{"id":3692,"date":"2023-03-17T09:31:44","date_gmt":"2023-03-17T09:31:44","guid":{"rendered":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=3692"},"modified":"2023-03-17T09:31:44","modified_gmt":"2023-03-17T09:31:44","slug":"erzesek-elol-menekulni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/erzesek-elol-menekulni\/","title":{"rendered":"\u00c9rz\u00e9sek el\u0151l menek\u00fclni"},"content":{"rendered":"<p><script type=\"text\/javascript\" src=\"\/\/code.jquery.com\/jquery-1.11.0.min.js\"><\/script><script type=\"text\/javascript\" src=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.js\"><\/script><link rel=\"stylesheet\" type=\"text\/css\" href=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.css\">\n<\/p><p><!--\n<span class=\"ma-red\">\n[dropcap]A[\/dropcap] \n--> <\/p>\n<p>Kire mennyire jellemz&#337; az al&aacute;bbi lista. A forr&aacute;sban id&eacute;zett cikk hossz&uacute; bevezet&#337; ut&aacute;n veszi sorra, hogy mik lehetnek annak a jelei, hogy nem akarjuk a saj&aacute;t &eacute;rz&eacute;seinket magunkban a megfelel&#337; helyen kezelni. &Eacute;rdekes felvet&eacute;s az, hogy a nem pozit&iacute;v &eacute;rz&eacute;sekhez hogyan viszonyulunk. A mai kor &bdquo;vagy&rdquo; emberei az ilyen &ouml;sszefoglal&oacute;k ment&eacute;n pr&oacute;b&aacute;lkozhatnak meg az &bdquo;&eacute;s&rdquo; fel&eacute; fordulni. A vil&aacute;g egyes v&eacute;lem&eacute;nyek szerint &ndash; t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt az eny&eacute;m szerint is -nem &bdquo;vagy&rdquo;, hanem &bdquo;&eacute;s&rdquo; p&oacute;lus&uacute;: lehet valami\/valaki &uacute;gy j&oacute;, hogy k&ouml;zben nem j&oacute;, vagy p&eacute;ld&aacute;ul j&oacute;, de vannak rossz tulajdons&aacute;gai. Lehet valamit szeretni &uacute;gy, hogy k&ouml;zben nem szeretj&uuml;k, stb.<\/p>\n<p>&Eacute;rdemes elm&eacute;lyedni a k&ouml;vetkez&#337; mondatokban.<\/p>\n<p>Legy&uuml;nk &#337;szint&eacute;k: a legt&ouml;bb&uuml;nknek halv&aacute;ny dunsztja sincs az &eacute;rz&eacute;seir&#337;l. Nem tudjuk, honnan j&ouml;nnek, meddig tartanak, mi&eacute;rt vannak, hogyan m&#369;k&ouml;dnek &eacute;s mit jelentenek, ha jelentenek egy&aacute;ltal&aacute;n b&aacute;rmit is. Az &eacute;rzelmek az emberis&eacute;g misztikus er&#337;i, amelyekr&#337;l sokan csak annyit sejt&uuml;nk, hogy lehetnek j&oacute;k vagy rosszak. &Iacute;gy azt&aacute;n egy meglehet&#337;sen egyszer&#369; formula alapj&aacute;n igyeksz&uuml;nk megoldani az &eacute;rzelmi &eacute;let&uuml;nket. A pozit&iacute;v &eacute;rzelmeket pr&oacute;b&aacute;ljuk begy&#369;jteni, a negat&iacute;vakat pedig elker&uuml;lni. Mi ezzel a baj?<br>\nHa a fentiekben magadra ismert&eacute;l, nem vagy egyed&uuml;l. M&iacute;g az intelligencia fejleszt&eacute;s&eacute;re &eacute;s az ismeretek &aacute;tad&aacute;s&aacute;ra nagy hangs&uacute;lyt fektet az oktat&aacute;s, addig az &eacute;rzelmi intelligencia m&aacute;ig elhanyagolt ter&uuml;letnek min&#337;s&uuml;l az int&eacute;zm&eacute;nyes nevel&eacute;sben. Hossz&uacute; &eacute;vekig koptatjuk az iskolapadot, azt&aacute;n kil&eacute;p&uuml;nk a nagybet&#369;s &eacute;letbe, &eacute;s szinte alig tudunk valamit a depresszi&oacute;r&oacute;l, a p&aacute;nikrohamokkal val&oacute; megk&uuml;zd&eacute;sr&#337;l, a gy&aacute;szfolyamataink term&eacute;szet&eacute;r&#337;l, a szerhaszn&aacute;lat &aacute;rtalmainak cs&ouml;kkent&eacute;s&eacute;r&#337;l. Mintha puszt&aacute;n az &aacute;ltal, hogy besz&eacute;l&uuml;nk ezekr&#337;l a dolgokr&oacute;l, m&aacute;gikus m&oacute;don bevonzan&aacute;nk &#337;ket &ndash; holott ez nincs &iacute;gy. Nem a r&oacute;luk val&oacute; besz&eacute;lget&eacute;s teremti a probl&eacute;m&aacute;kat. A hallgat&aacute;ssal csak azt &eacute;rj&uuml;k el, hogy felk&eacute;sz&uuml;letlen&uuml;l, eszk&ouml;ztelen&uuml;l, izol&aacute;ltan kell majd szemben&eacute;zn&uuml;nk vel&uuml;k, amikor a saj&aacute;t &eacute;let&uuml;nkben jelennek meg.<\/p>\n<h3>Azok az &eacute;rzelmek is fontosak, amelyeket kellemetlen meg&eacute;lni<\/h3>\n<p>Az &eacute;rzelmekr&#337;l val&oacute; tud&aacute;s alacsony szintje m&aacute;r csak az&eacute;rt is nagy gond, mert az &eacute;rzelmeink gyakorlatilag mindenre hat&aacute;ssal vannak, amit csin&aacute;lunk, m&eacute;g akkor is, ha olykor szeretj&uuml;k magunkr&oacute;l azt gondolni, hogy kimondottan racion&aacute;lis l&eacute;nyek vagyunk. Az egyik gyakori t&eacute;vhit az em&oacute;ci&oacute;kkal kapcsolatban az, hogy az az &eacute;rzelem, amelyet rossz meg&eacute;lni, az &ouml;nmag&aacute;ban v&eacute;ve is rossz lenne. Ezzel a hiedelemmel az a baj, hogy amint negat&iacute;vnak kezdj&uuml;k c&iacute;mk&eacute;zni az &eacute;rzelmek egy csoportj&aacute;t, akkor arra kezdj&uuml;k tren&iacute;rozni az agyunkat, hogy fenyeget&eacute;sk&eacute;nt, vesz&eacute;lyk&eacute;nt l&aacute;ssa &#337;ket, &eacute;s minden&aacute;ron el akarja ker&uuml;lni. Amikor pedig ez nem siker&uuml;l, akkor &uacute;jabb kellemetlen &eacute;rz&eacute;seink lesznek, p&eacute;ld&aacute;ul sz&eacute;gyenkez&uuml;nk a szomor&uacute;s&aacute;gunk&eacute;rt, el&#337;re agg&oacute;dunk a j&ouml;v&#337;beli szorong&aacute;saink&eacute;rt, vagy f&eacute;l&uuml;nk a saj&aacute;t d&uuml;h&uuml;nkt&#337;l. <\/p>\n<h3>T&ouml;bbre vagy k&eacute;pes, mint gondoln&aacute;d<\/h3>\n<p>Amint elkezdj&uuml;k ellens&eacute;gk&eacute;nt kezelni az &eacute;rz&eacute;seinket, azz&aacute; is v&aacute;lhatnak. Min&eacute;l ink&aacute;bb pr&oacute;b&aacute;ljuk elnyomni &#337;ket, ann&aacute;l gyakrabban &eacute;s intenz&iacute;vebben igyekeznek el&aacute;rasztani minket. Ennek a dinamik&aacute;nak csak &uacute;gy tudsz v&eacute;get vetni, ha fel&uuml;lkerekedsz a f&eacute;lelmeiden, &eacute;s fokozatosan k&ouml;zel engeded magadhoz az &eacute;rz&eacute;seidet. Ez a folyamat persze ott kezd&#337;dik, hogy k&eacute;pes vagy azonos&iacute;tani az elker&uuml;l&#337; tendenci&aacute;idat. Ezekr&#337;l k&eacute;sz&iacute;tett tanuls&aacute;gos list&aacute;t Nick Wignall klinikai szakpszichol&oacute;gus, a Medium Mind Caf&eacute; egyik szerz&#337;je. Ha ezeket a szok&aacute;sokat tapasztalod magadon, &eacute;rdemes dolgoznod azon, hogy &ouml;sszebar&aacute;tkozz az &eacute;rz&eacute;seiddel, vagy legal&aacute;bbis k&eacute;pes legy&eacute;l elfogadni &#337;ket, mint azokat a lak&oacute;t&aacute;rsakat, akikkel alapvet&#337;en j&oacute;l megvagy, m&eacute;g ha nem is mindig &eacute;lvezed a t&aacute;rsas&aacute;gukat. <\/p>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">1. Folyamatosan p&ouml;r&ouml;gsz, &eacute;s &ouml;r&ouml;kk&eacute; elfoglalt vagy<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nMindig t&uacute;lv&aacute;llalod magad? Feladatot feladatra halmozol, tal&aacute;lkoz&oacute;r&oacute;l tal&aacute;lkoz&oacute;ra sietsz? Nincs egy perc nyugtod sem, h&eacute;tv&eacute;g&eacute;n is mindig dolgozol valamin? Nem b&iacute;rod az &uuml;resj&aacute;ratokat? El&#337;fordulhat, hogy a munk&aacute;dat haszn&aacute;lod arra, hogy elvond a figyelmedet a f&aacute;jdalmas &eacute;rz&eacute;seidt&#337;l. Term&eacute;szetesen mindannyiunknak m&aacute;s az energiaszintje, &eacute;s abban is k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&uuml;nk, hogy mennyi aktivit&aacute;ssal szeretj&uuml;k megt&ouml;lteni az &eacute;let&uuml;nket. Ett&#337;l f&uuml;ggetlen&uuml;l, ha &aacute;lland&oacute;an elfoglalt vagy, mindig valamin j&aacute;r az eszed, akkor szinte sosem tudod &aacute;tadni magad a jelen pillanat meg&eacute;l&eacute;s&eacute;nek, k&ouml;zt&uuml;k az &eacute;rzelmeidhez val&oacute; kapcsol&oacute;d&aacute;snak. Ebben a felp&ouml;rgetett &aacute;llapotban szinte leveg&#337;t venni sincs id&#337;d, nemhogy az &eacute;rz&eacute;seiddel t&ouml;r&#337;dni. Tal&aacute;n nem gy&aacute;szolt&aacute;l el valakit, tal&aacute;n szenvedsz a h&aacute;zass&aacute;godban, tal&aacute;n b&#369;ntudatod van, mert megszak&iacute;tottad valakivel a kapcsolatot, tal&aacute;n att&oacute;l f&eacute;lsz, hogy visszat&eacute;r a depresszi&oacute;d. Mivel nem l&aacute;tsz alternat&iacute;v&aacute;kat a v&aacute;ltoz&aacute;sra, ink&aacute;bb folyamatosan eltereled a figyelmedet. <\/p>\n<p>Tal&aacute;n olyan r&eacute;g&oacute;ta &#369;z&ouml;d ezt a strat&eacute;gi&aacute;t, hogy a munk&aacute;ra val&oacute; fix&aacute;ci&oacute; a szem&eacute;lyis&eacute;ged r&eacute;sz&eacute;v&eacute; v&aacute;lt. Tal&aacute;n el sem tudod k&eacute;pzelni, milyen lenne az &eacute;leted, ha egy h&oacute;napig egy&aacute;ltal&aacute;n nem dolgozn&aacute;l. L&eacute;nyeges azonban tudnod, hogy az &eacute;rz&eacute;seid el&#337;l nem tudsz elmenek&uuml;lni, ez maximum &aacute;tmeneti megk&ouml;nnyebb&uuml;l&eacute;s, amolyan l&aacute;tszatmegold&aacute;s. Olyan, mintha hitelt venn&eacute;l fel. Egy ideig &uacute;gy &eacute;rzed, hogy van p&eacute;nzed, de azt&aacute;n kamatostul behajtj&aacute;k rajtad a tartoz&aacute;st. Gondolj bele, k&ouml;zben mennyi emberi kapcsolatod s&iacute;nyli meg, hogy &aacute;lland&oacute;an elfoglalt vagy, &eacute;s nem vagy &eacute;rzelmileg el&eacute;rhet&#337; a szeretteid sz&aacute;m&aacute;ra. Mennyi fizikai betegs&eacute;get fejleszt&uuml;nk ki az elnyomott fesz&uuml;lts&eacute;geink miatt? Mennyi m&aacute;s lehet&#337;s&eacute;gr&#337;l &eacute;s izgalmas &eacute;lm&eacute;nyr&#337;l maradunk le az&eacute;rt, mert teljesen be vagyunk t&aacute;bl&aacute;zva? Az ember feje id&#337;nk&eacute;nt tele lehet r&eacute;miszt&#337; gondolatokkal &eacute;s neh&eacute;z &eacute;rz&eacute;sekkel, de sokan al&aacute;becs&uuml;lik a kapacit&aacute;sukat, hogy megbirk&oacute;zzanak vel&uuml;k, ak&aacute;r szakember t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;t ig&eacute;nybe v&eacute;ve. Pedig &iacute;gy lenn&eacute;nek k&eacute;pesek visszaszerezni a kontrollt az &eacute;let&uuml;k felett.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">2. Nem &aacute;t&eacute;led az &eacute;rz&eacute;seidet, hanem okoskodsz r&oacute;luk <\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nIntellektualiz&aacute;l&aacute;snak h&iacute;vja a pszichol&oacute;gia t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt azt a jelens&eacute;get, amikor valaki k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyesen, elm&eacute;leti fogalmak, illetve k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le metafor&aacute;k haszn&aacute;lat&aacute;val verbaliz&aacute;lja az &eacute;rz&eacute;seit. &Aacute;m min&eacute;l bonyolultabban fogalmazol, ann&aacute;l jobban dolgozik a kognit&iacute;v rendszered, ami azonban sokszor az &eacute;rzelmeid &aacute;t&eacute;l&eacute;s&eacute;r&#337;l viszi el a f&oacute;kuszt. Hidd el, ha gyakran f&aacute;jdalmas is, nagy er&#337; van abban, amikor olyan &eacute;rzelmi nyelvezetet haszn&aacute;lsz, amit egy gyerek is meg&eacute;rtene. Amikor ki mered mondani azt, hogy szomor&uacute;, csal&oacute;dott vagy &eacute;ppen d&uuml;h&ouml;s vagy. Ebben van egyfajta s&eacute;r&uuml;l&eacute;kenys&eacute;g, amit m&eacute;gis &eacute;rdemes felv&aacute;llalni. Ha &#337;szint&eacute;n &eacute;s egyszer&#369;en ki tudod fejezni az &eacute;rz&eacute;seidet, akkor a k&ouml;rnyezeted is jobban fog tudni kapcsol&oacute;dni hozz&aacute;d. R&aacute;ad&aacute;sul az agyadnak is azt &uuml;zened, hogy nincs sz&uuml;ks&eacute;g k&ouml;d&ouml;s&iacute;t&eacute;sre, ok&eacute; &eacute;rezni ezeket az &eacute;rz&eacute;seket, mert ezek az &eacute;let term&eacute;szetes r&eacute;szei.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">3. Rosszul &eacute;rzed magad a negat&iacute;v &eacute;rz&eacute;seid miatt<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nVolt&aacute;l m&aacute;r d&uuml;h&ouml;s magadra amiatt, hogy &bdquo;t&uacute;l gyenge&rdquo; vagy? Rettegt&eacute;l m&aacute;r amiatt, hogy visszat&eacute;r a depresszi&oacute;d vagy a p&aacute;nikrohamod? &Eacute;rezt&eacute;l m&aacute;r b&#369;ntudatot az&eacute;rt, mert mintha megk&ouml;nnyebb&uuml;lt&eacute;l volna egy szak&iacute;t&aacute;st vagy egy hal&aacute;lesetet k&ouml;vet&#337;en? A negat&iacute;v &eacute;rz&eacute;sek t&ouml;bbs&eacute;g&eacute;t ugyan nem ker&uuml;lhetj&uuml;k el, de azt igen, hogy m&eacute;g rosszul is &eacute;rezz&uuml;k magunkat miattuk. Az &eacute;rz&eacute;seinkkel kapcsolatos &eacute;rz&eacute;seinket meta&eacute;rzelmeknek nevezz&uuml;k. Sajnos valami&eacute;rt kora gyerekkorunkt&oacute;l fogva arra szocializ&aacute;l minket a t&aacute;rsadalom, hogy a negat&iacute;v &eacute;rz&eacute;sek &ouml;nmagukban is negat&iacute;vak. Pedig a lelki f&aacute;jdalomnak &ndash; csak&uacute;gy, mint a fizikainak &ndash; &eacute;rt&eacute;kes jelz&#337; funkci&oacute;ja van. Megmutatja a s&eacute;r&uuml;l&eacute;seinket, hogy hol van m&eacute;g gy&oacute;gyul&aacute;sra, illetve m&aacute;sok seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;re sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;nk.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">4. Durv&aacute;n besz&eacute;lsz &ouml;nmagaddal<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nAmikor m&aacute;sok neh&eacute;zs&eacute;geivel szembes&uuml;l&uuml;nk, sokan egy&uuml;tt&eacute;rz&#337;k &eacute;s gyeng&eacute;dek tudunk lenni. Ha azonban saj&aacute;t magunkr&oacute;l van sz&oacute;, akkor gyakran ezzel ellent&eacute;tesen viselked&uuml;nk: &ouml;nostoroz&aacute;sba kezd&uuml;nk, &iacute;t&eacute;lkez&uuml;nk, t&uacute;l szigor&uacute;ak vagyunk. Pont akkor b&aacute;nunk magunkkal a legk&ouml;ny&ouml;rtelenebb&uuml;l, amikor a legink&aacute;bb kedvesnek kellene lenn&uuml;nk magunkhoz. Ez a rossz b&aacute;n&aacute;sm&oacute;d &aacute;ltal&aacute;ban bels&#337; besz&eacute;d form&aacute;j&aacute;ban nyilv&aacute;nul meg. &Eacute;let&uuml;nk t&ouml;rt&eacute;n&eacute;seit ugyanis folyamatosan komment&aacute;ljuk, de ez a narr&aacute;tor egyesek fej&eacute;ben egy igazi zsarnok, aki szidalmaz, kritiz&aacute;l, m&aacute;skor meg v&eacute;g n&eacute;lk&uuml;l aggodalmaskodik. M&aacute;r-m&aacute;r azt gondolhatjuk, hogy a bels&#337; hangunk term&eacute;szete egyszer&#369;en csak azt t&uuml;kr&ouml;zi, hogy mi milyen emberek vagyunk &ndash; de ez nem igaz.<\/p>\n<p>A bels&#337; besz&eacute;d&uuml;nk javar&eacute;szt tanult szok&aacute;s, amit f&#337;k&eacute;nt a sz&uuml;leinkt&#337;l, az els&#337;dleges gondoz&oacute;inkt&oacute;l, illetve a gyerekkorunk tekint&eacute;lyszem&eacute;lyeit&#337;l saj&aacute;t&iacute;tottunk el, k&eacute;s&#337;bb pedig m&aacute;s, sz&aacute;munkra fontos figur&aacute;k, a kort&aacute;rsaink is meger&#337;s&iacute;tett&eacute;k benn&uuml;nk. Mindez azt is jelenti, hogy a bels&#337; besz&eacute;d t&oacute;nusa &eacute;s tartalma megv&aacute;ltoztathat&oacute;. Megtanulhatjuk azt, hogy sz&eacute;pen besz&eacute;lj&uuml;nk &ouml;nmagunkkal. Hogy amikor szomor&uacute;ak vagyunk, akkor ne b&aacute;ntalmaz&oacute; m&oacute;don viszonyuljunk magunkhoz, hanem &eacute;pp annyira t&aacute;mogat&oacute; m&oacute;don, mint ahogy azt egy k&ouml;zeli bar&aacute;tunkkal tenn&eacute;nk.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">5. &Aacute;lland&oacute;an meger&#337;s&iacute;t&eacute;sre, t&aacute;mogat&aacute;sra v&aacute;gysz<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nAz az ember, akinek nincs hite abban, hogy &ouml;n&aacute;ll&oacute;an is k&eacute;pes kezelni a neh&eacute;z &eacute;rz&eacute;seit, mindig m&aacute;sokt&oacute;l fogja v&aacute;rni, hogy megnyugtass&aacute;k. A k&ouml;r&uuml;l&ouml;tte l&eacute;v&#337;ket fogja k&eacute;rdezgetni a legapr&oacute;bb d&ouml;nt&eacute;si helyzetekben, t&#337;l&uuml;k v&aacute;r &aacute;lland&oacute;an meger&#337;s&iacute;t&eacute;st, irt&oacute;zni fog a mag&aacute;nyt&oacute;l. Nemritk&aacute;n a szorong&aacute;sait is a partner&eacute;re vet&iacute;ti, p&eacute;ld&aacute;ul egy &oacute;r&aacute;n bel&uuml;l h&aacute;romszor k&eacute;rdezi meg t&#337;le, hogy ugye szereti-e. A k&iacute;v&uuml;lr&#337;l &eacute;rkez&#337; t&aacute;mogat&aacute;s sokszor nagyon fontos, de ha mindig m&aacute;sok meger&#337;s&iacute;t&eacute;s&eacute;re szorulunk, az jelent&#337;sen cs&ouml;kkentheti az auton&oacute;mi&aacute;nkat, kiszolg&aacute;ltatott&aacute; tehet minket. Az is l&eacute;nyeges teh&aacute;t, hogy megtapasztaljuk, hogy mi magunk is k&eacute;pesek vagyunk menedzselni az &eacute;rz&eacute;seinket. P&eacute;ld&aacute;ul ahelyett, hogy r&ouml;gt&ouml;n felh&iacute;vn&aacute;nk a szerett&uuml;nket, hogy biztons&aacute;gban landolt-e, v&aacute;rjuk meg, hogy &#337; csekkoljon be a rep&uuml;l&#337;&uacute;t ut&aacute;n. Ahelyett, hogy folyton arr&oacute;l faggatjuk a m&aacute;sikat, hogy mit &eacute;rez ir&aacute;ntunk, adjunk neki teret, hogy megl&aacute;ssa, merre fejl&#337;dnek az &eacute;rzelmei.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">6. Rendszeresen halogatsz<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nTerm&eacute;szetes, hogy id&#337;nk&eacute;nt mindannyian tologatunk magunk el&#337;tt bizonyos teend&#337;ket. Arra azonban &eacute;rdemes felfigyelni, ha az &eacute;let sok ter&uuml;let&eacute;n &eacute;s gyakran jellemz&#337; r&aacute;d ez a m&#369;k&ouml;d&eacute;sm&oacute;d. A halogat&aacute;s nem lustas&aacute;g, hanem az azonnali kiel&eacute;g&uuml;l&eacute;s egy form&aacute;ja. Az&eacute;rt okoz j&oacute; &eacute;rz&eacute;st, mert &aacute;tmenetileg elker&uuml;l&uuml;nk valamit, amir&#337;l azt gondoljuk, hogy kellemetlen vagy f&aacute;jdalmas lesz nek&uuml;nk. Viszont min&eacute;l tov&aacute;bb g&ouml;rget&uuml;nk magunk el&#337;tt valamit, ann&aacute;l ink&aacute;bb fokoz&oacute;dhat a feladathoz kapcsol&oacute;d&oacute;, &uacute;n. el&#337;v&eacute;telezett (anticip&aacute;lt) szorong&aacute;sunk. Az eg&eacute;szben az &aacute;tver&eacute;s tal&aacute;n ott van, hogy azt hissz&uuml;k, hogy motiv&aacute;ltnak &eacute;s magabiztosnak kell &eacute;rezn&uuml;nk magunkat ahhoz, hogy nekiugorjunk egy neh&eacute;z feladatnak, de a val&oacute;s&aacute;gban ezeket a pozit&iacute;v em&oacute;ci&oacute;kat ink&aacute;bb csak menet k&ouml;zben, vagy a sikeres megold&aacute;st k&ouml;vet&#337;en &eacute;lj&uuml;k meg. J&oacute;, ha szem el&#337;tt tartod, hogy a pozit&iacute;v &eacute;rz&eacute;sek gyakran a munka hat&aacute;sai, nem az el&#337;felt&eacute;telei. Mi&eacute;rt gondolod azt, hogy a szorong&aacute;s, a sz&eacute;gyen vagy a kellemetlen &eacute;rz&eacute;sek megg&aacute;tolnak abban, hogy megtegy&eacute;l valamit? Mondd azt ink&aacute;bb, hogy ok&eacute;, nem vagyok t&uacute;l j&oacute;l, nem tudom, hogy mindez siker&uuml;lni fog-e, de neki&aacute;llok, elkezdem b&uuml;tyk&ouml;lni, azt&aacute;n kider&uuml;l, hogy meddig tudok eljutni vele. Persze klassz, ha eleve magabiztosan indulsz neki a dolgoknak, de vannak olyan t&iacute;pus&uacute; helyzetek, k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen &uacute;jfajta kih&iacute;v&aacute;sok eset&eacute;n, amikor nem &eacute;rdemes erre v&aacute;rni, hanem a felk&eacute;sz&uuml;lts&eacute;g egy pontj&aacute;n egyszer&#369;en csak bele kell v&aacute;gni a dologba. R&aacute;ad&aacute;sul egy csom&oacute; mindent (p&eacute;ld&aacute;ul aut&oacute;vezet&eacute;s, cikk&iacute;r&aacute;s, f&#337;z&eacute;s stb.) t&eacute;nyleg csak &uacute;gy tud megtanulni az ember, ha sokat gyakorolja.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">7. Fogalmad sincs, mit v&aacute;rsz az &eacute;lett&#337;l<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nAzok az emberek, akiknek hat&aacute;rozott &eacute;rt&eacute;keik vannak, a legs&uacute;lyosabb &eacute;rzelmi neh&eacute;zs&eacute;geket is nagyobb es&eacute;llyel v&eacute;szelik &aacute;t. &Ouml;sszess&eacute;g&eacute;ben is elmondhat&oacute; r&oacute;luk, hogy &aacute;ltal&aacute;ban jobb megk&uuml;zd&#337;k. Persze az is igaz, hogy ha valakit fiatalkor&aacute;ban sok trauma, lelki megterhel&eacute;s &eacute;rt, akkor nehezebben tudja kialak&iacute;tani az &eacute;rt&eacute;keit, az &eacute;letc&eacute;ljait. El&#337;fordulhat, hogy a puszta t&uacute;l&eacute;l&eacute;s k&ouml;ti le minden energi&aacute;j&aacute;t, illetve az, hogy elviselhet&#337; szinten tartsa a lelki f&aacute;jdalm&aacute;t. Ha az eg&eacute;sz &eacute;leted arr&oacute;l sz&oacute;l, hogy megteremtsd az alapvet&#337; biztons&aacute;godat, akkor neh&eacute;z lehet az ezen t&uacute;lmutat&oacute; sz&uuml;ks&eacute;gleteidet azonos&iacute;tani. Tal&aacute;n a k&eacute;s&#337;bbiekben is az fog hajtani, hogy elker&uuml;ld az &eacute;rzelmi diszkomfortot, de nem lesz el&eacute;g b&aacute;tors&aacute;god k&ouml;vetni a v&aacute;gyaidat, ak&aacute;r a szorong&aacute;st vagy a kudarc kock&aacute;zat&aacute;t is v&aacute;llalva. A tudatoss&aacute;god fejleszt&eacute;s&eacute;vel nagyobb es&eacute;llyel alak&iacute;thatsz ki egy olyan &eacute;letet, amelyet nem a menek&uuml;l&eacute;s hat&aacute;roz majd meg, hanem a k&iacute;v&aacute;ncsis&aacute;god &eacute;s a v&aacute;gyaid el&eacute;r&eacute;se.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>forr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/divany.hu\/eletem\/2020\/03\/01\/erzesektol-menekulni\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/divany.hu\/eletem\/2020\/03\/01\/erzesektol-menekulni\/<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Kire mennyire jellemz&#337; az al&aacute;bbi lista. A forr&aacute;sban id&eacute;zett cikk hossz&uacute; bevezet&#337; ut&aacute;n veszi sorra, hogy mik lehetnek annak a jelei, hogy nem akarjuk a saj&aacute;t &eacute;rz&eacute;seinket magunkban a megfelel&#337; helyen kezelni. &Eacute;rdekes felvet&eacute;s az, hogy a nem pozit&iacute;v &eacute;rz&eacute;sekhez hogyan viszonyulunk. A mai kor &bdquo;vagy&rdquo; emberei az ilyen &ouml;sszefoglal&oacute;k ment&eacute;n pr&oacute;b&aacute;lkozhatnak meg az &bdquo;&eacute;s&rdquo; <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/erzesek-elol-menekulni\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about &Eacute;rz&eacute;sek el&#337;l menek&uuml;lni<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3693,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2023\/03\/230317_erzesek_elol_menekulni.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3692"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3692"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3692\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3696,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3692\/revisions\/3696"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3693"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3692"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3692"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3692"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}