Buda Béla szerint az empátia<\/a> egy olyan emberi képességünk, melynek a segítségével bele tudjuk élni magunkat a másik személy lelki állapotába<\/strong>. Buda Béla szerint gyermekkorban a szociális interakciókon keresztül tanuljuk meg,<\/strong> mit várnak el tőlünk a szüleink, mik az adott társadalom szociális normái, ezeknek miként lehet megfelelni, vagyis mely viselkedési formák az elvártak. Ez a folyamat az empátia<\/a> fejlődése ellen hat, mivel arra ösztönöz, hogy az interakciók során ne a másik fél érzelmi állapotaira reagáljunk, hanem arra, hogy az adott helyzetben mi az elvárt.<\/strong><\/p>\n Buda Béla szerint a serdülőkorban és a fiatal felnőtt korban az empátia<\/a> gyorsan kezd fejlődni, amiben jelentős hatással bír: az egyén számára a kortárs kapcsolatai egyre fontosabbá válnak. Az empátia<\/a> folyamatosan fejlődik a felnőtt identitás kialakulásával együtt, az empátia<\/a> „a természetes tetőpontját az identitás végleges kialakulásának a korszakában éri el”<\/strong>. A modern társadalomban az identitás kifejlődése egyre későbbre tolódik, ami könnyen eredményezhet pszichológiai éretlenséget a fiatal felnőtt korban<\/strong>. Érett felnőttként az empátia<\/a> szintje állandó, keveset változik. Öregkorban az empátia<\/a>, vagy stagnál, vagy visszafejlődik, aminek hátterében a kognitív hanyatlás áll.<\/p>\n Buda Béla szerint a nem jelentősen befolyásolja az empátiát<\/strong>, vagyis a nők a férfiakkal összehasonlítva empatikusabbak. A férfiak empatikus képessége lassabban is fejlődik ki, mint a nőké, aminek biológiai, társadalmi és kulturális okai vannak. Buda Béla szerint a föntiek következtében: a nők könnyebben helytállnak olyan munkakörökben, ahol az empátia<\/a> szükséges. Az empátiát mindkét nem esetében meghatározza az élettapasztalat, élethelyzet, az egyéni élmények. Az empátiát fejlesztik a szoros, érzelmileg telített emberi kapcsolatok, mivel ezekben a helyzetekben gyakran a bevett sémák nem működnek, vagyis a másik felet, mint egyént kell megérteni, illetve érzelmeire ráérezni.<\/strong> Ilyen típusú kapcsolatokban fontosnak tekinthetők az állandó visszajelzések, arról, hogy az adott szituációban az empátiás megértés helyes volt-e. Az életkrízisek megélése, megoldása szintén pozitívan hat az empátia<\/a> fejlődésére.<\/strong> Az különösen igaz a párkapcsolati és házassági krízisekre, abban az esetben, ha a párkapcsolat nem merevedik egy formalizált sémává, hanem a megoldáshoz a másik fél megértése, elfogadása szükséges, illetve a pár közösen tesz azért, hogy túljussanak a konfliktusokon.<\/p>\n Hollósy-Vadász Gábor<\/p>\n Hogyan fejlődik az empátia<\/a>? Buda Béla szerint az empátia<\/a> egy olyan emberi képességünk, melynek a segítségével bele tudjuk élni magunkat a másik személy lelki állapotába. Ezt segíti a kommunikáció a két fél között. Ezáltal képessé válunk a másik személy érzelmeinek, lelki állapotának az alaposabb megértésére. Buda Béla szerint gyermekkorban a szociális interakciókon keresztül tanuljuk meg, Read more about Az empátia fejlődése<\/span>[…]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":637,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[28],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2018\/12\/Empathy.png?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/636"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=636"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/636\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/637"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=636"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=636"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=636"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nEzt segíti a kommunikáció a két fél között. Ezáltal képessé válunk a másik személy érzelmeinek, lelki állapotának az alaposabb megértésére.<\/p>\nforrás: http:\/\/www.onlinepszichologia.hu\/blog\/blogpost\/hogyan...<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"