{"id":652,"date":"2018-12-15T00:06:10","date_gmt":"2018-12-15T00:06:10","guid":{"rendered":"http:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=652"},"modified":"2018-12-26T12:58:03","modified_gmt":"2018-12-26T12:58:03","slug":"platon-es-a-pszichologia","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/platon-es-a-pszichologia\/","title":{"rendered":"Plat\u00f3n \u00e9s a pszichol\u00f3gia"},"content":{"rendered":"<p>Thorne &eacute;s Henley&nbsp; szerint <strong><a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;Plat&oacute;n&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Plat&oacute;n (g&ouml;r&ouml;g&uuml;l: &Pi;&lambda;&#940;&tau;&omega;&nu;), (r&eacute;giesen Pl&aacute;t&oacute;, eredetileg: Arisztokl&eacute;sz; Kr. e. 427. m&aacute;jus 7., Ath&eacute;n vagy Aigina &ndash; Kr. e. 347, Ath&eacute;n), &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g filoz&oacute;fus, iskolaalap&iacute;t&oacute;. Hat&aacute;sa jelent&#337;s volt az &oacute;kori &eacute;s a k&ouml;z&eacute;pkori filoz&oacute;fi&aacute;ra, m&#369;vei manaps&aacute;g is vit&aacute;k &eacute;s filoz&oacute;fiai vizsg&aacute;l&oacute;d&aacute;sok t&aacute;rgy&aacute;t k&eacute;pezik. Munk&aacute;ss&aacute;g&aacute;nak nemcsak t&aacute;rsadalomtudom&aacute;nyi, hanem irodalmi &eacute;rt&eacute;ke is nagy jelent&#337;s&eacute;ggel b&iacute;r.&amp;lt;br \/&amp;gt;&amp;lt;strong&amp;gt;Egy Alfred North Whiteheadt&#337;l sz&aacute;rmaz&oacute; sz&aacute;ll&oacute;ige szerint az eg&eacute;sz eur&oacute;pai filoz&oacute;fia nem m&aacute;s, mint egy sor, Plat&oacute;nhoz f&#369;z&ouml;tt l&aacute;bjegyzet.&amp;lt;\/strong&amp;gt; Karl Jaspers szerint egyike volt az &uacute;n. tengelykor (Kr. e. 800 &ndash; 200) meghat&aacute;roz&oacute; gondolkod&oacute;inak.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Plat%C3%B3n&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/platon\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>Plat&oacute;n<\/a><\/strong> (i. e. 427 &ndash; 347) <strong>k&eacute;t k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; vil&aacute;got k&uuml;l&ouml;n&iacute;tett el, melyek: a tud&aacute;s vil&aacute;ga &eacute;s a v&eacute;lem&eacute;nyek vil&aacute;ga. A tud&aacute;s vil&aacute;ga tartalmazza form&aacute;kat m&aacute;sik nev&uuml;k&ouml;n az ide&aacute;kat.<\/strong><\/p>\n<p><strong>Az ide&aacute;k egyetemesek &eacute;s csak a logikus gondolkod&aacute;s &aacute;ltal megismerhet&#337;k<\/strong>. <strong>A v&eacute;lem&eacute;nyek vil&aacute;ga az anyagi vil&aacute;got jelenti, amit az &eacute;rz&eacute;kszerveinkkel &eacute;szlel&uuml;nk<\/strong>. Szerinte az &eacute;rz&eacute;kszerveinkkel nem tudjuk pontosan megismerni a val&oacute;s&aacute;got, &iacute;gy a form&aacute;k vil&aacute;g&aacute;hoz csak az &eacute;rz&eacute;kszerveinken kereszt&uuml;l nem tudunk eljutni. A k&eacute;t vil&aacute;g kapcsolata egyfajta imit&aacute;ci&oacute;, amit a <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/platon-barlaghasonlata\/\">barlanghasonlat<\/a>on kereszt&uuml;l &eacute;rhet&uuml;nk meg a legink&aacute;bb. A barlangban l&eacute;v&#337; emberek, mivel meg vannak k&ouml;t&ouml;zve &eacute;s fej&uuml;ket se mozgathatj&aacute;k a t&aacute;rgyak, az &eacute;l&#337;l&eacute;nyek &eacute;s az emberek &aacute;rny&eacute;kait l&aacute;thatj&aacute;k csak. <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;Plat&oacute;n&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Plat&oacute;n (g&ouml;r&ouml;g&uuml;l: &Pi;&lambda;&#940;&tau;&omega;&nu;), (r&eacute;giesen Pl&aacute;t&oacute;, eredetileg: Arisztokl&eacute;sz; Kr. e. 427. m&aacute;jus 7., Ath&eacute;n vagy Aigina &ndash; Kr. e. 347, Ath&eacute;n), &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g filoz&oacute;fus, iskolaalap&iacute;t&oacute;. Hat&aacute;sa jelent&#337;s volt az &oacute;kori &eacute;s a k&ouml;z&eacute;pkori filoz&oacute;fi&aacute;ra, m&#369;vei manaps&aacute;g is vit&aacute;k &eacute;s filoz&oacute;fiai vizsg&aacute;l&oacute;d&aacute;sok t&aacute;rgy&aacute;t k&eacute;pezik. Munk&aacute;ss&aacute;g&aacute;nak nemcsak t&aacute;rsadalomtudom&aacute;nyi, hanem irodalmi &eacute;rt&eacute;ke is nagy jelent&#337;s&eacute;ggel b&iacute;r.&amp;lt;br \/&amp;gt;&amp;lt;strong&amp;gt;Egy Alfred North Whiteheadt&#337;l sz&aacute;rmaz&oacute; sz&aacute;ll&oacute;ige szerint az eg&eacute;sz eur&oacute;pai filoz&oacute;fia nem m&aacute;s, mint egy sor, Plat&oacute;nhoz f&#369;z&ouml;tt l&aacute;bjegyzet.&amp;lt;\/strong&amp;gt; Karl Jaspers szerint egyike volt az &uacute;n. tengelykor (Kr. e. 800 &ndash; 200) meghat&aacute;roz&oacute; gondolkod&oacute;inak.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Plat%C3%B3n&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/platon\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>Plat&oacute;n<\/a> szerint mi is &iacute;gy tapasztaljuk meg a val&oacute;s&aacute;got, vagyis nem a teljes val&oacute;s&aacute;got &eacute;szlelj&uuml;k, csup&aacute;n annak egyfajta saj&aacute;ts&aacute;gos lenyomat&aacute;t.<\/p>\n<p>Thorne &eacute;s Henley szerint <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;Plat&oacute;n&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Plat&oacute;n (g&ouml;r&ouml;g&uuml;l: &Pi;&lambda;&#940;&tau;&omega;&nu;), (r&eacute;giesen Pl&aacute;t&oacute;, eredetileg: Arisztokl&eacute;sz; Kr. e. 427. m&aacute;jus 7., Ath&eacute;n vagy Aigina &ndash; Kr. e. 347, Ath&eacute;n), &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g filoz&oacute;fus, iskolaalap&iacute;t&oacute;. Hat&aacute;sa jelent&#337;s volt az &oacute;kori &eacute;s a k&ouml;z&eacute;pkori filoz&oacute;fi&aacute;ra, m&#369;vei manaps&aacute;g is vit&aacute;k &eacute;s filoz&oacute;fiai vizsg&aacute;l&oacute;d&aacute;sok t&aacute;rgy&aacute;t k&eacute;pezik. Munk&aacute;ss&aacute;g&aacute;nak nemcsak t&aacute;rsadalomtudom&aacute;nyi, hanem irodalmi &eacute;rt&eacute;ke is nagy jelent&#337;s&eacute;ggel b&iacute;r.&amp;lt;br \/&amp;gt;&amp;lt;strong&amp;gt;Egy Alfred North Whiteheadt&#337;l sz&aacute;rmaz&oacute; sz&aacute;ll&oacute;ige szerint az eg&eacute;sz eur&oacute;pai filoz&oacute;fia nem m&aacute;s, mint egy sor, Plat&oacute;nhoz f&#369;z&ouml;tt l&aacute;bjegyzet.&amp;lt;\/strong&amp;gt; Karl Jaspers szerint egyike volt az &uacute;n. tengelykor (Kr. e. 800 &ndash; 200) meghat&aacute;roz&oacute; gondolkod&oacute;inak.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Plat%C3%B3n&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/platon\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>Plat&oacute;n<\/a> &uacute;gy gondolta, hogy minden l&eacute;lek a form&aacute;k vil&aacute;g&aacute;b&oacute;l ered, ahol m&eacute;g ismert a teljes val&oacute;s&aacute;g, a f&ouml;ldre lejutva a l&eacute;lek keres mag&aacute;nak egy testet. A f&ouml;ldi l&eacute;t sor&aacute;n a l&eacute;lek meg&#337;riz valamennyit a form&aacute;k vil&aacute;g&oacute;l. Az ittl&eacute;t sor&aacute;n a tanul&aacute;s &aacute;ltal vezet az &uacute;t a form&aacute;k t&ouml;k&eacute;letes megismer&eacute;s&eacute;hez &eacute;s elfogad&aacute;s&aacute;hoz, ami val&oacute;j&aacute;ban egy eml&eacute;kez&eacute;s a kor&aacute;bbi form&aacute;k vil&aacute;g&aacute;ban t&ouml;lt&ouml;tt id&#337;re. <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;Plat&oacute;n&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Plat&oacute;n (g&ouml;r&ouml;g&uuml;l: &Pi;&lambda;&#940;&tau;&omega;&nu;), (r&eacute;giesen Pl&aacute;t&oacute;, eredetileg: Arisztokl&eacute;sz; Kr. e. 427. m&aacute;jus 7., Ath&eacute;n vagy Aigina &ndash; Kr. e. 347, Ath&eacute;n), &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g filoz&oacute;fus, iskolaalap&iacute;t&oacute;. Hat&aacute;sa jelent&#337;s volt az &oacute;kori &eacute;s a k&ouml;z&eacute;pkori filoz&oacute;fi&aacute;ra, m&#369;vei manaps&aacute;g is vit&aacute;k &eacute;s filoz&oacute;fiai vizsg&aacute;l&oacute;d&aacute;sok t&aacute;rgy&aacute;t k&eacute;pezik. Munk&aacute;ss&aacute;g&aacute;nak nemcsak t&aacute;rsadalomtudom&aacute;nyi, hanem irodalmi &eacute;rt&eacute;ke is nagy jelent&#337;s&eacute;ggel b&iacute;r.&amp;lt;br \/&amp;gt;&amp;lt;strong&amp;gt;Egy Alfred North Whiteheadt&#337;l sz&aacute;rmaz&oacute; sz&aacute;ll&oacute;ige szerint az eg&eacute;sz eur&oacute;pai filoz&oacute;fia nem m&aacute;s, mint egy sor, Plat&oacute;nhoz f&#369;z&ouml;tt l&aacute;bjegyzet.&amp;lt;\/strong&amp;gt; Karl Jaspers szerint egyike volt az &uacute;n. tengelykor (Kr. e. 800 &ndash; 200) meghat&aacute;roz&oacute; gondolkod&oacute;inak.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Plat%C3%B3n&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/platon\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>Plat&oacute;n<\/a> abb&oacute;l a szempontb&oacute;l naturalist&aacute;nak tekinthet&#337;, hogy szerinte: a sz&uuml;let&eacute;s&uuml;nk el&ouml;tt m&aacute;r hordozzuk a form&aacute;k lenyomat&aacute;t az elm&eacute;nkben, vagyis a tud&aacute;s m&aacute;r sz&uuml;let&eacute;s el&ouml;tt r&eacute;sze az emberi l&eacute;leknek. Ebb&#337;l fakad&oacute;an a tan&iacute;t&aacute;s l&eacute;nyege a val&oacute;s&aacute;g bemutat&aacute;sa az egy&eacute;n sz&aacute;m&aacute;ra. (<a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;Plat&oacute;n&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Plat&oacute;n (g&ouml;r&ouml;g&uuml;l: &Pi;&lambda;&#940;&tau;&omega;&nu;), (r&eacute;giesen Pl&aacute;t&oacute;, eredetileg: Arisztokl&eacute;sz; Kr. e. 427. m&aacute;jus 7., Ath&eacute;n vagy Aigina &ndash; Kr. e. 347, Ath&eacute;n), &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g filoz&oacute;fus, iskolaalap&iacute;t&oacute;. Hat&aacute;sa jelent&#337;s volt az &oacute;kori &eacute;s a k&ouml;z&eacute;pkori filoz&oacute;fi&aacute;ra, m&#369;vei manaps&aacute;g is vit&aacute;k &eacute;s filoz&oacute;fiai vizsg&aacute;l&oacute;d&aacute;sok t&aacute;rgy&aacute;t k&eacute;pezik. Munk&aacute;ss&aacute;g&aacute;nak nemcsak t&aacute;rsadalomtudom&aacute;nyi, hanem irodalmi &eacute;rt&eacute;ke is nagy jelent&#337;s&eacute;ggel b&iacute;r.&amp;lt;br \/&amp;gt;&amp;lt;strong&amp;gt;Egy Alfred North Whiteheadt&#337;l sz&aacute;rmaz&oacute; sz&aacute;ll&oacute;ige szerint az eg&eacute;sz eur&oacute;pai filoz&oacute;fia nem m&aacute;s, mint egy sor, Plat&oacute;nhoz f&#369;z&ouml;tt l&aacute;bjegyzet.&amp;lt;\/strong&amp;gt; Karl Jaspers szerint egyike volt az &uacute;n. tengelykor (Kr. e. 800 &ndash; 200) meghat&aacute;roz&oacute; gondolkod&oacute;inak.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Plat%C3%B3n&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/platon\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>Plat&oacute;n<\/a> fontosnak tartotta, hogy tan&iacute;tv&aacute;nyai k&ouml;z&ouml;tt n&#337;k is legyenek, s&#337;t szerinte az &aacute;llam ir&aacute;ny&iacute;t&aacute;s&aacute;ban a n&#337;knek &eacute;s a f&eacute;rfiaknak egyenl&#337; m&oacute;don kellene r&eacute;sztvenni&uuml;k).<\/p>\n<p>Thorne &eacute;s Henley (2000) szerint <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;Plat&oacute;n&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Plat&oacute;n (g&ouml;r&ouml;g&uuml;l: &Pi;&lambda;&#940;&tau;&omega;&nu;), (r&eacute;giesen Pl&aacute;t&oacute;, eredetileg: Arisztokl&eacute;sz; Kr. e. 427. m&aacute;jus 7., Ath&eacute;n vagy Aigina &ndash; Kr. e. 347, Ath&eacute;n), &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g filoz&oacute;fus, iskolaalap&iacute;t&oacute;. Hat&aacute;sa jelent&#337;s volt az &oacute;kori &eacute;s a k&ouml;z&eacute;pkori filoz&oacute;fi&aacute;ra, m&#369;vei manaps&aacute;g is vit&aacute;k &eacute;s filoz&oacute;fiai vizsg&aacute;l&oacute;d&aacute;sok t&aacute;rgy&aacute;t k&eacute;pezik. Munk&aacute;ss&aacute;g&aacute;nak nemcsak t&aacute;rsadalomtudom&aacute;nyi, hanem irodalmi &eacute;rt&eacute;ke is nagy jelent&#337;s&eacute;ggel b&iacute;r.&amp;lt;br \/&amp;gt;&amp;lt;strong&amp;gt;Egy Alfred North Whiteheadt&#337;l sz&aacute;rmaz&oacute; sz&aacute;ll&oacute;ige szerint az eg&eacute;sz eur&oacute;pai filoz&oacute;fia nem m&aacute;s, mint egy sor, Plat&oacute;nhoz f&#369;z&ouml;tt l&aacute;bjegyzet.&amp;lt;\/strong&amp;gt; Karl Jaspers szerint egyike volt az &uacute;n. tengelykor (Kr. e. 800 &ndash; 200) meghat&aacute;roz&oacute; gondolkod&oacute;inak.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Plat%C3%B3n&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/platon\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>Plat&oacute;n<\/a> &uacute;gy v&eacute;lte, hogy a l&eacute;lek h&aacute;rom r&eacute;szre oszthat&oacute;, ezek az &eacute;sz, a szellem &eacute;s a v&aacute;gy. Az &eacute;sz a racionalit&aacute;st, m&iacute;g szellem &eacute;s a v&aacute;gy az irracionalit&aacute;st k&eacute;pviseli. Az &eacute;sz a form&aacute;k vil&aacute;gb&oacute;l sz&aacute;rmazik, ez&eacute;rt racion&aacute;lis, m&iacute;g a szellem &eacute;s a v&aacute;gy a f&ouml;ldi vil&aacute;gb&oacute;l sz&aacute;rmazik ez&eacute;rt irracion&aacute;lis. A l&eacute;lek racion&aacute;lis &eacute;s irracion&aacute;lis r&eacute;sze ellent&eacute;tes c&eacute;lokat akarnak megval&oacute;s&iacute;tani, ez&eacute;rt konfliktusban &aacute;llnak. (A l&eacute;leknek ez a fajta feloszt&aacute;sa Freudn&aacute;l ker&uuml;l el&#337; ism&eacute;telten ego &eacute;s id megnevez&eacute;ssel.) Maga a l&eacute;lek nagyon fog&eacute;kony a testi &eacute;rz&eacute;keltekre. Az irracion&aacute;lis r&eacute;sz a testi &eacute;rz&eacute;kleteken kereszt&uuml;l tudja legy&#337;zni a racion&aacute;lis r&eacute;szt. Ennek az eredm&eacute;nye lehet az &eacute;lvezetek hajszol&aacute;sa. Az &eacute;lvezetek hajszol&aacute;sa viszont g&aacute;tolja a kor&aacute;bbi form&aacute;k vil&aacute;g&oacute;l hozott eml&eacute;kek felid&eacute;z&eacute;s&eacute;t. Erk&ouml;lcs&ouml;ss&eacute;g akkor j&ouml;het l&eacute;tre, ha a lelken bel&uuml;l helyre&aacute;ll az egyens&uacute;ly, vagyis a lelket &uacute;jra a racion&aacute;lis r&eacute;sz ir&aacute;ny&iacute;tja.<\/p>\n<p>Holl&oacute;sy-Vad&aacute;sz G&aacute;bor<\/p>\n<pre>forr&aacute;s:&nbsp;<a href=\"http:\/\/www.onlinepszichologia.hu\/blog\/blogpost\/platon-es-a-pszichologia-5abb990459526\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">http:\/\/www.onlinepszichologia.hu\/blog\/blogpost\/platon-...<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Thorne &eacute;s Henley&nbsp; szerint <a class=\"glossaryLink\" aria-describedby=\"tt\" data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;Plat&oacute;n&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Plat&oacute;n (g&ouml;r&ouml;g&uuml;l: &Pi;&lambda;&#940;&tau;&omega;&nu;), (r&eacute;giesen Pl&aacute;t&oacute;, eredetileg: Arisztokl&eacute;sz; Kr. e. 427. m&aacute;jus 7., Ath&eacute;n vagy Aigina &ndash; Kr. e. 347, Ath&eacute;n), &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g filoz&oacute;fus, iskolaalap&iacute;t&oacute;. Hat&aacute;sa jelent&#337;s volt az &oacute;kori &eacute;s a k&ouml;z&eacute;pkori filoz&oacute;fi&aacute;ra, m&#369;vei manaps&aacute;g is vit&aacute;k &eacute;s filoz&oacute;fiai vizsg&aacute;l&oacute;d&aacute;sok t&aacute;rgy&aacute;t k&eacute;pezik. Munk&aacute;ss&aacute;g&aacute;nak nemcsak t&aacute;rsadalomtudom&aacute;nyi, hanem irodalmi &eacute;rt&eacute;ke is nagy jelent&#337;s&eacute;ggel b&iacute;r.&amp;lt;br \/&amp;gt;&amp;lt;strong&amp;gt;Egy Alfred North Whiteheadt&#337;l sz&aacute;rmaz&oacute; sz&aacute;ll&oacute;ige szerint az eg&eacute;sz eur&oacute;pai filoz&oacute;fia nem m&aacute;s, mint egy sor, Plat&oacute;nhoz f&#369;z&ouml;tt l&aacute;bjegyzet.&amp;lt;\/strong&amp;gt; Karl Jaspers szerint egyike volt az &uacute;n. tengelykor (Kr. e. 800 &ndash; 200) meghat&aacute;roz&oacute; gondolkod&oacute;inak.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Plat%C3%B3n&lt;\/div&gt;\" href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/platon\/\" data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]' tabindex=\"0\" role=\"link\">Plat&oacute;n<\/a> (i. e. 427 &ndash; 347) k&eacute;t k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; vil&aacute;got k&uuml;l&ouml;n&iacute;tett el, melyek: a tud&aacute;s vil&aacute;ga &eacute;s a v&eacute;lem&eacute;nyek vil&aacute;ga. A tud&aacute;s vil&aacute;ga tartalmazza form&aacute;kat m&aacute;sik nev&uuml;k&ouml;n az ide&aacute;kat. Az ide&aacute;k egyetemesek &eacute;s csak a logikus gondolkod&aacute;s &aacute;ltal megismerhet&#337;k. A v&eacute;lem&eacute;nyek vil&aacute;ga az anyagi vil&aacute;got jelenti, amit az &eacute;rz&eacute;kszerveinkkel &eacute;szlel&uuml;nk. Szerinte az <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/platon-es-a-pszichologia\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about Plat&oacute;n &eacute;s a pszichol&oacute;gia<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":653,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[26],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2018\/12\/platon.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/652"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=652"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/652\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/653"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=652"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=652"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=652"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}