{"id":3674,"date":"2023-03-13T12:55:32","date_gmt":"2023-03-13T12:55:32","guid":{"rendered":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=3674"},"modified":"2023-03-13T12:55:32","modified_gmt":"2023-03-13T12:55:32","slug":"a-lelki-betegsegeket-meg-mindig-a-szegyen-ovezi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-lelki-betegsegeket-meg-mindig-a-szegyen-ovezi\/","title":{"rendered":"A lelki betegs\u00e9geket m\u00e9g mindig a sz\u00e9gyen \u00f6vezi"},"content":{"rendered":"<p><script type=\"text\/javascript\" src=\"\/\/code.jquery.com\/jquery-1.11.0.min.js\"><\/script><script type=\"text\/javascript\" src=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.js\"><\/script><link rel=\"stylesheet\" type=\"text\/css\" href=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.css\">\n<\/p><p><!--\n<span class=\"ma-red\">\n[dropcap]A[\/dropcap] \n--> <\/p>\n<p>Valamilyen m&oacute;don gyakran el&#337;j&ouml;n a hiszek-nem hiszek k&eacute;rd&eacute;se. M&aacute;r tal&aacute;lkoztam azzal a v&eacute;lem&eacute;nnyel, hogy &bdquo;a pszichol&oacute;gia csak olyan h&oacute;kusz-p&oacute;kusz, nem &eacute;r semmit.&rdquo; Vagy ak&aacute;r azzal a v&eacute;lem&eacute;nnyel, hogy &bdquo;&eacute;n nem &eacute;rtem, mi&eacute;rt kell a m&uacute;lttal ennyit &eacute;s egy&aacute;ltal&aacute;n foglalkozni. &Eacute;n csak zen&eacute;t &eacute;s t&aacute;ncot akarok &eacute;letm v&eacute;g&eacute;ig, nem a m&uacute;lton val&oacute; keserg&eacute;st.&rdquo;<\/p>\n<p>Sz&oacute;val, ker&uuml;lhetn&eacute;k abba a helyzetbe, hogy protest&aacute;lnom kell(ene) a tudom&aacute;ny mellett. Ha megtenn&eacute;m ezt, a forr&aacute;sban id&eacute;zett cikk m&oacute;dj&aacute;n tenn&eacute;m meg. Valahogy &iacute;gy:<\/p>\n<p>Rengeteg ember szenved k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le lelki betegs&eacute;gekben, a magyarok nagy sz&aacute;zal&eacute;ka depresszi&oacute;s, p&aacute;nikbeteg, vagy k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le f&oacute;bi&aacute;k, k&eacute;nyszerek nehez&iacute;tik az &eacute;let&eacute;t. Sokan hordoznak t&ouml;bb &eacute;ve, &eacute;vtizede s&uacute;lyos traum&aacute;kat. Megsz&aacute;ml&aacute;lhatatlanul sok n&#337;t k&iacute;noz sz&uuml;l&eacute;s ut&aacute;ni depresszi&oacute;, rengeteg ember szenved szenved&eacute;lybetegs&eacute;gekt&#337;l. M&eacute;gis, m&eacute;g mindig f&eacute;l&uuml;nk a lelki probl&eacute;m&aacute;k felv&aacute;llal&aacute;s&aacute;t&oacute;l, m&eacute;g mindig sz&eacute;gyellnie kell mag&aacute;t annak az embernek, aki lelkileg nincs rendben. A lelki probl&eacute;m&aacute;kat er&#337;sen stigmatiz&aacute;lja a t&aacute;rsadalmunk, annak ellen&eacute;re, hogy milyen sokan &eacute;rintettek. Sebesty&eacute;n Eszter pszichol&oacute;gus &iacute;r&aacute;sa.<\/p>\n<p>A me too kamp&aacute;ny felsz&iacute;nre hozta azt, hogy sz&aacute;mtalan n&#337; lett &aacute;ldozata szexu&aacute;lis zaklat&aacute;snak, sokkal t&ouml;bben voltunk &eacute;rintettek, mint ahogy esetleg b&aacute;rki gondolta volna. Volt ebben valami m&eacute;lys&eacute;gesen szomor&uacute;, ugyanakkor valami &ouml;r&ouml;mtelien felszabad&iacute;t&oacute; is. Feln&#337;tt n&#337;k, akik tal&aacute;n sokszor nem is &eacute;rtett&eacute;k, hogy probl&eacute;m&aacute;iknak, szorong&aacute;saiknak mi k&ouml;ze az ab&uacute;zushoz, akik tal&aacute;n m&aacute;r hozz&aacute;szoktak, hogy a szorong&aacute;s annyira a mindennapjaik r&eacute;sz&eacute;v&eacute; v&aacute;lt, mint m&aacute;snak a munk&aacute;ba men&eacute;s vagy az eb&eacute;del&eacute;s.<\/p>\n<p>Ezek a n&#337;k m&eacute;giscsak kaptak valamit, kaptak egy sorsk&ouml;z&ouml;ss&eacute;get, megkapt&aacute;k annak a felismer&eacute;snek az &ouml;r&ouml;m&eacute;t, hogy nincsenek egyed&uuml;l a probl&eacute;m&aacute;ikkal, &iacute;gy tal&aacute;n sokkal k&ouml;nnyebben indultak el a gy&oacute;gyul&aacute;s &uacute;tj&aacute;n. Ki tudtak t&ouml;rni a n&eacute;mas&aacute;g ketrec&eacute;b&#337;l, a fojtogat&oacute; csendb&#337;l, ami b&aacute;r szabadd&aacute; nem tesz azonnal, de m&eacute;giscsak az els&#337; l&eacute;p&eacute;s a ketrec r&aacute;csainak lebont&aacute;s&aacute;ban. Rengeteg lelki betegs&eacute;g eset&eacute;n igaz, hogy a n&eacute;mas&aacute;gt&oacute;l, a takargat&aacute;st&oacute;l, a sz&eacute;gyent&#337;l, a stigmatiz&aacute;lts&aacute;gt&oacute;l a rossz &eacute;rz&eacute;s s&uacute;lyosbodik, a t&uuml;netek ink&aacute;bb er&#337;s&ouml;dnek, az ember a saj&aacute;t b&ouml;rt&ouml;n&eacute;be szorul.<\/p>\n<p>Gyan&iacute;tom, hogyha m&aacute;sfajta lelki probl&eacute;m&aacute;kra is elindulna a me too-hoz hasonl&oacute; kit&aacute;rulkoz&aacute;si hull&aacute;m, ugyanolyan d&ouml;bbenten csod&aacute;lkozhatn&aacute;nk r&aacute;, hogy milyen eszm&eacute;letlen&uuml;l sokan &eacute;rintettek benne.<\/p>\n<p>De a depresszi&oacute;r&oacute;l, a p&aacute;nikbetegs&eacute;gr&#337;l, a bipol&aacute;ris vagy borderline szem&eacute;lyis&eacute;gzavarr&oacute;l, a k&eacute;nyszerbetegs&eacute;gr&#337;l, a t&aacute;pl&aacute;lkoz&aacute;si probl&eacute;m&aacute;kr&oacute;l, a f&oacute;bi&aacute;kr&oacute;l &eacute;s sz&aacute;mtalan lelki betegs&eacute;gr&#337;l m&eacute;g mindig k&iacute;nos besz&eacute;lni, m&eacute;g mindig csak a takargat&aacute;s marad az egyetlen elk&eacute;pzelhet&#337; &uacute;t. A sz&uuml;l&eacute;s ut&aacute;ni depresszi&oacute;t pedig tal&aacute;n m&eacute;g mindezen probl&eacute;m&aacute;kn&aacute;l is nagyobb &eacute;s megt&ouml;rhetetlenebb tabu &ouml;vezi, hiszen az any&aacute;k ir&aacute;nt mutatkozik m&eacute;g mindig a leger&#337;sebb &iacute;t&eacute;lkez&eacute;si hajlam, &eacute;s a legmassz&iacute;vabb elv&aacute;r&aacute;s.<\/p>\n<h3>Nem besz&eacute;l&uuml;nk r&oacute;la<\/h3>\n<p>Azt gondolom, min&eacute;l kevesebbet tudunk a lelki betegs&eacute;gekr&#337;l &eacute;s a gy&oacute;gyul&aacute;sukr&oacute;l, ann&aacute;l jobban f&eacute;l&uuml;nk t&#337;l&uuml;k, ann&aacute;l merevebben pr&oacute;b&aacute;ljuk meg t&aacute;vol tartani magunkt&oacute;l, &eacute;s ann&aacute;l ink&aacute;bb pr&oacute;b&aacute;ljuk nem &eacute;szrevenni. Ak&aacute;r magunkon,  gyerekeinken, egy csal&aacute;dtagon vagy b&aacute;rki m&aacute;son. Amivel pedig igen er&#337;teljesen akad&aacute;lyozzuk &eacute;s nehez&iacute;tj&uuml;k a gy&oacute;gyul&aacute;st magunk,  a gyerekeink, ak&aacute;r b&aacute;rki m&aacute;s sz&aacute;m&aacute;ra.<\/p>\n<p>Sz&aacute;mtalan gyerekkel foglalkoztam, akikn&eacute;l m&aacute;r igen er&#337;teljesen belesz&oacute;ltak a f&eacute;lelmeik &eacute;s szorong&aacute;saik a h&eacute;tk&ouml;znapjaikba, ennek ellen&eacute;re sok&aacute;ig nem fordultak a sz&uuml;l&#337;k seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;rt, mert nem akart&aacute;k &eacute;szrevenni, vagy mert k&iacute;nosnak &eacute;rezt&eacute;k.<\/p>\n<p>A lelki betegs&eacute;gekre sajnos m&eacute;g a testi betegs&eacute;gekn&eacute;l is jobban elmondhat&oacute;, hogy gyakran csak akkor fordulnak az emberek seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;rt, amikor m&aacute;r &bdquo;&eacute;g a h&aacute;z&rdquo;, amikor m&aacute;r a szenved&eacute;s&uuml;k elviselhetetlenn&eacute; v&aacute;lik. Amikor m&eacute;g elviselhet&#337;, akkor gyakran nem akarunk r&oacute;la tudom&aacute;st venni, &eacute;s nem akarunk seg&iacute;ts&eacute;get k&eacute;rni. Mikor pedig m&aacute;r er&#337;s a szenved&eacute;s, gyakran azonnali enyh&uuml;l&eacute;st &eacute;s megold&aacute;st v&aacute;runk, de ez nem &iacute;gy m&#369;k&ouml;dik. Ugyan&uacute;gy, ahogy egy testi betegs&eacute;gn&eacute;l is min&eacute;l k&eacute;s&#337;bb fordulunk orvoshoz, min&eacute;l r&eacute;gebb &oacute;ta &aacute;ll fenn a probl&eacute;ma, ann&aacute;l lassabb lehet a gy&oacute;gyul&aacute;s is.<\/p>\n<p>Hatalmas dolog lenne, ha a lelki probl&eacute;m&aacute;kr&oacute;l is leh&aacute;mozn&aacute;nk ezt a sok takargat&aacute;st, a tabus&iacute;t&oacute; hozz&aacute;&aacute;ll&aacute;st, nem valamif&eacute;le sz&eacute;gyellnival&oacute; dologk&eacute;nt kezeln&eacute;nk, &eacute;s nem &aacute;lln&aacute;nk ezzel a gy&oacute;gyul&aacute;s &uacute;tj&aacute;ba.<\/p>\n<h3>A gy&oacute;gyul&aacute;s neh&eacute;z &eacute;s &ouml;sszetett<\/h3>\n<p>A gy&oacute;gyul&aacute;st sz&aacute;mtalan t&eacute;vhit &ouml;vezi, melyek szint&eacute;n gyakran sokkal ink&aacute;bb &aacute;rtanak mint haszn&aacute;lnak. Gyakran ezzel azt &eacute;rj&uuml;k el, hogy k&ouml;nnyebben bagatelliz&aacute;ljuk a probl&eacute;m&aacute;kat, &eacute;s emiatt az ember, akit a probl&eacute;ma k&iacute;noz, m&eacute;g m&eacute;lyebbre s&uuml;llyed a b&#369;ntudat- &eacute;s a sz&eacute;gyenspir&aacute;lban.<\/p>\n<p>A lelki betegs&eacute;gekr&#337;l gyakran &aacute;ll&iacute;tjuk, hogy akarater&#337;vel, tudatoss&aacute;ggal, c&eacute;lok kit&#369;z&eacute;s&eacute;vel, a pozit&iacute;v dolgokra val&oacute; f&oacute;kusz&aacute;l&aacute;ssal enyh&uuml;lnek vagy elm&uacute;lnak. Ami igazib&oacute;l csak a probl&eacute;ma f&eacute;lres&ouml;pr&eacute;s&eacute;re buzd&iacute;tja az embereket, amit&#337;l a baj nem fog elm&uacute;lni, ink&aacute;bb csak betokosodik, tornyosul, ami el&#337;bb-ut&oacute;bb mindenk&eacute;pp jelentkezik, gyakran m&eacute;g s&uacute;lyosabb form&aacute;ban.<\/p>\n<p>Aki pedig szenved, &uacute;gy &eacute;rzi, &#337; tehet a szenved&eacute;s&eacute;r&#337;l, mert valamit nem j&oacute;l csin&aacute;l, ha m&aacute;sk&eacute;pp tenn&eacute;, akkor lehet, hogy jobban lenne.<\/p>\n<p>Persze mindenkinek j&oacute;t tesz a sport, a mozg&aacute;s, a j&oacute;ga, a pozit&iacute;v dolgok &eacute;szrevev&eacute;se, a tudatoss&aacute;g, de nem lenne szabad elterjednie annak a t&eacute;vhitnek, hogy ez minden sebet be is gy&oacute;gy&iacute;t. Testi betegs&eacute;gekn&eacute;l is seg&iacute;t a j&oacute;ga, a sport, a k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le stresszkezel&eacute;si technika, &aacute;m hi&aacute;ba v&aacute;rjuk a gy&oacute;gyul&aacute;st t&uuml;d&#337;gyullad&aacute;s, vakb&eacute;lgyullad&aacute;s vagy autoimmun betegs&eacute;gek, mellr&aacute;k &eacute;s m&eacute;g sorolhatn&aacute;m, mennyif&eacute;le nyavalya eset&eacute;n heti k&eacute;t j&oacute;ga&oacute;r&aacute;t&oacute;l.<\/p>\n<p>Mint ahogyan egy k&eacute;nyszerbetegs&eacute;get sem old meg ak&aacute;r a mindennapi t&ouml;bb kilom&eacute;teres fut&aacute;s sem, &eacute;s a sz&uuml;l&eacute;s ut&aacute;ni depresszi&oacute; sem gy&oacute;gyul meg a pozit&iacute;v hozz&aacute;&aacute;ll&aacute;st&oacute;l vagy a legzseni&aacute;lisabb stresszkezel&eacute;si technik&aacute;t&oacute;l sem.<\/p>\n<p>Minden, depresszi&oacute;ban szenved&#337; any&aacute;nak csak egy f&ouml;l&ouml;sleges f&aacute;jdalomokoz&aacute;s &eacute;s b&#369;ntudatkelt&eacute;s az, ha arra biztatjuk, &eacute;rt&eacute;kelje a sz&eacute;p dolgokat az &eacute;let&eacute;ben, &ouml;r&uuml;lj&ouml;n a kisbab&aacute;j&aacute;nak, &eacute;s csak az &eacute;let napos oldal&aacute;ra koncentr&aacute;ljon. Meg kellene &eacute;rten&uuml;nk, hogy ugyan&uacute;gy, ahogy fizikai betegs&eacute;gek sem alakulnak ki ok n&eacute;lk&uuml;l, &uacute;gy a lelki &aacute;llapotok sem csak &bdquo;&uacute;ri huncuts&aacute;gok&rdquo;, melyeket a pozit&iacute;vumok &aacute;lland&oacute; szajk&oacute;z&aacute;s&aacute;val meg lehet oldani, el lehet mulasztani. Ezek a felsz&oacute;l&iacute;t&aacute;sok csak arra j&oacute;k, hogy m&eacute;g er&#337;teljesebben pr&oacute;b&aacute;lj&aacute;k az emberek takargatni a probl&eacute;m&aacute;ikat, &eacute;s m&eacute;g jobban sz&eacute;gyenkezzenek miattuk.<\/p>\n<h3>Mindenki a maga sors&aacute;nak kov&aacute;csa?<\/h3>\n<p>Sokan hangoztatj&aacute;k, hogy a saj&aacute;t &eacute;let&uuml;k rajtuk m&uacute;lik, mindenki a saj&aacute;t sors&aacute;nak a kov&aacute;csa. D&ouml;nt&eacute;seinken m&uacute;lik, hogy boldogok lesz&uuml;nk-e vagy sem. Amiben van is igazs&aacute;g, de ezt k&ouml;nnyen &eacute;s egyszer&#369;en &ouml;sszemossuk azzal a felfog&aacute;ssal, hogy megtanulunk hazudni magunknak, felvessz&uuml;k a &bdquo;j&oacute;l vagyok&rdquo;, &bdquo;n&aacute;lam, n&aacute;lunk minden rendben van&rdquo; &aacute;larcot, &eacute;s g&ouml;rcs&ouml;sen ragaszkodunk hozz&aacute;. De ett&#337;l m&eacute;g egyetlen seb nem kap v&eacute;gleges enyh&uuml;l&eacute;st, egy betegs&eacute;g sem nyer v&eacute;gleges gy&oacute;gyul&aacute;st.<\/p>\n<p>Szenved&eacute;lybetegek gy&#369;l&eacute;sein gyakran l&aacute;thatjuk, hogy a gy&oacute;gyul&aacute;suk akkor kezd&#337;dik, amikor beismerik a betegs&eacute;g&uuml;ket. Azzal, hogy szemben&eacute;z az ember a probl&eacute;m&aacute;ival, a f&eacute;lelmeivel, a &bdquo;betegs&eacute;g&eacute;vel&rdquo;, hogy v&aacute;llalja azt, nem azt jelenti, hogy &uacute;gy d&ouml;nt, hogy nem lesz boldog, hanem &eacute;pp ellenkez&#337;leg. <\/p>\n<p>Ez a gy&oacute;gyul&aacute;s nem egy &ouml;tperces folyamat. Temp&oacute;ja teljesen v&aacute;ltoz&oacute; lehet, f&uuml;gg a probl&eacute;ma s&uacute;lyoss&aacute;g&aacute;t&oacute;l, att&oacute;l, mennyi feldolgozatlan trauma rak&oacute;dott le a l&eacute;lekben, ezek mi&oacute;ta tornyosulnak, hogy elmondhatta-e az &eacute;rintett valaha valakinek, hogy &aacute;ll-e mellette valaki a gy&oacute;gyul&aacute;s folyamat&aacute;ban, &eacute;s m&eacute;g sorolhatn&aacute;m.<\/p>\n<p>&Ouml;sszess&eacute;g&eacute;ben elmondhat&oacute;, hogy a lelki betegs&eacute;gek gy&oacute;gyul&aacute;sa nem t&ouml;rt&eacute;nik egyik napr&oacute;l a m&aacute;sikra, &eacute;s nem egy d&ouml;nt&eacute;s k&ouml;vetkezm&eacute;nye. Hiszen a kialakul&aacute;suk sem egy &ouml;tperces folyamat, hanem egy t&ouml;bb &eacute;ve, t&ouml;bb &eacute;vtizede fenn&aacute;ll&oacute; lelki m&#369;k&ouml;d&eacute;s eredm&eacute;nye. Amit pedig nem lehet hipp-hopp megv&aacute;ltoztatni, m&eacute;gpedig az&eacute;rt, mert funkci&oacute;juk van. Minden lelki m&#369;k&ouml;d&eacute;snek, minden k&eacute;nyszernek, minden t&uuml;netnek, minden szorong&aacute;snak megvan a saj&aacute;t &eacute;nv&eacute;d&#337; szerepe, ha ezt gyorsan, tapsra meg is lehetne v&aacute;ltoztatni, az ember ett&#337;l &ouml;sszeomlana.<\/p>\n<p>Van Fodor &Aacute;kosnak egy verse, ami csod&aacute;san kifejezi ezt a jelens&eacute;get:<\/p>\n<p>&bdquo;Kapaszkod&oacute;kat<br>\ngy&aacute;rtunk s mire eszm&eacute;l&uuml;nk:<br>\nk&eacute;sz is a ketrec.&rdquo;<\/p>\n<h3>A lelki probl&eacute;m&aacute;k &iacute;gy j&ouml;nnek l&eacute;tre<\/h3>\n<p>A szorong&aacute;sok, a f&oacute;bi&aacute;k, a f&eacute;lelmek, melyeket gy&aacute;rtunk magunknak, valamikor v&eacute;dtek benn&uuml;nket.<\/p>\n<p>Ha vesz&eacute;lyben &eacute;rzi mag&aacute;t egy gyerek, kital&aacute;l mag&aacute;nak valamit, ami abban a pillanatban biztons&aacute;got adhat. Elhat&aacute;rozza, hogy legk&ouml;zelebb mit kell elker&uuml;lnie vagy mit&#337;l kell f&eacute;lnie ahhoz, hogy ne ker&uuml;lj&ouml;n ism&eacute;t ilyen helyzetbe. Akkor, ott, ez egy kapaszkod&oacute;.<\/p>\n<p>Gyerekekn&eacute;l a b&#369;ntudat, az &ouml;nhib&aacute;ztat&aacute;s is egy kapaszkod&oacute;. Sokkal jobb &eacute;s k&ouml;nnyebb azt gondolni, hogyha valami rossz t&ouml;rt&eacute;nik, akkor &eacute;n tehetek r&oacute;la, mint azt felfogni, hogy a vil&aacute;g, az &eacute;let, a sz&uuml;leim kisz&aacute;m&iacute;thatatlanok. Ezt gyerekk&eacute;nt nem lehet felfogni, mert a gyereknek az eg&eacute;sz l&eacute;te megk&eacute;rd&#337;jelez&#337;dik, biztons&aacute;g&eacute;rzet&eacute;nek a cs&iacute;r&aacute;ja sem marad.<\/p>\n<p>Gyerekk&eacute;nt, ha b&aacute;ntanak, csak azt gondolhatom, hogy &eacute;n vagyok a rossz, hogy az &eacute;n hib&aacute;m, hogy &eacute;n ezt &eacute;rdemlem, mert m&eacute;g minden szinten f&uuml;gg&ouml;k a sz&uuml;leimt&#337;l. Ha felfogom, hogy &#337;k b&aacute;ntanak engem, &#337;k nem szeretnek, nem v&eacute;denek meg, akkor lehet, hogy &eacute;letben sem maradok. Ebben a helyzetben az &ouml;nhib&aacute;ztat&aacute;s ad biztons&aacute;g&eacute;rzetet, ez egy kapaszkod&oacute;.<\/p>\n<p>Min&eacute;l terheltebb valakinek a gyerekkora, min&eacute;l t&ouml;bbet b&aacute;ntott&aacute;k, min&eacute;l t&ouml;bbet &eacute;rezte mag&aacute;t vesz&eacute;lyben, min&eacute;l kev&eacute;sb&eacute; v&eacute;dt&eacute;k meg, min&eacute;l kev&eacute;sb&eacute; nyugtatt&aacute;k meg, min&eacute;l ink&aacute;bb egyed&uuml;l hagyt&aacute;k a probl&eacute;m&aacute;ival, a gondolataival, ann&aacute;l t&ouml;bb ilyen kapaszkod&oacute;t kell gy&aacute;rtania mag&aacute;nak.<\/p>\n<p>Mindezek akkor, abban a helyzetben &eacute;letment&#337;k voltak, k&eacute;s&#337;bb viszont er&#337;s terhet r&oacute;nak az ember &eacute;let&eacute;re. Mert a kapaszkod&oacute;kb&oacute;l egyszer csak ketrec lesz, &eacute;s az ember a saj&aacute;t maga b&ouml;rt&ouml;n&eacute;ben tal&aacute;lja mag&aacute;t, &eacute;s &#337; a saj&aacute;t b&ouml;rt&ouml;n&#337;re is.<\/p>\n<p>Ebb&#337;l a lelki b&ouml;rt&ouml;nb&#337;l nem lehet egyik napr&oacute;l a m&aacute;sikra kil&eacute;pni, nem lehet a ketrec r&aacute;csait egyszerre kit&eacute;pni onnan, mert az embert nem foszthatjuk meg egyszerre minden kapaszkod&oacute;j&aacute;t&oacute;l. Csak egyes&eacute;vel, l&eacute;p&eacute;senk&eacute;nt lehet sokszor haladni &eacute;s gy&oacute;gyul&aacute;sr&oacute;l besz&eacute;lni, amikor a kor&aacute;bbi kapaszkod&oacute;k helyett &uacute;jakat tudunk ki&eacute;p&iacute;teni az ember lelk&eacute;ben.<\/p>\n<h3>Gy&oacute;gyul&aacute;si id&#337;<\/h3>\n<p>A pszichoter&aacute;pi&aacute;nak, &eacute;pp&uacute;gy, mint egy testi betegs&eacute;g kezel&eacute;s&eacute;nek vagy egy m&#369;t&eacute;tnek, megvan a maga gy&oacute;gyul&aacute;si ideje. Tal&aacute;lkozni olyan hozz&aacute;&aacute;ll&aacute;ssal is, amely azt hangoztatja, hogy ez a d&ouml;nt&eacute;s is az ember kez&eacute;ben van, hogy meddig szenved a lelki probl&eacute;m&aacute;j&aacute;t&oacute;l, &eacute;s mikort&oacute;l lesz v&eacute;gre boldog. Mintha lenne egy d&ouml;nt&eacute;s az ember kez&eacute;ben, hogy m&aacute;ig beteg voltam, de holnapt&oacute;l minden m&aacute;s lesz, &eacute;s j&oacute;l leszek.<\/p>\n<p>Amennyire vesz&eacute;lyes ez egy testi betegs&eacute;g eset&eacute;ben, &eacute;ppolyan k&aacute;ros &eacute;s gy&oacute;gyul&aacute;st akad&aacute;lyoz&oacute; lehet egy lelki probl&eacute;m&aacute;n&aacute;l is.<\/p>\n<p>Valami&eacute;rt testi betegs&eacute;gekn&eacute;l sem szoktuk azt mondani, hogy ma elm&uacute;lt a t&uuml;d&#337;gyullad&aacute;som, holnapt&oacute;l eg&eacute;szs&eacute;ges leszek, vagy ma v&eacute;get &eacute;rt a kemoter&aacute;pia, holnapt&oacute;l &uacute;gy d&ouml;nt&ouml;k, hogy j&oacute;l leszek.<\/p>\n<p>Ez egy &eacute;letet vesz&eacute;lyeztet&#337; hazugs&aacute;g lenne. Mint ahogy lelki probl&eacute;m&aacute;kn&aacute;l is gyakran az. Sokszor ink&aacute;bb arr&oacute;l sz&oacute;l, hogy a ter&aacute;pia f&aacute;jdalmait m&aacute;r nem b&iacute;rja az ember, ez&eacute;rt ink&aacute;bb azt hazudja mag&aacute;nak, hogy &uacute;gy d&ouml;nt&ouml;ttem, j&oacute;l vagyok. De ett&#337;l m&eacute;g senki nem gy&oacute;gyult meg, nincs ilyen d&ouml;nt&eacute;s.<\/p>\n<p>A ter&aacute;pia &eacute;pp&uacute;gy, mint a gy&oacute;gyszeres kezel&eacute;s vagy a m&#369;t&eacute;t, el&#337;fordulhat, hogy sok f&aacute;jdalommal j&aacute;r. Hogy &aacute;tmenetileg sehogy sem tal&aacute;ljuk a hely&uuml;nket, a r&eacute;gi kapaszkod&oacute;ink m&aacute;r nem m&#369;k&ouml;dnek, de m&eacute;g az &uacute;jak nem stabiliz&aacute;l&oacute;dtak. F&aacute;jdalmas, &eacute;s n&eacute;ha hossz&uacute; id&#337;szak. De kaphatunk olyan t&uuml;kr&ouml;t, amibe j&oacute; belen&eacute;zni. Kaphatunk egy &eacute;rt&#337; embert, aki komolyan vesz benn&uuml;nket, aki el&#337;tt nem kell sz&eacute;gyenkezni, ha megl&aacute;tja a leggyeng&eacute;bb pontjainkat. Az &#337; seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel pedig megtanuljuk elfogadni ezeket, megtanuljuk megszeretni magunkat.<\/p>\n<p>Szomor&uacute;, de sok embernek ehhez &eacute;vek kellenek, pedig m&aacute;r a sz&uuml;let&eacute;s&eacute;t&#337;l kezdve j&aacute;rna mindenkinek. A ter&aacute;pia seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel pedig ki&eacute;p&uuml;l egy olyan lelki m&#369;k&ouml;d&eacute;s, ami m&aacute;r nem beteg&iacute;t meg, ami testre-l&eacute;lekre n&eacute;zve egyar&aacute;nt eg&eacute;szs&eacute;ges. A ter&aacute;pi&aacute;val fokozatosan kezd&uuml;nk kil&aacute;tni, majd kim&aacute;szni a saj&aacute;t b&ouml;rt&ouml;n&uuml;nkb&#337;l. A r&aacute;csokat egyes&eacute;vel bontjuk le, &eacute;s fokozatosan b&uacute;junk ki onnan.<\/p>\n<p>Ez hossz&uacute; &uacute;t lehet, de a v&eacute;gleges szabads&aacute;got &iacute;gy lehet elnyerni.<\/p>\n<p>Sebesty&eacute;n Eszter<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>forr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/wmn.hu\/wmn-life\/49487-kapaszkodokat-gyartunk-s-mire-eszmelunk-kesz-is-a-ketrec---a-lelki-betegsegeket-meg-mindig-a-szegyen-ovezi\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/wmn.hu\/wmn-life\/49487-kapaszkodokat-gyartunk-s-mire-eszmelunk-kesz-is-a-ketrec---a-lelki-betegsegeket-meg-mindig-a-szegyen-ovezi<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Valamilyen m&oacute;don gyakran el&#337;j&ouml;n a hiszek-nem hiszek k&eacute;rd&eacute;se. M&aacute;r tal&aacute;lkoztam azzal a v&eacute;lem&eacute;nnyel, hogy &bdquo;a pszichol&oacute;gia csak olyan h&oacute;kusz-p&oacute;kusz, nem &eacute;r semmit.&rdquo; Vagy ak&aacute;r azzal a v&eacute;lem&eacute;nnyel, hogy &bdquo;&eacute;n nem &eacute;rtem, mi&eacute;rt kell a m&uacute;lttal ennyit &eacute;s egy&aacute;ltal&aacute;n foglalkozni. &Eacute;n csak zen&eacute;t &eacute;s t&aacute;ncot akarok &eacute;letm v&eacute;g&eacute;ig, nem a m&uacute;lton val&oacute; keserg&eacute;st.&rdquo; Sz&oacute;val, ker&uuml;lhetn&eacute;k abba <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-lelki-betegsegeket-meg-mindig-a-szegyen-ovezi\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about A lelki betegs&eacute;geket m&eacute;g mindig a sz&eacute;gyen &ouml;vezi<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3676,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2023\/03\/230313_a_lelki_betegsegeket_meg_mindig_szegyen_ovezi.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3674"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3674"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3674\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3678,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3674\/revisions\/3678"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3676"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3674"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3674"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3674"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}