A csicska és a szofizmus



Szeretem azt, amikor két dolog összekapcsolódik történetesen mondjuk pont a fejemben. A Csicska egy film. Rövidfilm, így nem kellett sokáig kerülgetnem, hogy megnézzem. Mindösszesen 20 perc. Till Attila kisfilmje. A film szerepelt a Cannes-i fesztiválon, és jelölték az Európai Filmakadémia (EFA) 2012-es rövidfilm díjára.

A filmről: A film hőse Pista, aki egy tanyán él feleségével, tinédzser lányával és két kiskamasz fiával. Több mint fél éve ott lakik a félkegyelmű Feri is, akit Pista ötvenezer forintért vett, és élelem fejében dolgoztat. Feri az istállóban alszik, enni akkor kap, ha engedelmesen viselkedik, segélyét a gazdája veszi fel, ahogyan a személyi igazolványát is ő tartja magánál. Pista nagy gazdaságot visz: állatokat tart, zöldséget, gyümölcsöt termeszt; lazítani nincs ideje, ezért a feszültséget a családján vezeti le. Olyan ember, aki a saját szájaíze szerint értelmezi a törvényt: a bűn csak akkor kiált megtorlásért, ha ő a károsult. A rendőrség is őérte van, hogy elkapják a gyümölcsfáit lopkodó nyomorultakat, miközben esténként a legnagyobb természetességgel ver láncra egy fiatal férfit. A börtönőr azonban éppúgy fogoly, mint a rabszolgája; foglya egy sivár, kilátástalan, örömtelen életnek, ahol az anyagi javakért folytatott küzdelem az utolsó szikráig kioltja az erkölcsi érzéket.

A család tagjai és a “csicska” közeli, de nagyon morbid kapcsolatban vannak egymással, a rabszolgaként tartottat minden szempontból állatként kezelik. A Csicska című filmet a hasonló szituációt túlélt emberek beszámolói és a témához kapcsolódó híradások inspirálták.

A csicska szó jelentése

csicska (főnév)

  1. Kiszolgáltatott személy, mindenes szolga, akit folyton ugráltatnak; olyan személy, aki függőségben van másoktól, és engedelmességgel tartozik nekik. A börtönben a gyengébb rabtárs az erősek csicskája lesz. A csicskát bárki ugráltatja.
  2. Nehéz felfogású ember, akit könnyen irányítanak mások, könnyen befolyásolható, nincs önálló véleménye. Ne bánj senkivel úgy, mintha csicska lenne. Egy csicskát hiába tanítasz, semmire sem tudja használni azt.
  3. Régies, elavult, katonai: Rangjelzés. „V” alakú piros rangjelző csík a tisztiszolga zubbonyujján. A sorkatona felvarrta a csicskát a zubbonyára, mert a főhadnagy úr legénye lett. A faluból más legényt is látott már csicskával, aki nem halt bele ebbe a beosztásba.

Eredet (újmagyar): csicsás, csecse | csicsóka, csicsó (dísz) | rangjelzés | tisztiszolga | talpnyaló

A csicskás (főnév) szó jelentése

  1. Szolgai munkát végző személy, aki kiszolgáltatott helyzete miatt jogfosztott. Az igazgató úgy viselkedett, mintha a beosztottai a csicskásai lennének. A csicskásnak nincs önálló akarata. Legutóbb egy film is készült a ma is létező rejtett csicskásokról „Csicska” címmel.
  2. Régies, elavult, katonai: Tisztiszolga. Katonatiszt mellé személyes szolgálattételre beosztott legénységi állományú, alacsony rendfokozatú katona; legény. A csicskás gondozta a tiszt ruházatát. Ha a csicskás munkájával meg volt elégedve a tiszt, akkor szabadnapot kaphatott a csicskás.

Szóval, ajánlom megnézni a filmet. Akár itt is:

A szofizmus

A film 3:26 időpillanatában kezdődik az alábbi rövid párbeszéd:

  • Szeretnék elmenni.
  • Visszamennél abba a mocsokba? Nem jó itt neked nálunk? Örülj neki, hogy normálisan élsz!
  • Táncolok az utcán, abból lesz pénzem.
  • Csöves vagy, nincs semmid! Nem jó neked itt?
  • De… A segélyt is fölveszi helyettem. Az is pénz, nem?
  • Milyen segélyt te szerencsétlen? Nem tűnik fel, hogy nem viszlek az irodába? A személyidet már rég kidobtam a kukába. Ötvenezerért vettelek, van még időd!
  • Legalább fél éve vagyok itt…
  • És én mióta vagyok itt szerinted mi?

Ezt a részt olvasva beugrott, hogy nem is olyan régen megragadott egy fogalom, aminek a tartalmát ismertem, de a megnevezését nem. Ez az a jelenség, amikor valaki egy vitában egy látszólag racionális, de a témához egyébként nem illő igazsággal próbál meg a másik fölé kerülni.

A Wikipédia megfogalmazása szerint Mmnapság szofizmának, szofizmusnak (azaz álérvelésnek) azt a jelenséget nevezik, amikor egy vitában valaki szándékosan őszintének látszó, de mégsem érvényes érvet használ azzal a reménnyel, hogy ezzel meg tudja téveszteni vitapartnerét.

Érdemes a fogalmat önmagában is megízlelni: A szofizmus kifejezést manapság két értelemben használjuk. Eredetileg a műveltséget és beszédkészséget fizetés ellenében tanító, i. e. 5. századi gondolkodókat nevezték szofistáknak. Olyan emberek voltak, akik egy magasabb tudást kínáltak, főleg retorikából és abból, miképp lehet a legjobban boldogulni az életben. Az, hogy az ékesszólásra nevelésből formális rábeszélőművészetet csináltak, és az, hogy pénzért tanítottak, sok korabeli gondolkodó ellenszenvét vívta ki. Ez az ellenszenv volt az oka a szofizmus szó újabb értelmének: Arisztophanész gúnyolódása, Szókratész és Platón ellenük folytatott harca nyomán a szofizmus szó a látszattudós és szócsavaró pejoratív jelentést kapta. Manapság szofizmának, szofizmusnak (azaz álérvelésnek) azt a jelenséget nevezik, amikor egy vitában valaki szándékosan őszintének látszó, de mégsem érvényes érvet használ azzal a reménnyel, hogy ezzel meg tudja téveszteni vitapartnerét.

Felismered az idézett párbeszédben a szofizmust?

 

forrás: https://port.hu/adatlap/film/tv/csicska-csicska/movie-120108
forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Csicska
forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Csicskás 
forrás: https://filmvilag.blog.hu/2015/03/24/csicska_rabszolgasors 
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szofizmus 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük