Mijamoto Muszasi



400 évvel ezelőtt egy szamuráj leírta a bölcsesség 20 szabályát – még ma is hasznukat veheted. Ezzel a címmel került elém egy bejegyzés. Na, gondoltam, egy újabb “misztikus japán köntösbe” burkolt okoskodás, ezért a szokásos módon elkezdtem utána nézni a háttérnek. Ki ez az emlegetett japán szamuráj, mi az igaz abból, amit az oldalon róla írnak, s milyen kapcsolatban van a neki tulajdonított 20 gondolatnak.

A forrásban említett oldal a következőket írja a férfiról:

Musashi Miyamoto, vagy más néven Bennosuke Miyamoto, a XVII. Század egyik legnagyobb kardforgatója volt. Lenyűgözően bánt a karddal, és kiváló harcos volt. Rekord számú párbajt megnyert: körülbelül hatvanat. Nem sokkal a halála előtt a szamuráj megírta Az út, amelyen egyedül járunk című könyvét, amelyben az életfilozófiájáról beszél.

A férfira vonatozó Wikipédia oldal (szintén megjelölve a forrásban) alapján az időszak stimmel, valóban 400 évvel ezelőttről beszélünk. S bár a férfi a szamurájok korában élt, ő maga nem volt szamuráj. Apja volt visszavonult szamuráj, illetve ő maga győzött le több szamurájt, illetve ekként jelenik még meg ez a foglom: “Muszasi csak élete késői szakaszában vált igazi szamuráj-szellemiségűvé.” S bár a Wikipédia nem említi, de a harmadik forrásban ezt olvasom: Ő maga ronin volt majdnem egész életében: tehát vándor szamuráj volt.

A 20 gondolatot tartalmazó cikkben az egyik műve “Az út, amelyen egyedül járunk” címmel van említve, s talán a rövid Muszasira vonatkozó leírásból ez az egyetlen helyes állítás, mert a mértéktartóbb Wikipédia oldalon (és más oldalakon is) olvashatjuk, hogy Mijamoto Muszasi a Dokkódó (“Az egyedül járó útja”) címet adta annak a viselkedési kódexnek, amelyet a harcosok számára írt.

Jó, tárgyilagosan (átgondoltam) az állításokat a húszas cikkben:

  • helyes állítások: a név, a 400 év, korának egyik legnagyobb kardforgatója, sok párbajt vívott, a könyv címe lényegilag stimmel, a könyv az életfilozófiájáról szól.
  • helytelen állítások: nem volt szamuráj

Mea culpa, helyes volt a cikk bevezetője.

Mijamoto Muszasi élete

Mijamoto Muszasi (1584–1645) híres-hírhedt japán kardforgató, filozófus, tanító.

Neve: 宮本 武蔵, nyugaton Miyamoto Musashi, teljes nevén Sinmen Muszasi no Kami Fudzsivara no Gensin. Született Sinmen Takezó néven. Később tovább neveken is hívták, mint Mijamoto Bennosuke (gyerekkori neve), Niten Doraku (buddhista neve).

A legendás japán kardvívók között talán Mijamoto Muszasi neve a legismertebb. Népszerűsége nem csak Japánban, hanem világszerte is töretlen. Ez a rendkívüli képességekkel megáldott harcos első, halálos kimenetelű párbaját tizenhárom éves korában vívta, tizenhat évesen pedig már részt vett a véres szekigaharai csatában. Élete során számtalan párbajt vívott, de nem talált legyőzőre.

Életének utolsó éveiben megírta a kétkardos vívás és a taktika esszenciájának számító híres művét, Az öt elem könyvét, amely manapság is széles körű olvasottságnak örvend.

Élete

1584-ben született Japánban, a Mimaszaka tartománybeli Mijamoto nevű faluban.

Apja, Sinmen Muniszai nagynevű kardforgató volt és magas tisztséget viselt, ám nem sokkal Muszasi születése után a család felbomlott, és a gyermek anyja mellett maradt. Miután a szülők külön háztartásban éltek, a fiatal Muszasinak sokszor ötven kilométert kellett gyalogolnia azért, hogy apjától kardvívást tanulhasson.

Hamar kiderült, hogy a gyermek különleges tehetséggel bír a vívás terén. Fogékonysága révén, sokakat megdöbbentő gyorsasággal sajátította el a harcosok minden tudnivalóját és ügyességét, erejét.

Tizenhat évesen elhagyta családját, és vándorútra kelt. Egészen ötvenéves koráig járta az országot, és több száz párbajból és csatából került ki győztesen. Már életében legendává vált; huszonnyolc évesen már híres kardvívó volt, és bár több nemestől is kapott kedvező ajánlatot, nem alapított kardvívó iskolát.

Harmincévesen rádöbbent arra, hogy nem a „Stratégia Útjának” (harc, háború művészete) ismerete miatt győzedelmeskedett, hanem a személyes képességei, ereje és erőszakos természete miatt. Ezután éjt nappallá téve edzett, hogy megértse a Stratégia Útjának valódi lényegét.

Ötvenévesen, saját bevallása szerint „elérve a Stratégia Útját”, kényelemben és megbecsülésben élhetett volna, de ő minderről lemondott, és visszavonult egy hegyi barlangba, meditációnak szentelve idejét. Ebben az időszakban írta meg fő művét, a Go Rin No Shót (a Stratégia kézikönyve a kard és az élet csatáiról).

1637-ben részt vett a simabarai felkelés leverésében.

Muszasi 1645-ben halt meg, tüdőrákban, egy héttel azután, hogy megírta a Dokukodót.

Muszasi jellemzése

Muszasi egy „kenszei” volt, azaz a kard mestere. Gátlástalan és legyőzhetetlen harcos, aki szamurájok és róninok tucatjait győzte le megalázó tiszteletlenséggel és fölényességgel.

Apja, visszavonult szamurájként, a vívásra és az erkölcsre tanította fiát, aki minden képzeletet felülmúló módon sajátította el a kardvívás művészetét. Mégis sokan kerülték a tehetséges ifjút, mert külleme a legnagyobb jóindulattal sem volt kellemesnek nevezhető. Gyermekkora óta kerülte a tisztálkodást; arcát hegek és kiütések tarkították, ruhája és haja elképzelhetetlenül rongyos, koszos és büdös volt.

Híres volt tiszteletlen viselkedéséről; bajvívásai alkalmával megvárakoztatta, feldühítette és megalázta a nemes párbajra számító ellenfeleket. Sok esetben hirtelen jött támadással, orvul csapott le, s pillanatok alatt megölte a kihívott feleket. Híres volt arról, hogy fakarddal vagy éppen egy evezőből eszkábált bottal törte be ellenfele koponyáját.


Az öt elem könyve és Az egyedül járó útja

Muszasi csak élete késői szakaszában vált igazi szamuráj-szellemiségűvé, és a kardforgatás egyik stílusának alapító mesterévé. Fokozatosan formálta át magát ösztönös harcosból olyan emberré, aki megszállottan keresi a vallásos önfegyelmet és a természettel való azonosulást. Tudatosan alakította harci képességeit a háborús szolgálat helyett a békeidős jellemépítés eszközévé.

Népszerűségének fő forrásai a halála előtt írt művek: a Go Rin No Sho, az „Öt gyűrű/kör/elem könyve” és a harcosok számára írt viselkedési kódex, a Dokukodo, vagyis „Az egyedül járó útja”.

A könyv, mint erre Muszasi többször is utal, csak a harci művészet elkötelezett, töprengő, kereső gyakorlója számára jelenthet segítséget. A könyv nem csak párbajtechnikák gyűjteménye, hanem egy etikai kézikönyvecske, amit a mindennapi elmélkedések és gyakorlások céljára írt.

Ezzel kicsit

Gó rin no só

„Az utam szabályai azokhoz szólnak, akik az én hadászati módszerem akarják tanulmányozni:

  1. Ne legyél gonosz!
  2. Szüntelenül gyakorold a ni ten icsi-rjú tanait! (Muszasi kialakította a saját kardforgató technikáját, a Hyōhō Niten Ichi-ryūist. Ez a technika még ma is létezik, és még Magyarországon is vannak követői.)
  3. Ismerd meg a többi művészetet!
  4. Tanulmányozd a különböző mesterségek útjait!
  5. Lásd a különbséget a mindennapok nyeresége és vesztesége közt!
  6. Törekedj a hatodik érzék és a sokoldalúság fejlesztésére!
  7. Ismerd fel a dolgok igazi, láthatatlan lényegét!
  8. Figyelj a kicsiny dolgokra is!
  9. Ne tégy hasztalan dolgokat!

Szükséges, hogy elfogadva e szabályokat gyakorold az utat, ha nem nyitottan figyeled a világot, akkor sohasem leszel az út mestere. Ha magadévá teszed az utam, akkor húsz vagy harminc ellenfél sem bír majd veled.

Először a lelked kell a harcművészetnek adnod, s ha megingathatatlan módon járod az igazi utat, akkor győzhetsz technikával vagy akár a pillantásoddal is. Gyakorlással teljesen ellenőrizhetővé válik a tested, és győzhetsz fizikailag, sőt sok-sok edzés után lelkileg is. Ha már ezen a szinten vagy, legyőzhet bárki is?

Egy igaz ember jól irányíthatja az embereit, betartva a törvényeket. Vezetni fogja az országot, okítani a népet, megőrizve a rendet. Ha van út, mely kimondja, nem győzhető le a lélek, akkor ez a hadászat útja.”

Japán leghíresebb harcosa öt fejezetre osztotta művét:

a Föld
a Víz
a Tűz
a Szél
az Üresség könyvére.

Ennek alapján az első kata (formagyakorlat) képviselheti a földet, mivel technikái alapvetők, erősen földhöz kötöttek, a második katában több folyamatos mozdulatot, találatot találhatunk, mely így a vízhez hasonló, a harmadik már inkább a küzdelemhez hasonlít, így ez a tűz katája. A negyedik a szél katája, az ötödikben pedig ugrás is található, így ez az űr, üresség-kata.

Pusztakezes technikák, az alapfegyverek (nuncsaku, sai, tonfa), és a katana sok-sok évi gyakorlása után érdemes elmélyedni a kétkardos technikákban. Addigra valójában a két kard egy lesz. Megszűnnek a különbségek.


Dokukodó

Tulajdonképpen ezzel kezdtük, hiszen erről szól a húszas cikk.

Ahogy a Wikipédia írja:

Mijamoto Muszasi a Dokukodó (Az egyedül járó útja) címet adta annak a viselkedési kódexnek, amelyet a harcosok számára írt.

Ezt a címet a Sodoka (Az azonnali felébredés éneke vagy Az Út megvalósításának éneke) egy szakaszából kölcsönözte: Mindig egyedül megy, mindig egyedül jár.

A szamurájok katonai kiképzésben részesültek, de a busidó (A harcos útja) túlmegy a fegyveres gyakorláson, ez egy becsületkódex, amely a szülői kapcsolatokhoz való hűségen és a zenen alapul. A „szamurájok zenjét” tanulmányozva észrevehetjük, hogy ahogyan ők értik Buddha útját, az meglepően igaz és mély. Muszasi 1645-ben halt meg, egy héttel azután, hogy megírta a Dokukodót. A kéziratot Kumamotóban őrzik.

A húszas cikk a címében azt írja, hogy “még ma is hasznukat veheted” kicsit ellentétben áll azzal, hogy “A könyv, mint erre Muszasi többször is utal, csak a harci művészet elkötelezett, töprengő, kereső gyakorlója számára jelenthet segítséget.” Ez, illetve a pontokhoz fűzött magyarázatok miatt néztem kicsit “ferde szemmel” a cikkre. Mielőtt felsorolnám a húsz pontot (igazából) huszonegy elvégeztem egy összehasonlítást arról, hogy az egyes pontok hogyan felelnek meg egymásnak a forrásokban: Wiki + terebess.he vs. húszas cikk. Nem mindenben találtam egyezőséget.

I. Ezért először a Muszasi által felsorolt 21 pontot írom le:

  1. Ne szállj szembe a kor szokásaival, amelyben élsz!
  2. Ne keresd az élvezeteket!
  3. Mindenben maradj pártatlan!
  4. Másokkal törődj, ne magaddal!
  5. Egész életedben hagyd figyelmen kívül a vágyaidat!
  6. Ami megtörtént, megtörtént, ne sajnáld!
  7. Ne irigyelj senkit, se jóban, se rosszban!
  8. Akármi legyen is az utad, indulj szomorúság nélkül!
  9. Ne tégy szemrehányást se másnak, se magadnak!
  10. Ne őrizz kötődéseket a szívedben!
  11. Ne sóvárogj semmi után!
  12. Ne kívánj otthont magadnak!
  13. Ne keresd az ínyencfalatokat!
  14. Ne gyűjts régiségeket, hogy aztán eladd őket!
  15. Ne gyakorolj önmegtartóztatási rítusokat!
  16. A fegyvereiden kívül ne ragaszkodj semmilyen tárgyhoz ezen a világon!
  17. Addig gyakorold az Utat, amíg már nem félsz a haláltól!
  18. Ne kívánj gazdagságot öreg napjaidra!
  19. Tiszteld az isteneket és Buddhát, de ne kérj tőlük semmit!
  20. Mondj le az életedről, de ne a becsületedről!
  21. Soha ne térj le a harcosok útjáról!

II. Majd az összehasonlító táblázatomat:

Wiki + terebessHúszas?Nem tudom
Ne szállj szembe a kor szokásaival, amelyben élsz! Ne légy impulzív
Ne keresd az élvezeteket!Ne hajszold az élvezeteketNe hagyd, hogy a féltékenység uralja az életedet
Mindenben maradj pártatlan! Légy mindig nyitott
Másokkal törődj, ne magaddal!Ne csak magadra gondoljNe ránts kardot, ha nem létfontosságú
Egész életedben hagyd figyelmen kívül a vágyaidat! Ne érdekeljen valami csak azért, mert másokat is az érdekli
Ami megtörtént, megtörtént, ne sajnáld!Szabadulj meg a megbánástól 
Ne irigyelj senkit, se jóban, se rosszban!Ne hasonlítsd magad másokhoz 
Akármi legyen is az utad, indulj szomorúság nélkül!Tanuld meg elfogadni az életet 
Ne tégy szemrehányást se másnak, se magadnak!  
Ne őrizz kötődéseket a szívedben!Ne aggódj az elválások, megszakadt kapcsolatok miatt 
Ne sóvárogj semmi után!Ne akarj valamit minden áron 
Ne kívánj otthont magadnak!Ne légy mohó 
Ne keresd az ínyencfalatokat!Ne hagyd, hogy a szenvedélyeid és az ösztöneid irányítsanak 
Ne gyűjts régiségeket, hogy aztán eladd őket!Ne légy a környezeted rabja 
Ne gyakorolj önmegtartóztatási rítusokat!Légy visszafogottabb a szükségleteid terén 
A fegyvereiden kívül ne ragaszkodj semmilyen tárgyhoz ezen a világon!  
Addig gyakorold az Utat, amíg már nem félsz a haláltól!Ne félj a haláltól 
Ne kívánj gazdagságot öreg napjaidra!A gazdagság nem elérendő cél az életben 
Tiszteld az isteneket és Buddhát, de ne kérj tőlük semmit!Légy hálás az Istennek, de ne függj tőle 
Mondj le az életedről, de ne a becsületedről!Védd meg a becsületedet 
Soha ne térj le a harcosok útjáról!  

III. Végül a húszas lista felsorolása a magyarázatokkal együtt:

1. Tanuld meg elfogadni az életet

Ha túl sokat aggódsz a jövő miatt, akkor állandó stresszben leszel. A belső béke megőrzése érdekében próbáld meg elfogadni az életet, úgy ahogy van.

2. Ne hajszold az élvezeteket

Az élvezetek, örömök jó dolgok, de hagynunk kell, hogy maguktól megjelenjenek. Ha mindig azt keresed, mi okozhatna örömet, elveszted azt a képességet, hogy örülni tudj az élet szép pillanatainak.

Jegyezd meg: a legszebb dolgok az életben váratlanul történnek.

3. Ne légy impulzív

Hallgatnod kell a megérzéseidre, de jobb, ha előbb alaposan megvizsgálod a helyzetet, és csak azután hozol döntést.

4. Ne csak magadra gondolj

Ma olyan világban élünk, ahol az emberek rengeteg időt eltöltenek azzal, hogy másoknak megfeleljenek, hogy a legjobbat mutassák magukból, még akkor is, ha hamis képet adnak magukról. Hajszoljuk a tökéletességet, amelyet láttatni akarunk.

Miért? Vizsgáld felül a hozzáállásodat, és csak azt tedd meg, ami boldoggá és teljessé teszi az életedet.

5. Ne hagyd, hogy a féltékenység uralja az életedet

A féltékenység bármilyen formája megszállottsághoz vezet. A megszállottság pedig arra késztet, hogy helytelen döntéseket hozz.

6. Ne akarj valamit minden áron

Bármilyen ragaszkodás megszállottsághoz vezet. A megszállottság pedig gyorsan pusztuláshoz vezet.

7. Szabadulj meg a megbánástól

Amikor megérted, és elfogadod a tényt, hogy a múltat nem lehet megváltoztatni, akkor a megbánástól is megszabadulsz. A megbánás csak megakadályoz abban, hogy kihasználjuk az új lehetőségeket.

8. Ne aggódj az elválások, megszakadt kapcsolatok miatt

Minden, ami megtörténik, jó valamire, és bármilyen fájdalmas legyen is egy elválás, az idő begyógyítja majd a sebet.

9. Ne hasonlítsd magad másokhoz

Inkább arra gondolj, mit sikerült elérned. Úgy érzed, elértél a csúcsra, vagy van még min dolgoznod?

10. Légy mindig nyitott

A legirracionálisabb dolog, amit csak tehetsz, ha elrejtőzöl, és menekülsz a lehetőségek elől. Légy mindig nyitott az új dolgokra, és érdekesebb lesz az életed.

11. Ne hagyd, hogy a szenvedélyeid és az ösztöneid irányítsanak

Ne az egy éjszakás kalandokat keresd, azok nem igaziak.

12. Ne légy a környezeted rabja

Ne helyezz túl nagy hangsúlyt a rangra, vagyonra, vagy más anyagi javakra, amelyeket mások birtokolnak. Az ők életük és élvezeteik mind mulandóak.

13. Ne légy mohó

Tarts mindenben mértéket. Az étel csak energiaforrás. Ne gondolj élvezetként az evésre, mert megszállottság válhat belőle.

14. Légy visszafogottabb a szükségleteid terén

Semmi sem örök, a test sem az. Semmit nem viszel majd magaddal, ezért ne hajszold az anyagi javakat.

15. Ne érdekeljen valami csak azért, mert másokat is az érdekli

Csak abban higgy, ami valódi értéket képvisel a számodra.

16. Légy hálás az Istennek, de ne függj tőle

Isten csak az utat mutathatja meg nekünk, a többiről magunknak kell gondoskodnunk.

17. Ne félj a haláltól

Fogadd el a halált, mint megváltoztathatatlan dolgot, amit senki sem tud elkerülni.

18. Ne ránts kardot, ha nem létfontosságú

A gyengék és sebezhetők meggyilkolása nagy bűn.

19. A gazdagság nem elérendő cél az életben

Ha mindenki csak azzal törődne, hogy tudna meggazdagodni, a társadalmunk nem lenne működőképes. Nincs az az ékszer a világon, ami megérné a megszállottságot.

20. Védd meg a becsületedet

Te vagy a saját magad legjobb barátja, a becsületed pedig a pajzsod. Amikor valaki kételkedik a becsületedben, a legcsodálatosabb tulajdonságok sarjadnak ki benned.

Utólag is elnézést kérek: a 20 pont itt valóban olyan, mint egy “jótanácsgyűjtemény”, a hozzá fűzött magyarázatokon pedig többedszeri olvasásra sem tudom eldönteni, hogy sírjak, vagy nevessek. Mondhatom, hogy azért került végül ide, mert végül is ez a cikk volt a poszt indító…

 

forrás: https://filantropikum.com/400-evvel-ezelott-egy-szamuraj-leirta-a-bolcsesseg-20-szabalyat-meg-ma-is-hasznukat-veheted/
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mijamoto_Muszasi
forrás: http://keletikultura.blogspot.com/2008/03/mijamoto-muszasi.html
forrás: https://terebess.hu/zen/mesterek/musashi.html#m1

2 thoughts on “Mijamoto Muszasi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük