{"id":584,"date":"2018-12-10T23:17:43","date_gmt":"2018-12-10T23:17:43","guid":{"rendered":"http:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=584"},"modified":"2018-12-16T11:20:02","modified_gmt":"2018-12-16T11:20:02","slug":"a-depresszio-termeszeterol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-depresszio-termeszeterol\/","title":{"rendered":"A depresszi\u00f3 term\u00e9szet\u00e9r\u0151l"},"content":{"rendered":"<p>A depresszi&oacute; egy betegs&eacute;g, r&aacute;ad&aacute;sul egy l&aacute;thatatlan betegs&eacute;g. Akik k&iacute;v&uuml;lr&#337;l szeml&eacute;lik nehezen &eacute;rtik meg, akik benne vannak, nehezen tudj&aacute;k megmagyar&aacute;zni.<\/p>\n<blockquote><p>Szedd &ouml;ssze magad! Ne hiszt&eacute;ri&aacute;zz! Ugyan m&aacute;r, n&eacute;zd a dolgok pozit&iacute;v oldal&aacute;t! Mindened megvan, m&eacute;gis mi bajod?<\/p><\/blockquote>\n<p>&Aacute;ltal&aacute;ban ezeket a mondatokat hallja m&aacute;sokt&oacute;l az, aki depresszi&oacute;ban szenved, s ami m&eacute;g rosszabb, ha az ember &eacute;rzi, hogy valami nincs rendben, &ouml;nmag&aacute;nak is ezt mondja. Pedig, mivel a depresszi&oacute; nem v&aacute;laszt&aacute;s k&eacute;rd&eacute;se, ezek a mondatok pont nem t&#369;nnek megfelel&#337;nek.<\/p>\n<h4>Mik azok a t&eacute;vhitek, amiket a depresszi&oacute; fogalma k&ouml;r&uuml;l tapasztalunk?<\/h4>\n<ol>\n<li><strong>A depresszi&oacute; olyan valami, amit&#337;l megszabadulsz, ha v&eacute;gre &ouml;sszeszeded magad<\/strong>:&nbsp;A depresszi&oacute; nem v&aacute;laszt&aacute;s k&eacute;rd&eacute;se. Nincs olyan ember, aki &ouml;nsz&aacute;nt&aacute;b&oacute;l ilyen t&uuml;neteket akarna mag&aacute;nak. A depresszi&oacute; az agy k&eacute;miai &aacute;llapot&aacute;nak, az ember m&#369;k&ouml;d&eacute;s&eacute;nek, &eacute;s a k&ouml;rnyezet&eacute;nek bonyolult k&ouml;lcs&ouml;nhat&aacute;sa nyom&aacute;n alakul ki &ndash; &eacute;s ebben a k&eacute;mi&aacute;nak jelent&#337;s szerepe van. Az ember akaraterej&eacute;vel nem tudja megv&aacute;ltoztatni azt, hogy milyen neurotranszmitterek v&aacute;lt&oacute;dnak ki az agym&#369;k&ouml;d&eacute;s&eacute;ben. Sim&aacute;n az agy &aacute;llapota kiv&aacute;lthat valakin&eacute;l, vagy bent tarthat valakit a depresszi&oacute;ban &ndash; b&aacute;r a k&ouml;rnyezeti hat&aacute;sok sem elhanyagolhat&oacute;k.<\/li>\n<li><strong>A depresszi&oacute; a negat&iacute;v gondolkod&aacute;s eredm&eacute;nye<\/strong>:&nbsp;Az &ouml;nseg&iacute;t&#337; k&ouml;nyvek &eacute;s n&eacute;h&aacute;ny pszichoter&aacute;pi&aacute;s ir&aacute;nyzat is azt hangs&uacute;lyozza, hogy kezdjen el az ember pozit&iacute;van gondolkodni, l&aacute;ssa azt a poharat v&eacute;gre f&eacute;lig telinek. Ez bizonyos esetekben hasznos javaslat. Annyi a gond vele, hogy ez er&#337;s kognit&iacute;v k&eacute;pess&eacute;get felt&eacute;telez. Ugyanakkor ha valaki depresszi&oacute;s, akkor a gondolkod&aacute;sa lesz&#369;k&uuml;l, merevebb&eacute; v&aacute;lik, &eacute;s pont azt a gondolkod&aacute;si er&#337;fesz&iacute;t&eacute;st k&eacute;ptelen megtenni, ami sz&uuml;ks&eacute;ges lenne az &uacute;j hozz&aacute;&aacute;ll&aacute;sm&oacute;d elsaj&aacute;t&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz.<\/li>\n<li><strong>Okod van r&aacute;, hogy depresszi&oacute;s l&eacute;gy<\/strong>: <a href=\"https:\/\/www.psychologytoday.com\/us\/blog\/nurturing-self-compassion\/201802\/5-depression-myths-we-need-stop-believing-today\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Allison Abrams<\/a>&nbsp;szerint a depresszi&oacute; olyan megt&eacute;veszt&#337; &eacute;s meggy&#337;z&#337;, mint a korrupt politikus, aki b&aacute;rmi hazugs&aacute;gr&oacute;l meggy&#337;z: &bdquo;Nincs jogod depresszi&oacute;snak lenni, hiszen mindened megvan. H&aacute;l&aacute;snak k&eacute;ne lenned.&rdquo; Pedig ez nagyon nem &iacute;gy van. A klinikai depresszi&oacute;hoz nem kell t&ouml;bb jogalap, mint ahhoz, hogy elkapd az influenz&aacute;t. A fentihez hasonl&oacute;, k&ouml;rnyezetb&#337;l j&ouml;v&#337; biztat&oacute;nak sz&aacute;nt mond&aacute;sok, azonban csak m&eacute;g tov&aacute;bb &eacute;p&iacute;tik a b&#369;ntudatot a betegben, seg&iacute;ts&eacute;g helyett csak rontanak az &aacute;llapot&aacute;n. A depresszi&oacute; betegs&eacute;g, nem azon m&uacute;lik, hogy kinek mije van.<\/li>\n<li><strong>Ha norm&aacute;lisan &eacute;led az &eacute;leted, nem lehetsz depresszi&oacute;s<\/strong>:&nbsp;Ha influenz&aacute;s vagy, otthon maradsz. A depresszi&oacute;nak viszont nincs k&iacute;v&uuml;lr&#337;l l&aacute;that&oacute; t&uuml;nete, sok depresszi&oacute;val k&uuml;zd&#337; ember &eacute;ppen &uacute;gy bej&aacute;r a munkahely&eacute;re, teszi a dolg&aacute;t, mint amikor nem volt beteg. A k&ouml;rnyezete nem is tud r&oacute;la, hogy bel&uuml;l mit &eacute;l &aacute;t a betegs&eacute;ge miatt &ndash; mondja Madisyn Taylor ment&aacute;lhigi&eacute;n&eacute;s szakember.<\/li>\n<li><strong>Ha el&eacute;g er&#337;s voln&aacute;l, kutya bajod sem lenne<\/strong>:&nbsp;A depresszi&oacute; nem er&#337; k&eacute;rd&eacute;se. S&#337;t, tulajdonk&eacute;ppen ahhoz kell az er&#337;, hogy valaki seg&iacute;ts&eacute;get b&iacute;rjon\/tudjon k&eacute;rni akkor, amikor sz&uuml;ks&eacute;ge van r&aacute;. A pszich&eacute;s f&aacute;jdalomt&oacute;l val&oacute; megszabadul&aacute;s, a kigy&oacute;gyul&aacute;s sokszor igaz&aacute;n er&#337;ss&eacute; teheti a jellemet. Aki meggy&oacute;gyult, az gyakran nagyon nagyra tudja &eacute;rt&eacute;kelni a gy&oacute;gyult &aacute;llapot&aacute;t, &eacute;s er&#337;sen, m&aacute;sokat seg&iacute;tve &eacute;li &eacute;let&eacute;t. Sokak, akiknek a depresszi&oacute; a t&aacute;rsuk volt &eacute;veken &aacute;t, kor&aacute;bbi traum&aacute;k t&uacute;l&eacute;l&#337;i. Ha seg&iacute;ts&eacute;get kaptak, &eacute;s meg tudtak gy&oacute;gyulni, akkor &#337;k is k&eacute;pess&eacute;, er&#337;ss&eacute; v&aacute;lnak ahhoz, hogy seg&iacute;tsenek m&aacute;sokat, t&aacute;maszt adjanak a r&aacute;szorul&oacute;knak<\/li>\n<\/ol>\n<blockquote><p>Abrams azt mondja, hogy ha valaki depresszi&oacute; diagn&oacute;zist kap, akkor azt ne &eacute;letfogytiglani &iacute;t&eacute;letnek &eacute;rt&eacute;kelje, hanem ink&aacute;bb egy olyan akad&aacute;lynak, amit le lehet k&uuml;zdeni. &Eacute;s ha lek&uuml;zdi, akkor meger&#337;s&ouml;dve ker&uuml;lhet ki bel&#337;le. Ehhez persze els&#337; l&eacute;p&eacute;sk&eacute;nt az kell, hogy tudjunk, &eacute;s merj&uuml;nk besz&eacute;lni r&oacute;la. Sz&#369;nj&ouml;n meg az a k&ouml;zhiedelem, ami stigmatiz&aacute;lja a ment&aacute;lis betegs&eacute;gben szenved&#337;ket. Ha a t&eacute;m&aacute;t nem a sz&#337;nyeg al&aacute; s&ouml;p&ouml;rj&uuml;k, hanem kihozzuk a f&eacute;nyre, akkor r&ouml;gt&ouml;n kezelhet&#337;v&eacute; is v&aacute;lik.<\/p><\/blockquote>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>forr&aacute;s:&nbsp;<a href=\"https:\/\/divany.hu\/eletem\/2018\/10\/29\/depresszio-betegseg\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/divany.hu\/eletem\/2018\/10\/29\/depresszio-betegseg<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A depresszi&oacute; egy betegs&eacute;g, r&aacute;ad&aacute;sul egy l&aacute;thatatlan betegs&eacute;g. Akik k&iacute;v&uuml;lr&#337;l szeml&eacute;lik nehezen &eacute;rtik meg, akik benne vannak, nehezen tudj&aacute;k megmagyar&aacute;zni. Szedd &ouml;ssze magad! Ne hiszt&eacute;ri&aacute;zz! Ugyan m&aacute;r, n&eacute;zd a dolgok pozit&iacute;v oldal&aacute;t! Mindened megvan, m&eacute;gis mi bajod? &Aacute;ltal&aacute;ban ezeket a mondatokat hallja m&aacute;sokt&oacute;l az, aki depresszi&oacute;ban szenved, s ami m&eacute;g rosszabb, ha az ember &eacute;rzi, <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-depresszio-termeszeterol\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about A depresszi&oacute; term&eacute;szet&eacute;r&#337;l<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":585,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[15],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2018\/12\/depresszio2.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/584"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=584"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/584\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/585"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=584"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=584"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=584"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}