandó érv és a náci Németország tettei között hatalmas különbség tátong, ekkor az érvelő Hitlert (és saját magát is) lealacsonyítja, és a vitát elbagatellizálja. A technikát olyan körökben lehet használni, amikor az érvelőt amúgy is szélsőségesnek bélyegezték meg.

Példák:

  • Mindenki Sztálin, aki felszólal a vallás ellen.
  • Mindenki szélsőbalos, aki egy republikánus elnök által indított háború létjogosultságát kérdőjelezi meg.
  • A guantánamói-öbölbéli fogolytáborral kapcsolatban a következő hangzik el: “Ha felolvasnám önöknek ezt [az iratot], és nem mondanám el, hogy ezt egy FBI-ügynök beszámolója arról, hogy miket művelnek az amerikaiak a foglyokkal, azt hinnék, hogy biztos a nácikról, a szovjet gulágokról van szó, vagy bármely más őrült rezsimről, mint például Pol Potról.” (Dick Durbin demokrata képviselő)
  • FideSS
  • “A nácik is így kezdték”
  • “Sztálinra nagy hatással volt Darwin munkássága, tehát az evolúcióelmélet egy szélsőséges nézet alapja.”
forrás: https://wiki.szkeptikus.hu/wiki/N%C3%A1ci_k%C3%A1rtya

Példák a személyeskedésre:

  • A kreacionisták mindenfélét mondanak Darwinról (rasszista volt, Sztálint megihlették az írásai stb.). Az, hogy Darwin miben hitt, ki mit látott bele elméletébe és hogyan használta azokat, irreleváns abból a szempontból, hogy az evolúciónak van-e tudományos alapja, és ebből következően tanítani kell-e az iskolákban.
  • Bármilyen szekuláris kezdeményezés, panasz, javaslat elintézése azzal, hogy Sztálinnak tűntetjük fel a nem hívő felet.
  • “Az vicc, hogy Randi, aki bevallottan ateista, valakit a spiritualitása miatt ítéljen meg. […] Szerinte mindenki, aki hisz egy vallásban, gyengeelméjű és babonás. […] Illuzionistaként semmi hitele nincs abban, hogy egy médiumot megítéljen.” (James Randi vitája Linda Rossival, 4:35-től)

 

forrás: https://wiki.szkeptikus.hu/wiki/Szem%C3%A9lyesked%C3%A9s

És itt jutunk vissza az egyik utolsó bejegyzésem Argumentum ad hominem témájához.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük