A depresszió és a nyelvhasználati jelek



A forrásként megjelölt magyar cikk két lányról beszél, akik kimentek a piacra, majd az alábbiakban foglalták össze az ott tapasztaltakat:

  • Zsófi így mesélte: Mint mindig, most is totálisan felesleges volt kimennem a piacra. Én ott állandóan szívok. A felújítás miatt undorítóan mocskos még mindig. Senki nem dolgozik, senki nem törődik azzal, hogy én, a vásárló összepiszkolódom. Soha nem lesz kész! És persze a hentes sem volt nyitva. Ne is próbálkozz ezzel, nem megyek ki többet a piacra! Gusztustalan az a hely is, mint ahogy ez az egész ország.
  • Fanni sem volt boldog: Teljesen feleslegesen mentünk ki! Nem volt nyitva a hentes. Ráadásul még mindig nem végeztek a felújítással, akkora piszok van, hogy inkább eret vágsz magadon, minthogy begyalogolj oda. Nem tudom, mikor fogják végre megcsinálni rendesen, és nem is láttunk egy munkást sem, aki dolgozna éppen. Nem kéne többet kimennünk a piacra, amíg nem fejezik be a felújítást.

Szerinted melyik lánynál képzelhető el, hogy lesben áll a depresszió?

Bár egyik történet sem túl vidám, Zsófi az, akinek a nyelvhasználatában fel lehet fedezni a depresszióra utaló jeleket.

Aki depresszióban szenved, másképp beszél, más szavakat használ, mint aki nem. (A depresszióhoz, és más mentális betegséghez köthető nyelvhasználat nagyon erős és hatásos is lehet, gondoljunk csak József Attila, Kurt Cobain vagy Sylvia Plath soraira.)

  • Negatív érzelmet kifejező szavak: Nyelvhasználat esetén két dologról beszélhetünk, egyrészt a tartalomról, másrészt pedig a stílusról. A tartalom, nem meglepő módon az, hogy miről beszél valaki. Az elemzés azt mutatta ki, hogy a depressziósok szövegeiben sokkal magasabb a negatív érzelmet kifejező szó, mint a kontrollcsoportnál. Hemzsegnek a „magányos”, „szerencsétlen”, „szomorú” melléknevek. Nem meglepő, de fontos észrevenni. 
  • Egyes szám, első személy: A másik, ami viszont még ennél is jobban jellemző a depressziósok beszédére, az az egyes szám első személy. Magukról beszélnek, magukkal foglalkoznak, kevés a többes szám. Ha belegondolunk, hogy a depresszió egyik legszörnyűbb szubjektív tünete az izoláció, az elmagányosodás, úgy ez nem is furcsa. Ugyanakkor itt a nyelvhasználat is aláhúzza az „énközpontúságot” (és itt most nem az egocentrizmusra kell gondolni). Az egyes szám első személy használata lehet diagnosztikus jegy, de okságra nem utal. Nem tudják még, hogy azért foglalkozik-e valaki magával, mert ez a depresszió velejárója, vagy az lesz-e depressziós, akinek a gondolatai túl sokat forognak önmaga (hibái) körül.
  • Végletesség: A beszéd stílusában az abszolutista szavak is jellemzők. A depressziósok, öngyilkossági gondolatokkal birkózók, szorongást átélők igencsak hajlamosak arra, hogy végletekben beszéljenek: mindig, soha, teljesen, senki, semmi, állandóan… Ez a harmadik legerősebb megkülönböztető jegy: sokkal jellemzőbb, mint a negatív érzések szavakba öntése.

Megnézték azt is, hogy gyógyulóban lévő depressziósoknak milyen a nyelvhasználata. Megvizsgáltak egy csomó olyan fórumot, ahol a gyógyulók pozitív történeteiket osztják meg, támaszt nyújtanak a még depresszióban szenvedő sorstársaiknak. Természetesen az éppen gyógyult depressziósoknál nem volt jellemző a negatív érzelmi szavak túlsúlya, sőt sokkal több pozitív érzelemről írtak, mint egy sima kontrollcsoport. De ez a végletesség megmaradt! A kutatók azt írják, hogy egy depressziós epizód után nagyobb az esély, hogy ez újra előforduljon, és ez a végletességre hajló gondolkodás elősegítheti a depresszió megjelenését.

 

A depresszió a világ egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája: Az Egészségügyi Világszervezet adati alapján több mint 300 millió embert  érint a mentális zavar, így tenni kell a depressziósokat sújtó diszkrimináció és előítéletek ellen. A WHO jelentése szerint világszerte több, mint 300 millió embert érint a depresszió, ami így a világ egyik legsürgetőbb egészségügyi problémájává nőtte ki magát. 2005 és 2015 között 18%-kal nőtt a depresszióban szenvedők száma, akik közül sokan még mindig stigmának érzik betegségüket.

 

A gyilkos négyes, ami hatszorosára növeli a depresszió kockázatát:

  • dohányzás
  • elhízás
  • kevesebb mozgás
  • helytelen étkezés

 

forrás: https://divany.hu/eletem/2018/09/27/depresszio-felismerese/
forrás: https://www.iflscience.com/health-and-medicine/people-with-depression...
forrás: https://divany.hu/eletem/2017/07/04/a_depresszio_a_vilag_egyik...
forrás: https://divany.hu/vilagom/2018/11/10/depresszio-kockazat-eletmod

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.