Mindenki a saját portája előtt seperjen!



A Forbes magazin faggatta ki Dr. Tóth Noémit. „Mielőtt másokkal beszélgetnénk, előbb magunkkal kezdjünk – 10 erős gondolat Orvos-Tóth Noémitől” címmel jelent meg az írás. 10 rövid pont ez, nagyon tetszik, hogy kivonatolták a beszélgetést. Mutatom a bevezetőt és a pontokat, s ahol van gondolatom, le is írom.

A szám szerint negyedik, mégis első teljesen online Forbes Legyél jobb! napot Orvos-Tóth Noémivel, klinikai szakpszichológussal, terapeutával, az Örökölt sors című sikerkönyv szerzőjével indítottuk.

Noémivel Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője beszélgetett arról, ő maga milyen úton ment keresztül, míg megismerte önmagát, a titoktartás mérgező és az őszinte beszélgetés gyógyító erejéről, és arról, hogy a sodródást leginkább úgy kerülhetjük el, ha alámerülünk a tudatunk nehéz, de felszabadító mélységeibe.

1. A vírushelyzet kihangsúlyozta, hogy hányféle valóságban élünk.

Nincs objektív igazság, csak annak szubjektív kivetülései. Ezért olyan nehéz elfogadnunk, ahogy mindenki máshogy kezeli a vírushelyzetet, mert az én félelmem, nem biztos, hogy a tiéd is.

Soma: Azt gondolom, hogy a legtöbb ember meg van győződve róla, hogy az ő világa igaz és kerek. Ez így van rendjén. Ezzel együtt azonban mindenkinek el kellene fogadni, hogy pont ugyanez igaz több milliárd másik ember világára, igazságára, vagy a kedvenc szavammal élve: nézőpontjára…

2. Aki tudatos, az nem sodródik.

Jung szerint mindaddig, amíg a tudattalan irányít, távol vagyunk az igazi énünktől, és azt sorsnak fogjuk gondolni.

Ha a tudattalan vágyait, törekvéseit, félelmeit nem sikerült felszínre hozni, búvópatakként formálja az életünket, mikor máshogy is lehetne.

Soma: Azt gondolom, attól még, hogy valaki tudatos, az élet sodorhatja. Érdekes, hogy Az örökölt boszorkány című bejegyzésemben éppen Dr. Orvos-Tóth Noémi írását is elővéve gondolkodtam ezen.

3. Helló, kinek az életét éled?!

Mielőtt másokkal kommunikálunk, kezdjük magunkkal. Az önismeret nélküli kommunikáció csak még több félreértéshez vezet. Vizsgáljuk meg, hogy amit saját igazságnak gondolunk, tényleg a miénk-e, vagy kialakítottunk egy hamis ént, ami a felszínen tart, mert esetleg könnyebben elfogadja a külvilág.

Soma: Az első két mondattal teljesen egyet értek. Csak kiegészítésként gondolom, hogy alapos önismerettel is mellé lehet lőni annak, amit jó kommunikációnak gondolunk. A harmadikkal viszont még ennél is jobban: Magamba nézve látom, hogy én már voltam olyan helyzetben, hogy más igazságát tettem meg sajátomnak, aztán mikor valaki ezt megkérdőjelezte, feszegette, rá kellett jöjjek, ezt nem tudom képviselni, mert nem az enyém… Neked volt már ilyen élményed?

4. A saját belső élményem nem biztos, hogy a valóságom.

Noémi egy pszichodráma csoportvezetőjén azt érezte, nem kedveli őt, amit nagyon nehéz volt elfogadnia. Bekapcsoltak a visszautasítás reflexei és nem értette, miért elutasító vele a csoportvezető. Aztán rájött, hogy ez nem biztos, hogy így van, de még ha igaz, is, ő attól szeretheti, és attól mindkettejüknek biztosan jobb lesz.

Soma: Ezt is nagyon igaznak tartom. Lehet bármilyen erős az az élmény, attól még nem biztos, hogy valóság…

5. Az életünknek következménye van.

A transzgenerációs elmélet, amit Orvos-Tóth Noémi könyve, az Örökölt sors is taglal, arról szól, hogy a családi múlt szerves része a jelenünknek, életünk hatással lesz leszármazottainkéra.

Így, ha a traumáink feldolgozásába energiát fektetünk, az nem csak a mi életünket menti meg, hanem az unokáinkét is.

Soma: Jól hangzik… Egy fokkal jobban érdekel az unokáimnál a gyerekeim kérdése… Van esély, hogy az övékén is segíthetek?

6. A 20. század a bizalmon és a biztonságon ejtett súlyos sebeket.

A szocialista rendszer önmagában arra épült, hogy senkinek sem bízhatunk, ezért itt Közép-Európában extra nagy feladat a feldolgozás. De a jó hír, hogy ezt már tudjuk, mert amit nem ismerünk, nem is dolgozhatunk fel.

Soma: Személy szerint én a Közép-Európa megközelítést kivenném és globálissá terjeszteném a sajnálkozást. Ettől függetlenül egyet értek a gondolattal.

7. A felszínen élünk.

Többnyire nem ismerjük és nem éljük át az igazi érzéseinket és a vágyainkat, ettől pedig elidegenedünk magunktól és másoktól is.

2020 embere átlagosan nincs jó lelkiállapotban és komoly munka vár ránk társadalmi szinten, hogy újra kapcsolódni tudjunk.

Soma: Nem tudom, képesek leszünk -e erre…

8. Mire jó egy jó könyv az önismeretben?

Sokan nehezen szánják rá magukat arra, hogy elmenjenek csoportos foglalkozásokra, önismereti terápiába fogjanak, egy könyv nekik ragyogóan segíti az első lépéseket. A jó könyv aha-élményeket ad, amitől megjöhet az étvágyunk a további fejlődésre.

9. A bizonyos „szégyelld el magad” még mindig jelen van a nevelésben, pedig a lehető legkárosabb, amit mondhatunk.

Onnantól, hogy azt mondják, bármi ami benned van, lehet szégyenteljes, nem mered vállalni önmagad. Keletkezik egy alternatív valóság, feszültség alakul ki az érzem és a tudom között.

10. Az őszinte beszéd gyógyító.

A titok olyan, mint a mágnes, egyre több dolgot kell magunkba tartanunk, hogy az eredeti titok sose derüljön ki. Ez pedig a jelenünket és a gyerekeink jövőjét is meghatározhatja.

Soma: … Nincs mit hozzá tenni…

 

forrás: https://forbes.hu/legyel-jobb/mielott-masokkal-beszelgetnenk-elobb-magunkkal-kezdjunk-10-eros-gondolat-orvos-toth-noemitol/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.