A bölcs emberről



Lassan semmi nem mossa le rólam, hogy a pontokba szedett ismeretek a kedvenceim. Ezt a meglátást erősíti az alábbi összeállítás is, amit a “10 dolog, amit a bölcs emberek nagyon is jól tudnak” cikk alapján hoztam össze. Én – nem titkolom – a saját dolgaimmal való összehasonlítás lehetősége miatt olvasom el az ilyen címmel felbukkanó írásokat. Erre bíztatlak te is: tessék összehasonlítást tenni, vagy szakszóval, önelemzést tartatni, reflektálni magadra és fejlődni az olvasottak alapján. 🙂

Milanovich Domi írása

Bölcsesség? Manapság túl porosnak, misztikusnak, átfogónak hangzik. Megszoktuk, hogy olyan korban élünk, amikor maximum egy szűk területen vagyunk képesek szakértelemmel bírni, míg más kérdések kapcsán könnyen elveszünk az információk áradatában. Holott a bölcsesség elérése évszázadokon keresztül az emberi élet egyik csúcsteljesítménye, végcélja volt – nem véletlenül. Mennyire jellemző ránk, és miben érhető tetten?

A bölcsességnek számos megközelítése létezik. Nemcsak a vallásban és a filozófiában, de a pszichológiában is. Hozzám Baltes és munkatársai definíciója áll a legközelebb, mert ők nem tulajdonságként vagy gondolkodásbeli sajátosságként tekintenek a bölcsességre, hanem egyfajta szakértelemként: szerintük az élet értelmével és lényegével, valamint az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek tartoznak ide. Az a tudásunk, amit az emberi természetről, az élethosszig tartó fejlődésről, az egyén és a közösség érdekeinek összehangolásáról, a szabályrendszerek és a hatalom működéséről, a kritikus életesemények lehetséges megoldási módjairól elsajátítottunk.

Baltes és munkatársai definíciója

A forrásban megjelölt cikket angolul olvastam el, s nincs vele kedvem vesződni, hogy lefordítsam az egészet, csak pár mondatot hozok ide magyarul.

Defining wisdom has been a challenge in the world of psychology. This is because wisdom is valued in many fields of psychology including positive psychology (virtues and character strengths) and lifespan development (successful aging). The varying viewpoints between the fields make it challenging to create a definition that is accepted by every field. Despite not yet having an official definition that is accepted across all disciplines of psychology, Baltes’ definition of wisdom has provided a deep understanding of wisdom.

Baltes’ Definition of Wisdom

“Expert Knowledge concerning the fundamental pragmatics of life”
“Az élet alapvető gyakorlatiasságára koncentráló szakértelem”

What are “fundamental pragmatics of life” according to Baltes?
Mi az “élet alapvető gyakorlatiassága” Baltes szerint?

“…Knowledge and judgement about the essence of the human condition and the ways and means of planning, managing, and understanding a good life.”
“…Az emberi lét lényegének ismerete és megítélése, valamint tervezés, megvalósítás útjainak kialakítása, végül a jó élet fogalmának megértése.

Baltes suggests that knowing how humans think and act gives people the ability to understand alternative viewpoints on life’s problems. This knowledge is formed from overcoming tough life situations. Baltes also suggests expert knowledge can be learned from wise teachers or texts. Wisdom becomes apparent when this knowledge is applied during problem solving. Wise people have the broad understanding of options and viewpoints needed to formulate the best possible solution to life’s dilemmas.

Ha megismered az emberi gondolkodást és a cselekvések mozgatóit, meglesz a képességed arra, hogy más nézőpontokat használj az élet problémáinak megoldásakor. Ez a tudás tapasztalás által növekszik. A bölcsesség akkor jelentkezik, mikor ezt a tudást a saját problémáidnak megoldásakor tudod használni.

Origins of Wisdom

Baltes hypothesized a few areas from which wisdom is manifested:

  • chronological age | kor
  • experience of a wide range of human conditions | sok emberi sors ismerete
  • experience of being a tutor or mentor | vezetpi tapasztalatok
  • motivational dispositions (for example, generosity) | motivációs adottságok (pl. nagylelkűség)

Baltes found that wisdom increases into the early twenties and stays pretty constant for the rest of your life, thus proving that chronological age is not directly correlated with the amount of one’s wisdom. Nevertheless, people across all ages had been deemed wise in Baltes Berlin Wisdom Model experiments.

Végül egy érdekes angol nyelvű videó egy 9 éves fiú gondolataival, ami azt mutatja, hogy nem csak a kor számít:


A bölcs emberek részben azért bölcsek, mert képesek figyelembe venni a történelmi, kulturális, társadalmi kontextust a saját és mások tapasztalatainak értelmezése során. Elfogadják, hogy értékkülönbségek vannak az emberek között, és hogy minden csak korlátozott mértékben megismerhető: a jövő, a világ, a másik ember vagy akár saját maguk. Mi jellemzi még az élet szakértőit? Shahram Heshmat, az Illinois-i Egyetem professzora 10 fontos sajátosságot vázol fel a Psychology Today-en megjelent cikkében.

1. Nyitottak a tapasztalatokra

A nyitottság a magas bölcsességgel jellemezhető emberek egyik tipikus személyiségjegye. Amikor a korábbi tudásukkal, meggyőződéseikkel ellentétes információkkal szembesülnek, képesek végiggondolni a nézeteiket, revideálni az álláspontjukat. A tapasztalatokra való nyitottság a lélektan egyik legfontosabb személyiségmodelljének, az ún. Big five-nak is a része. Az elmélet szerint az emberi személyiség leírható 5 fő tulajdonságegyüttes mentén, ezek közül az egyik a tapasztalatokra való nyitottság. Ebben a vonásban rendre magas pontszámot érnek el a bölcs emberek, azaz fantáziadúsak, éleslátók, intellektuálisak, kíváncsiak és többféle nézőpont érdekli őket.

A Big Five lentebb még kifejtésre kerül.

2. Empatikusak

A mások nézőpontja iránti érzékenységgel függ össze, hogy a bölcs emberek képesek átérezni mások érzelmi állapotait. Önös érdekeiket meghaladva fontos számukra a többi ember, a közösség, tágabb értelemben pedig az egész emberiség és a természet jólléte.

3. Önreflektívek

Az önreflexió nemcsak a bölcsesség, de bármiféle személyes fejlődés alapköve. A magukra reflektáló, azaz önmagukat elemezni tudó emberek képesek megkérdőjelezni a nézeteiket, a viselkedéseiket, és nem lesznek rögtön defenzívek, amikor visszajelzéseket, esetleg kritikákat kapnak. Rendszeresen felülvizsgálják, hogy hol tartanak bizonyos területeken, mi az, ami jól megy nekik, min érdemes változtatniuk. Az önreflexió célja tulajdonképpen a tapasztalatokból való tanulás: az, hogy megértsük az erősségeinket, a gyengeségeinket, és azokat a külső tényezőket, amelyek befolyásolhatták a reakcióinkat.

Soma: Ennek a fontossága az én vesszőparipám is…

4. A lehető legjobb megoldásokat keresik

A bölcsesség egyik fontos ismérve az érdekek közti folyamatos egyensúlyozás. Persze nem abban az értelemben, hogy valaki kaméleon módjára ide-oda csapódjon másokhoz. Hanem úgy, hogy a különböző érdekek megismerését követően a lehető legjobb megoldási javaslatokkal rukkoljon elő. Bölcs döntés az, amely a lehető legtöbb emberre tekintettel van, mindegyikük igényeit figyelembe veszi.

Soma: … a lehető legtöbb emberre tekintettel van…

5. Képesek kezelni a bizonytalanságot

A bölcs emberek tudják, hogy a bizonytalanság nem átmeneti állapot, hanem az élet maga, különösen a 21. században, amikor a technológia rohamos fejlődése, a gazdaság és a politika szövevényes működése még annyira sem átlátható, mint amennyire lehetne. Természeti katasztrófák, terrortámadások, vírusok pillanatok alatt kifordíthatják sarkaiból a világot. Ahelyett, hogy a kontroll illúziójába ringatjuk magunkat, érdemes felmérni, hogy mi az, ami rajtunk múlik, és mi az, ami fölött nincsen hatalmunk. A bölcs ember bízik az erejében, és rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez.

Soma: Érdemes körülnézni a világban: hányan szeretnék az életük feletti teljes kontrollt érezni, tanulni, mutatni, s hányan élnek abban az illúzióban, hogy a kontroll csakis az övék…

Itt eszembe is jutott Az örökölt boszorkány című bejegyzésem, amiben a következő sorok állnak:

“Az ember azt hiszi, hogy nagyon okosan elrendezte a sorsot. De a sorsot nem lehet elrendezni. Egyszerre csak jön valami, hirtelen, egy nap, amikor nem is várod, és fölborul minden. Vége. Vége. A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert.”

6. Jól öregszenek

A bölcs emberek nem akarnak mindenáron fiatalok maradni. Minden életszakasznak megvan a szépsége, és a bölcsesség egyik jele, hogy ezeket megtanulod kiaknázni. Az évek előrehaladtával például sokan azt élik meg, hogy fontosabbá válik számukra a többi emberhez, a világhoz való kapcsolódás. Amikor a halál belátható közelségbe kerül, a prioritások átrendeződnek: a pénz és a hírnév kevésbé számít, a szeretet, a valahová tartozás érzése annál többet.

Soma: … nem akarnak mindenáron fiatalok maradni …

7. Gyarapodva jönnek ki a válságokból

Életünk folyamán számos krízis ér minket. Ezek olyan helyzetek, amelyekben az addig begyakorolt megküzdési módszereink már nem hatékonyak, úgy érezzük, kihúzták a lábunk alól a talajt. A krízisek lehetnek normatívak, amelyek szinte valamennyiünk életében törvényszerűen bekövetkeznek (például gyerekkori intézményváltások, serdülőkor, szülők elvesztése), és esetiek, azaz véletlenszerűek (például balesetek, betegségek, természeti katasztrófák). A bölcs emberek ugyanúgy megszenvedik ezeket az életeseményeket, mint bárki más, viszont képesek tanulni a tapasztalataikból, és visszanyúlni ezekhez a megoldási módokhoz akkor is, amikor ismét akadályokkal találják szembe magukat.

Paulo Coelho: Az Ötödik Hegy

8. Mindig látják a nagy képet

Amikor beindul a mókuskerék, nagyon könnyű belecsúszni abba, hogy a teendőid fegyelmezett elvégzésére korlátozod az életed. Elveszel a részletekben, annyira leköt napi túlélés, hogy nem marad kapacitásod azokra a dolgokra – például az emberi kapcsolataidra, az egészségedre, a hosszú távú céljaidra –, amelyek igazán fontosak neked. Éveket lehet leélni így. Ezzel szemben a bölcsesség azt is jelenti, hogy képes vagy megőrizni a tágabb fókuszt, folyamatosan rá tudsz látni az életedre, tudatos vagy az értékeiddel kapcsolatban, ezért nem sodornak magukkal a rövid távú céljaid.

9. Értelmesnek tartják az életüket

Az életcéljaid melletti elköteleződés érzelmi stabilitással, ellenálló képességgel ruház fel, és segít kitartani a nehéz helyzetekben is. Sok holokauszttúlélő számolt be például arról, hogy amiatt voltak képesek átvészelni a koncentrációs táborok borzalmait, mert úgy érezték, még feladatuk van itt a Földön. Köztük volt Viktor Frankl osztrák pszichiáter is, a logoterápia későbbi megalapítója. A harmadik bécsi iskolaként emlegetett irányzat szerint az ember elsődleges motivációja az élet értelmének megtalálása. Az egzisztenciális pszichológia szintén valami hasonlót fogalmaz meg, amikor a jelentésnélküliséget a halál, a szabadság és felelősségvállalás, valamint az izoláció mellett az emberi szorongás 4 fő forrása között tartja számon. Fontos tehát, hogy érezzük, az életünknek értelme, jelentése van, és minden nappal ehhez adunk hozzá valamit, ebbe az irányba tartunk.

Soma: …

10. Hatékonyan szabályozzák az érzelmeiket

Az érzelmi stabilitás a bölcsesség szükséges eleme. A kiegyensúlyozottság fenntartásához az kell, hogy hatni tudjunk az érzelmeinkre. Nem arról van szó, hogy menekülnénk előlük vagy eltompítanánk őket, hanem arról, hogy

1) nem reagálunk olyan dolgokra is hevesen, ami az emberek többségének apróság csupán (például nem zuhanunk mély letargiába, ha esik az eső),
2) képesek vagyunk megelőzni, hogy kontrollálhatatlanul elárasszanak minket az érzéseink.

Tudjuk késleltetni őket addig, amíg van lehetőségünk biztonságos térben, konstruktív módokon foglalkozni velük. A negatív érzelmeink csökkentésére elsajátítottunk eszközöket, a pozitív érzelmeket kiváltó ingerek hatását pedig képesek vagyunk tartósabbá, intenzívebbé tenni. Ha jól megy az önszabályozás, akkor kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a belső állapotainknak, és másokhoz is biztonságosabban tudunk kötődni.


Big Five

A Big Five a személyiségpszichológia egyik legfontosabb személyiségmodellje. Az elméletcsoportnak a lényege, hogy a különböző személyiségjellemzők faktoranalitikus rendezése szerint öt faktorcsoportba sorolhatóak. Számos neves pszichológus foglalkozott ezzel a témával, és éppen ezért az öt faktornak több elnevezése is van, és tartalmuk máig vitatott. Amiben a legtöbben egyetértenek, hogy van néhány nagy jelentőségű tulajdonság-együttes, amit alapvető diszpozícióként, azaz személyiségvonásként (trait) értelmezhetünk. A Big Five személyiségtaxonómiát az 1950-es években Warren Norman hozta be a köztudatba, amiért „Norman’s Big Five”-ként is szerepel sok helyen. A Big Five öt személyiségvonása: Extraverzió, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Érzelmi stabilitás, Kultúra/Intellektus. A Big Five-ot több nyelven is sikerült reprodukálni, többek között angolul, németül és hollandul, illetve több nyelven részben (általában az utolsó faktor vitatottsága miatt), mint például magyarul, olaszul és lengyelül.

Extraverzió

  • Az Extraverzió faktorának értelmezése szintén vitatott, valakik szerint az impulzusok szabad kifejezése, magabiztosság, ugyanakkor mások szerint meg dominancia vagy boldogság jellemzi legjobban a faktort, illetve általában a szociabilitást, társaságkedvelést is beleveszik. Fontos megjegyezni, hogy az Extraverzió Big Five faktornak nem az introverzió az ellenpólusa.
  • Dimenzió egyik végén álló személy:
    • pozitív érzelmi beállítottságú,
    • asszertív,
    • társaságkedvelő.
  • Dimenzió másik végén álló személy:
    • csendes,
    • visszahúzódó,
    • inkább tartózkodó, mint barátságtalan,
    • szeret egyedül lenni.

Barátságosság

  • A Barátságosság faktorát általában a kapcsolatok fenntartásának képességeként szokták emlegetni. Egyesek szerint hozzátartozik egyfajta engedelmes szolgálatkészség, gondoskodás és érzelmi támogatás is, ami megköveteli a negatív érzések legátlását. A dimenzió másik végén a kellemetlenkedés, az előbbiekkel szemben álló, illetve ellentétes tulajdonságokra utal, ami egészen az ellenségességig elmehet.
  • Dimenzió két végén álló személyek jellemzői:
    • barátságos – barátságtalan
    • meleg – hideg
    • kedves – nyers
    • udvarias – udvariatlan
    • jó természetű – ingerlékeny

Lelkiismeretesség

  • A Lelkiismeretesség faktor elnevezése közel sem fed le minden tulajdonságot, ami ebbe a kategóriába beleesik, hiszen ebbe a faktorba tartozik többek között a tervezés, kitartás, célokért való küzdelem, felelősséggel való viszony. Éppen ezért sokan Akarat, Beszabályozottság, illetve Felelősségként neveznék ezt a faktort.
  • Dimenzió két végén álló személyek jellemzői
    • óvatos – meggondolatlan
    • komoly – frivol
    • alapos – felületes
    • szorgalmas – lusta
    • felelősségteljes – felelőtlen

Érzelmi stabilitás

  • Ennek a faktornak is több elnevezése forog a köztudatban, sokan Emocionalitás vagy Neuroticizmusként emlegetik. Egyébiránt az ebbe beletartozó személyiségjegyek listája és jellemzése között van a legnagyobb egyetértés a pszichológusok között. A szorongásélmény-kiegyensúlyozottság a faktor talán leglényegesebb ellentétpárja, de maga az “Érzelmi stabilitás” elnevezés sokat letakar magából a faktorból.
  • Dimenzió egyik végén álló személy:
    • érzelmileg kiegyensúlyozott,
    • képes a stresszkeltő helyzetekkel higgadtan szembenézni.
  • Dimenzió másik végén álló személy:
    • hajlamos az irreális gondolkodásra,
    • alacsony önértékelés,
    • szomatikus tünetektől szenvedhet,
    • kevésbé tudja impulzusait kontrollálni.

Kultúra/Intellektus

  • A Big Five ötödik faktora a legvitatottabb az összes között, részben a különböző mérőmódszerek miatt. Sokan kifogásolták, hogy a faktorban intelligenciamutatók is szerepelnek, ezért a Kultúra helyett az Intellektus elnevezés is bevett. Szintén népszerű elnevezés a Nyitottság is, ami nem egyszerűen az intelligenciaszintre utal, hanem az élmények, tapasztalatok iránti nyitottságra utal. Ez a faktor egyébiránt, ami miatt több nyelven csak részben sikerült reprodukálni a Big Five-ot.
  • intellektus (képzeletgazdagságot méri, a logikus gondolkodást nem): felfogás, értelmesség, verbalitás, originalitás
  • tapasztalatok iránti nyitottság (Costa és McCrae, 1985.):
    • fantáziadús – fantáziátlan
    • intellektuális – ösztönös
    • kifinomult – durva
    • érdektelen – kíváncsi
    • nem kreatív – kreatív

 

forrás: https://divany.hu/eletem/bolcs-emberek-jellemzoi
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Big_five_szem%C3%A9lyis%C3%A9gmodell
forrás: https://berlinwisdommodel.weebly.com/baltes-definition-of-wisdom.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük