Kulesov-hatás



Az agyat könnyű befolyásolni, halljuk nagyon sokszor. Azt is, hogy ezt milyen gyakran alkalmazzák rajtunk. Mégis meglepő lehet, mikor kiderül, hogy valóban van tudomány az alkalmazás mögött. A forrásban megjelölt cikk “Videóban mutatjuk, milyen könnyen befolyásolható az agyad” címmel hívta fel magára a figyelmemet. Elolvasva és megnézve ismerkedtem meg a 

Kulesov-hatás

fogalmával.

A hivatkozott cikk szerint A nagy rendezőmágus, Alfred Hitchcock igazat mondott: a filmek uralhatnak minket. A legendás rendező a Psycho kapcsán egyszer ezt mondta: „Nem érdekel a téma, nem érdekel a színészet, de igenis érdekel a film, a fényképezés és a zene, és mindazok a technikai összetevők, amik által a közönség sikítani fog.

Nem véletlen, hogy a rendezőt kapcsolatba hozzá a Kulesov-hatással.

Lássuk először, hogy hogyan is ír a Wikipédia a jelenséggel kapcsolatban.

A Kulesov-hatást Lev Kulesov orosz filmrendező, az orosz filmművészeti iskola létrehozója 1929-ben megjelent “Filmművészet” című elméleti művében publikálta. Lényege, hogy egy film vágása során két egymás után következő jelenet esetén a második jelenettel lényegesen módosítható az elsődleges jelenet értelmezése.

A hatás leírása

A Kulesov által végzett bemutató kísérlet, amelyet a kollégáinak bevonásával végezett, a következő volt: a kor legismertebb filmszínészének, Mozzsuhinnak elkészítette egy premier plán felvételét, ahogy az ül és a távolba tekint. Ezt követően három különböző felvételt készített, szintén premier plánban: egy forró párolgó tányérról, egy koporsóban fekvő kisgyermekről és végül egy pamlagon fekvő fiatal leányról. Ezek a felvételek összevágásra kerültek oly módon, hogy közvetlenül Mozzsuhin felvételét követően vágták be a forró párolgó tányért, a koporsóban fekvő kisgyermeket, illetve a pamlagon fekvő fiatal leányt. Ezeket a montázsokat, először Mozzsuhin arcát, majd a különböző jeleneteket, levetítették. A nézők egymástól teljesen függetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy az első esetben a színész arcán látszik az éhség, a másodikon a szomorúság, míg a harmadikon az izgatottság, annak ellenére, hogy valójában Mozzsuhin a semmibe nézett. A kísérlet gyorsan világszerte ismertté és a montázsnak a filmművészetben történő felhasználásának egyik fő szabályává vált.

A Kulesov-effektust a pszichológusok is tanulmányozták, és az a mai napig a filmrendezők egyik alapvető fogása. Alfred Hitchcock a „Boldogság definíciója” című interjújában szintén bemutatja a Kulesov-hatást, mint az általa „tiszta szerkesztésnek” nevezett vágási eljárást. Első esetben egy csecsemőt tartó nőt ábrázol, hozzá illesztve saját mosolygó arcát, ezt a nézők mint kedves öregembert értelmezték, amikor a gyermeket tartó nőt egy fiatal bikinis nővel cserélte le, akkor úgy tekintettek rá mint „egy vén kujonra”.

Találtam még egy érdekes videót, ami az általam is kedvelt “Körhinta” című magyar film egy-egy jelentét használja fel arra, hogy demonstrálja a hatást:

Végül pedig visszatérek az eredeti cikkre. A készítők létrehozták a saját videójukat a demonstrálás céljából, és szépen összefoglalják a benne láthatókat. Ime:

A Kulesov-hatás teljes mértékben alátámasztja Hitchcock korábbi kijelentését. Réka az első snittben a kamerába néz, arca jellegtelen, a végén pedig nagyon halványan elmosolyodik. Gondolhatunk arra, hogy mit láthat, mit nézhet, mire gondolhat? Mire fel ez a jellegtelen kifejezés, mi miatt mosolyodik el? De automatikusan tudjuk, hogy a válasz a következő snittben fog megérkezni. (Ezt a hatást járatják csúcsra oly sokszor a horrorfilmek, amikor hosszú pillanatokig mutatják a főszereplő rémült/ijedt/meglepődött arcát, de nem árulják el, hogy mi okozta nála ezt a reakciót.)

A válasz érkezik, mégpedig a következő snittel, amikor látjuk az eperrel teli tálat: így egyből arra gondolunk, Réka szemez azzal a tál eperrel, tehát éhes, és talán úgy döntött, bele is fog enni a tál eperbe. Ezt követően újra Réka arcát láthatjuk, de már azzal a többletinformációval, hogy ő éhes. Ezt a feltételezést máris felülírja a következő jelenet, amelyben egy félmeztelen férfit látunk, így rögtön arra asszociálunk, hogy Rékának tetszik a látvány. De ha a harmadik szekcióban egy kicsiny gyermek van az édesanyjával – ekkor Réka arca máris újabb jelentést kap: boldogságot, elégedettséget, harmóniát, egy érzést, miszerint örül annak, hogy a gyerek boldog az édesanyjával.

Aki pedig szemfüles, az azt is észrevehette, hogy a színekkel is manipuláltunk: az elsőnél zöld színárnyalatot kapott a bevezető szám, illetve Réka felvétele is, ami általában az agyunkban könnyebben simul az egészséges táplálkozáshoz. A másodiknál rózsaszínűre festettük a videót és a felvételeket is, ami az erotika, a szerelem színe. A harmadik tesztnél pedig pasztellszíneket és világoskéket használtunk, ami a harmóniát jelképezi.

Milyen könnyű befolyásolni a nézőt! Mennyire nem Rékán múlt, hogy te éppen mit gondolsz, hiszen ugyanaz a felvétel játszódott le mind a háromszor!

forrás: https://divany.hu/offline/2019/08/22/kuleshov-hatas/
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kulesov-hat%C3%A1s

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük