A boldogság és az önbizalom kapcsolata, ahogy Csernus Imre látja



A forrásban idézett cikk alapján felvetődik bennem a gondolat, hogy azon túl, hogy a riport alany Csernus Imrét (is) lehet szeretni, meg nem szeretni, plusz az itt idézett interjú mondatokkal is lehet egyet érteni, meg nem érteni, én vállalom, hogy szeretem az ürgét, illetve hogy egyet is értek azzal, amit itt ír. Ezért kerül ide új bejegyzésként.

Természetesen most is arra buzdítalak, hogy olvasd el a teljes – nem túl hosszú – cikket, de én csak részleteket másolok ide, a szokásos kiemeléseimmel.

Az életed folyamán változott a boldogságról alkotott fogalmad? Létezik a boldogságnak egy olyan fogalma, ami minden élethelyzetet lefed?

Nagyon egyszerű: akinek nincs önbizalma, annak nem jár boldogság. Amit ő boldogságnak hisz, az csak biztonság. Amíg valaki azt érzi, hogy önbizalomhiánya van, felnőtteknek kijáró párkapcsolata nem lesz soha.


A boldogság a belső bizonytalanságnál nem jár, mert amit bizonytalan boldogságnak hívsz, az valójában a biztonságban levés. Biztonságban lenni nem boldogság. Az egy állandó rettegés, hogy meddig fog ott maradni a másik. Csak sokan boldogságnak hívják. De nem az.

Te félsz, és egy csomó mindent nem oldottál meg, egy csomó mindenben önbizalomhiányod van, és nem teszel meg ez ellen mindent, amit tudsz, és közben gyártod a kifogásokat. Ezért ilyen a kezed. Az enyém nem, mert én nem gyártom. Érzed a különbséget?

Visszakanyarodva az előző kérdéshez, szerinted egy vallásos ember könnyebben meg tud birkózni a halál gondolatával?

A hit az, ami fontos, teljesen mindegy, hogy egy vallásban hiszünk vagy valami másban. A lényeg, hogy abban hiszel, amit csinálsz. De ha bizonytalankodsz, az nem hit. A hitet érzed, tüzel a kezed.

Eddig az idézetek.

Ennek az utolsó mondatnak a kapcsán mosolyogtam. A hit fontosságát és annak hiányát a mai ember életéből évtized óta fontosnak tartom, sőt a hit hiányát látom az emberiség legnagyobb problémájának.

Jó egy hete volt ezzel kapcsolatban beszélgetésem egy társaságban. Ott feltették a kérdést, hogy a vallás azért a mai emberek nagy részétől távol áll, hogy lehetne ez megoldás. Erre válaszoltam, hogy a hit szerintem nem csak a vallásos formában jelenhet meg. Hinni nagyon sok mindenben lehet, nem csak a vallások által diktált formákban. Hinni lehet pl. a természetben, önmagunkban, a hazában, a családban, s biztos vagyok benne, hogy számtalan olyan dologban, amiről nekem elképzelésem sincsen.

A beszélgetés kapcsán mondtam ki először egy olyan gondolatsort, ami mostanában fogalmazódott meg bennem, s valószínűleg nem véletlenül most, mert az elmúlt időszakban túl vagyok egy pár Temesi Áron, Wass Albert és Fekete István könyvön.

Hinni lehet például az adott szóban is, tágabb értelemben az emberben. Nem véletlenül látjuk másnak az olyan csoportok életét, ahol az adott szó az úr. Ott hihetek abban, hogy amit mondasz, az úgy van, de te is hihetsz abban, hogy amit tőlem hallasz, az úgy van. Az adott szóba vetett hit szerintem egy nagyon erős hit.

forrás: https://divany.hu/offline/2019/06/05/csernus-imre-egy-eleted-van-interju/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük