{"id":3621,"date":"2022-12-02T12:39:00","date_gmt":"2022-12-02T12:39:00","guid":{"rendered":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=3621"},"modified":"2022-12-02T12:39:00","modified_gmt":"2022-12-02T12:39:00","slug":"tiz-pszichologia-fogalom-amit-altalaban-rosszul-hasznalunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/tiz-pszichologia-fogalom-amit-altalaban-rosszul-hasznalunk\/","title":{"rendered":"T\u00edz pszichol\u00f3gia fogalom, amit \u00e1ltal\u00e1ban rosszul haszn\u00e1lunk"},"content":{"rendered":"<p><script type=\"text\/javascript\" src=\"\/\/code.jquery.com\/jquery-1.11.0.min.js\"><\/script><script type=\"text\/javascript\" src=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.js\"><\/script><link rel=\"stylesheet\" type=\"text\/css\" href=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.css\">\n<\/p><p><!--\n<span class=\"ma-red\">\n[dropcap]A[\/dropcap] \n--> <\/p>\n<p>Nagyon j&oacute; fel&uuml;t&eacute;ssel indul a forr&aacute;sban megjel&ouml;lt c&iacute;mre reflekt&aacute;l&oacute; &iacute;r&aacute;s:<\/p>\n<p><b>Ok&eacute;, pont te nyilv&aacute;n t&ouml;k&eacute;letesen haszn&aacute;lod ezeket a fogalmakat, de j&oacute; tudni, hogy m&aacute;sok mit rontanak el.<\/b> A szerkeszt&#337;s&eacute;g n&eacute;gy pszichol&oacute;gus szak&eacute;rt&#337;j&eacute;t k&eacute;rt&uuml;k fel, hogy tegyenek rendet a fejekben.<\/p>\n<p>Sokan dob&aacute;l&oacute;dznak a szavakkal, fogalmakkal, jelz&#337;kkel. &Eacute;n is voltam m&aacute;r sok minden, ami a komolyabb pszichol&oacute;giai esetek k&ouml;z&ouml;tt eml&iacute;tend&#337;, s most nem az anyaszomor&iacute;t&oacute;ra gondolok.<\/p>\n<p>Egy r&ouml;vid bevezet&#337; ut&aacute;n forduljunk r&aacute; arra, hogy <\/p>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">bevezet&#337;<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\n&Aacute;ltal&aacute;ban &uacute;gy haszn&aacute;ljuk a fogalmakat, hogy teljesen m&aacute;s van egyik&uuml;nk &eacute;s m&aacute;sikunk fej&eacute;ben, &eacute;s k&ouml;zben azt hissz&uuml;k, hogy ugyanarr&oacute;l besz&eacute;l&uuml;nk. Ha p&eacute;ld&aacute;ul azt mondom, hogy gondolj egy f&aacute;ra, biztos megjelenik el&#337;tted egy fa k&eacute;pe, de biztos vagyok benne, hogy az a fa nem pont olyan, mint amit &eacute;n l&aacute;tok magam el&#337;tt, most hogy ezt le&iacute;rtam. Rengeteg f&eacute;lre&eacute;rt&eacute;s, kommunik&aacute;ci&oacute;s probl&eacute;ma sz&aacute;rmazik abb&oacute;l, hogy abban a hitben vagyunk, hogy a m&aacute;sik &eacute;rti, amit mondunk, ugyanazt gondolja, amit mi igyeksz&uuml;nk kifejezni, azt&aacute;n m&eacute;gsem. &Iacute;gy van ez a gyakran haszn&aacute;lt pszichol&oacute;giai fogalmakkal is, amelyeket a k&ouml;znyelvben m&aacute;shogy haszn&aacute;lunk. Ezekr&#337;l k&eacute;rdezt&uuml;k ma a szerkeszt&#337;s&eacute;g n&eacute;gy pszichol&oacute;gus szak&eacute;rt&#337;j&eacute;t, k&ouml;zt&uuml;k a SelfGuide pszichol&oacute;giai m&#369;hely alap&iacute;t&oacute;it. (Sorozatunk kor&aacute;bbi r&eacute;szeit itt olvashatod el.)<\/p>\n<p>Egyik&uuml;k, Szalay &Aacute;gnes szerint &bdquo;a pszichol&oacute;gia is tudom&aacute;ny, &eacute;s minden tudom&aacute;nyban nagyon fontos, hogy ne legyenek ilyen f&eacute;lre&eacute;rt&eacute;sek, a k&iacute;nai fizikus ugyanarr&oacute;l besz&eacute;ljen, mint a m&aacute;sik k&iacute;nai meg az amerikai, amikor megvitatnak egy jelens&eacute;get. Mivel a pszichol&oacute;gusoknak nem &aacute;ll rendelkez&eacute;s&eacute;re peri&oacute;dusos rendszer, hogy pontosan megnevezhess&eacute;k a fogalmaikat, &eacute;s r&aacute;ad&aacute;sul olyan kev&eacute;ss&eacute; megfoghat&oacute; dolgokkal foglalkoznak, mint a l&eacute;lek tartalmai meg a viselked&eacute;s, azzal tudj&aacute;k a b&aacute;beli z&#369;rzavart elker&uuml;lni, ha nagyon pontosan defini&aacute;lj&aacute;k, hogy mit &eacute;rt&uuml;nk egy-egy fogalom alatt. Azt&aacute;n ezek &aacute;tker&uuml;lnek a k&ouml;znyelvbe, hiszen r&oacute;lunk, az &eacute;let&uuml;nkr&#337;l sz&oacute;lnak; de k&ouml;zben megv&aacute;ltozik a jelent&eacute;s&uuml;k. Nincs is ezzel nagy baj, de tal&aacute;n j&oacute; n&eacute;ha tiszt&aacute;zni, hogy mit &eacute;rt egy pszichol&oacute;gus egy-egy sz&oacute; alatt.&rdquo; <\/p>\n<p>&bdquo;Szerintem term&eacute;szetes, hogy egyes szavak l&eacute;lektani &eacute;s h&eacute;tk&ouml;znapi &eacute;rtelemben vett jelent&eacute;se k&uuml;l&ouml;nb&ouml;zik egym&aacute;st&oacute;l &ndash; teszi hozz&aacute; Milanovich Domi. &ndash; A nyelv folyamatosan v&aacute;ltoz&oacute;, gyakran kontextusf&uuml;gg&#337; k&eacute;pz&#337;dm&eacute;ny, &iacute;gy nem v&aacute;rhat&oacute; el t&#337;le egyfajta fegyelmezett egys&eacute;gess&eacute;g. &Eacute;n els&#337;sorban a pszichol&oacute;gusok felel&#337;ss&eacute;g&eacute;nek tartom, hogy a napi munk&aacute;juk sor&aacute;n, a szakmai ismereteik birtok&aacute;ban kalkul&aacute;ljanak ezekkel a sz&oacute;haszn&aacute;lati elt&eacute;r&eacute;sekkel. Ugyanakkor egy laikusnak is &eacute;rdemes k&eacute;pbe ker&uuml;lnie egy-egy kifejez&eacute;s szakmai jelent&eacute;s&eacute;vel, mert ez&aacute;ltal tudatosabb nyelvhaszn&aacute;l&oacute;v&aacute; v&aacute;lhat, illetve felt&aacute;rulhatnak el&#337;tte egy sz&oacute; jelent&eacute;s&eacute;nek olyan r&eacute;tegei is, amelyek seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel jobban meg&eacute;rtheti a t&aacute;gabb rendszerek, a t&ouml;bbi ember &eacute;s a saj&aacute;t maga m&#369;k&ouml;d&eacute;s&eacute;t is.&rdquo;\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<p>mi az a fogalom, amit te j&oacute;l, de m&aacute;sok rosszul haszn&aacute;lnak.<\/p>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">1. asszert&iacute;v<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nKev&eacute;s kisebb vagy nagyobb v&aacute;llalatn&aacute;l dolgoz&oacute; ember nem hallott m&eacute;g r&oacute;la, hogy asszert&iacute;ven k&eacute;ne kommunik&aacute;lni. &Aacute;ltal&aacute;ban, a h&eacute;tk&ouml;znapi sz&oacute;haszn&aacute;latban &ouml;n&eacute;rv&eacute;nyes&iacute;t&#337;t, lehengerl&#337;t, sok esetben agressz&iacute;v t&aacute;rgyal&oacute;t &eacute;rtenek alatta. Az asszert&iacute;v kommunik&aacute;ci&oacute;ban val&oacute;ban fontos az &eacute;n, a saj&aacute;t ig&eacute;nyek &eacute;s &eacute;rdekek &eacute;rv&eacute;nyes&iacute;t&eacute;se, de messze &aacute;ll a m&aacute;sikat lemos&oacute; st&iacute;lust&oacute;l, pl&aacute;ne az agresszi&oacute;t&oacute;l. Aki asszert&iacute;ven vagy er&#337;szakmentesen kommunik&aacute;l, az k&eacute;pes a saj&aacute;t ig&eacute;nyeit, &eacute;rz&eacute;seit kifejezni an&eacute;lk&uuml;l, hogy a m&aacute;sikat s&eacute;rtse vagy inzult&aacute;lja. K&eacute;t ir&aacute;nya van az asszert&iacute;v kommunik&aacute;ci&oacute;nak. Egyr&eacute;szt az &eacute;nkifejez&eacute;s. Ehhez az is kell, hogy &eacute;rtsd magad, ismerd fel, hogy mi b&aacute;nt, mi az ig&eacute;nyed, milyen &eacute;rz&eacute;seid vannak, &eacute;s ezt ki tudd fejezni magadr&oacute;l besz&eacute;lve, a m&aacute;sik min&#337;s&iacute;t&eacute;se vagy manipul&aacute;ci&oacute;ja n&eacute;lk&uuml;l. A m&aacute;sik pedig az <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;emp&aacute;tia&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Az&amp;nbsp;&amp;lt;b&amp;gt;emp&aacute;tia&amp;lt;\/b&amp;gt;&amp;nbsp;avagy&amp;nbsp;&amp;lt;b&amp;gt;bele&eacute;rz&#337; k&eacute;pess&eacute;g&amp;lt;\/b&amp;gt;, amivel egy m&aacute;sik ember vagy &eacute;l&#337;l&eacute;ny lelki&aacute;llapot&aacute;ba tudjuk helyezni magunkat.&amp;nbsp;&amp;lt;sup id=&amp;quot;cite_ref-1&amp;quot; class=&amp;quot;reference&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;\/sup&amp;gt;Az emp&aacute;tia megnyilv&aacute;nul&aacute;sa p&eacute;ld&aacute;ul, ha valaki egy m&aacute;sik ember b&aacute;nat&aacute;t hallgatva, egy m&aacute;sik &eacute;l&#337;l&eacute;ny szenved&eacute;s&eacute;t l&aacute;tva, &ouml;nmag&aacute;t az adott helyzetbe belek&eacute;pzelve saj&aacute;t &eacute;lm&eacute;nyk&eacute;nt &eacute;li meg. Emp&aacute;ti&aacute;s k&eacute;pess&eacute;ge fejlett &aacute;llatoknak is lehet, pl. elef&aacute;nt, delfin, kutya, egyes majmok.&amp;nbsp;&amp;lt;sup id=&amp;quot;cite_ref-2&amp;quot; class=&amp;quot;reference&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;\/sup&amp;gt;Az emp&aacute;tia az &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g&ouml;kn&eacute;l eredetileg a m&#369;alkot&aacute;sok meg&eacute;rt&eacute;s&eacute;t jelentette.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Emp%C3%A1tia&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/empatia\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>emp&aacute;tia<\/a>, aminek viselked&eacute;ses megjelen&eacute;se az akt&iacute;v hallgat&aacute;s, vagy m&aacute;s n&eacute;ven &eacute;rt&#337; figyelem. (Szalay &Aacute;gnes)\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">2. boldogs&aacute;g<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nB&aacute;r a boldogs&aacute;g nem kifejezetten pszichol&oacute;giai fogalom, m&eacute;gis fontos tiszt&aacute;zni, hogy mit &eacute;rt&uuml;nk alatta, mert nem ritka, hogy a hozz&aacute;m fordul&oacute;k c&eacute;lja &eacute;ppen az, hogy boldogabb legyen az &eacute;let&uuml;k. Gyakran tal&aacute;lkozom azzal az elk&eacute;pzel&eacute;ssel, hogy a boldogs&aacute;g egy olyan tart&oacute;s &aacute;llapot, amiben minden k&ouml;nny&#369;nek &eacute;s vid&aacute;mnak t&#369;nik, ahol nem kell megk&uuml;zdeni probl&eacute;m&aacute;kkal, neh&eacute;zs&eacute;gekkel, ahol nincsenek negat&iacute;v &eacute;rz&eacute;sek. Egyfajta paradicsomi lelki&aacute;llapot ez, tiszta &eacute;s egyszer&#369;. Csak sajnos nem l&eacute;tezik.<\/p>\n<p>A boldogs&aacute;g ugyanis nem a negat&iacute;v &eacute;rz&eacute;sek hi&aacute;ny&aacute;t jelenti. A szorong&aacute;s, a f&eacute;lelem, a d&uuml;h nem ellens&eacute;gek, hanem term&eacute;szetes &eacute;s hasznos &eacute;rz&eacute;sek, amelyek seg&iacute;tik a t&uacute;l&eacute;l&eacute;s&uuml;nket, a boldogul&aacute;sunkat, &eacute;s seg&iacute;tenek abban, hogy elm&eacute;ly&iacute;ts&uuml;nk az ismereteinket magunkr&oacute;l, &eacute;s jobban tudjunk alkalmazkodni az &eacute;let kih&iacute;v&aacute;saihoz. Az, hogy j&oacute;l &eacute;rezz&uuml;k magunkat az &eacute;let&uuml;nkben, hogy meg&eacute;lj&uuml;k a teljes &eacute;let &eacute;rz&eacute;s&eacute;t nem j&aacute;r egy&uuml;tt azzal, hogy minden t&ouml;k&eacute;letes, &iacute;gy ezt c&eacute;lk&eacute;nt is t&eacute;v&uacute;t magunk el&eacute; kit&#369;zni. Nemcsak az&eacute;rt, mert a lehetetlen c&eacute;l&eacute;rt val&oacute; k&uuml;zdelem csal&oacute;d&aacute;ssal j&aacute;r, hanem mert elveszi az energi&aacute;kat onnan, ahov&aacute; a pszich&eacute;s j&oacute;ll&eacute;t&uuml;nk jav&iacute;t&aacute;sa &eacute;rdek&eacute;ben t&eacute;nyleg ford&iacute;tanunk kellene azokat. Hiszen ahogy Cs&iacute;kszentmih&aacute;lyi Mih&aacute;ly, a pozit&iacute;v pszichol&oacute;gia egyik alap&iacute;t&oacute;ja fogalmaz: &bdquo;annak ellen&eacute;re, amit a legt&ouml;bben hisz&uuml;nk, a boldogs&aacute;g nem egyszer&#369;en t&ouml;rt&eacute;nik vel&uuml;nk. A boldogs&aacute;g olyan dolog, ami&eacute;rt mi magunk tesz&uuml;nk.&rdquo;\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">3. depresszi&oacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nHa valaki szomor&uacute;, rosszkedv&#369; vagy &eacute;ppen motiv&aacute;latlan, f&aacute;radt, esetleg ker&uuml;li a t&aacute;rsas&aacute;got, k&ouml;nnyen megkapja a depresszi&oacute;s c&iacute;mk&eacute;t. Persze a sz&oacute; elterjed&eacute;se annyiban &eacute;rthet&#337;, hogy a depresszi&oacute; szinte n&eacute;pbetegs&eacute;g, r&aacute;ad&aacute;sul az orvosi szakirodalom sz&aacute;mos form&aacute;j&aacute;t el is k&uuml;l&ouml;n&iacute;ti az enyh&eacute;t&#337;l a s&uacute;lyosig, teh&aacute;t val&oacute;ban sokakat &eacute;rint. Ennek ellen&eacute;re a depresszi&oacute; komoly probl&eacute;ma, diagn&oacute;zis&aacute;hoz sz&aacute;mos krit&eacute;riumnak teljes&uuml;lnie kell, &eacute;s megfelel&#337; kezel&eacute;st ig&eacute;nyel. Ha mi k&ouml;nnyed&eacute;n aggatjuk a depresszi&oacute; c&iacute;mk&eacute;t rossz id&#337;szakokra, f&aacute;radts&aacute;gra, akkor fenn&aacute;ll a vesz&eacute;lye, hogy bagatelliz&aacute;ljuk a jelens&eacute;get, hogy &iacute;gy azokat sem vessz&uuml;k el&eacute;g komolyan, akiknek erre sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;k volna. Itt fontos egy&eacute;bk&eacute;nt az agyunkba v&eacute;sni azt is, hogy a depresszi&oacute; nem v&aacute;laszt&aacute;s k&eacute;rd&eacute;se, nem lehet az akartunkkal, pozit&iacute;v gondolkod&aacute;ssal legy&#337;zni, nem el&eacute;g hozz&aacute; az, ha valaki v&eacute;gre &ouml;sszeszedi mag&aacute;t. (S&aacute;kovics Diana)\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">4. el&#337;b&uacute;j&aacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nT&ouml;bbs&eacute;gi, kiv&aacute;lts&aacute;gosabb t&aacute;rsadalmi csoportok tagjai gyakran viccel&#337;dve haszn&aacute;lj&aacute;k az el&#337;b&uacute;j&aacute;s (angolul coming out) kifejez&eacute;st. P&eacute;ld&aacute;ul el&aacute;rulj&aacute;k magukr&oacute;l, hogy rendetlenek, minden este megesznek egy kan&aacute;l nutell&aacute;t, vagy nem szeretik a f&#337;zel&eacute;ket. Ezek lehetnek eddig titokban tartott, vagy &eacute;ppen meglep&#337; inform&aacute;ci&oacute;k, de nem jelentik egy olyan kisebbs&eacute;gi identit&aacute;s kommunik&aacute;l&aacute;s&aacute;t, aminek a nyilv&aacute;nval&oacute;v&aacute; t&eacute;tel&eacute;&eacute;rt valakit rendszerszint&#369; h&aacute;tr&aacute;nyok &eacute;rn&eacute;nek a t&aacute;rsadalomban. Ellenben amikor valaki m&aacute;sokkal is megosztja, hogy transznem&#369;, interszex vagy a t&ouml;bbs&eacute;git&#337;l elt&eacute;r a szexu&aacute;lis ir&aacute;nyults&aacute;ga, az egy olyan k&ouml;zl&eacute;s, amely sz&aacute;mos esetben a diszkrimin&aacute;ci&oacute;, a kirekeszt&eacute;s vagy ak&aacute;r a fizikai er&#337;szak kock&aacute;zat&aacute;t is mag&aacute;ban hordozza. &Eacute;ppen ez&eacute;rt m&aacute;s helyzetekben haszn&aacute;lni az el&#337;b&uacute;j&aacute;s sz&oacute;t, tr&eacute;f&aacute;lkozva, azt a benyom&aacute;st keltheti, mintha valaki bagatelliz&aacute;ln&aacute; az LMBTQI-emberek &eacute;lm&eacute;nyeit (akik sz&aacute;m&aacute;ra az el&#337;b&uacute;j&aacute;s, pl&aacute;ne az elej&eacute;n, nagym&eacute;rt&eacute;k&#369; szorong&aacute;ssal, s&uacute;lyos vesz&eacute;lyekkel j&aacute;rhat). <\/p>\n<p>Abba is &eacute;rdemes belegondolni, hogy a coming out koncepci&oacute;ja eleve az&eacute;rt l&eacute;tezik, mert egy olyan vil&aacute;gban &eacute;l&uuml;nk, amely a heteroszexualit&aacute;st &eacute;s a cisznem&#369;s&eacute;get (nem transz) tartja alapnak, &iacute;gy sokszor nem is vesz figyelembe m&aacute;s opci&oacute;kat. Ha nem az lenne p&eacute;ld&aacute;ul r&oacute;lam az automatikus felt&eacute;telez&eacute;s, hogy a f&eacute;rfiakhoz vonz&oacute;dom, akkor nem kellene kijav&iacute;tanom m&aacute;sokat ezzel kapcsolatban. Mindez azt is jelenti, hogy az &eacute;let ink&aacute;bb csak coming outok sorozata, &eacute;s defin&iacute;ci&oacute;szer&#369;en nem l&eacute;tezik olyan, hogy being out, hiszen az &uacute;j ismer&#337;s&ouml;k z&ouml;m&eacute;n&eacute;l &uacute;jra meg &uacute;jra le kell j&aacute;tszani ezeket a k&ouml;r&ouml;ket. Ha &eacute;rdekelnek m&aacute;s sz&oacute;haszn&aacute;lati megfontol&aacute;sok is LMBTQI-t&eacute;m&aacute;ban, lapozd fel a Magyar LMBT Sz&ouml;vets&eacute;g &aacute;ltal k&eacute;sz&iacute;tett kiadv&aacute;nyt. (Milanovich Domi)\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">5. <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;emp&aacute;tia&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Az&amp;nbsp;&amp;lt;b&amp;gt;emp&aacute;tia&amp;lt;\/b&amp;gt;&amp;nbsp;avagy&amp;nbsp;&amp;lt;b&amp;gt;bele&eacute;rz&#337; k&eacute;pess&eacute;g&amp;lt;\/b&amp;gt;, amivel egy m&aacute;sik ember vagy &eacute;l&#337;l&eacute;ny lelki&aacute;llapot&aacute;ba tudjuk helyezni magunkat.&amp;nbsp;&amp;lt;sup id=&amp;quot;cite_ref-1&amp;quot; class=&amp;quot;reference&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;\/sup&amp;gt;Az emp&aacute;tia megnyilv&aacute;nul&aacute;sa p&eacute;ld&aacute;ul, ha valaki egy m&aacute;sik ember b&aacute;nat&aacute;t hallgatva, egy m&aacute;sik &eacute;l&#337;l&eacute;ny szenved&eacute;s&eacute;t l&aacute;tva, &ouml;nmag&aacute;t az adott helyzetbe belek&eacute;pzelve saj&aacute;t &eacute;lm&eacute;nyk&eacute;nt &eacute;li meg. Emp&aacute;ti&aacute;s k&eacute;pess&eacute;ge fejlett &aacute;llatoknak is lehet, pl. elef&aacute;nt, delfin, kutya, egyes majmok.&amp;nbsp;&amp;lt;sup id=&amp;quot;cite_ref-2&amp;quot; class=&amp;quot;reference&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;\/sup&amp;gt;Az emp&aacute;tia az &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g&ouml;kn&eacute;l eredetileg a m&#369;alkot&aacute;sok meg&eacute;rt&eacute;s&eacute;t jelentette.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Emp%C3%A1tia&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/empatia\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>emp&aacute;tia<\/a><\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nAz <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;emp&aacute;tia&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Az&amp;nbsp;&amp;lt;b&amp;gt;emp&aacute;tia&amp;lt;\/b&amp;gt;&amp;nbsp;avagy&amp;nbsp;&amp;lt;b&amp;gt;bele&eacute;rz&#337; k&eacute;pess&eacute;g&amp;lt;\/b&amp;gt;, amivel egy m&aacute;sik ember vagy &eacute;l&#337;l&eacute;ny lelki&aacute;llapot&aacute;ba tudjuk helyezni magunkat.&amp;nbsp;&amp;lt;sup id=&amp;quot;cite_ref-1&amp;quot; class=&amp;quot;reference&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;\/sup&amp;gt;Az emp&aacute;tia megnyilv&aacute;nul&aacute;sa p&eacute;ld&aacute;ul, ha valaki egy m&aacute;sik ember b&aacute;nat&aacute;t hallgatva, egy m&aacute;sik &eacute;l&#337;l&eacute;ny szenved&eacute;s&eacute;t l&aacute;tva, &ouml;nmag&aacute;t az adott helyzetbe belek&eacute;pzelve saj&aacute;t &eacute;lm&eacute;nyk&eacute;nt &eacute;li meg. Emp&aacute;ti&aacute;s k&eacute;pess&eacute;ge fejlett &aacute;llatoknak is lehet, pl. elef&aacute;nt, delfin, kutya, egyes majmok.&amp;nbsp;&amp;lt;sup id=&amp;quot;cite_ref-2&amp;quot; class=&amp;quot;reference&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;\/sup&amp;gt;Az emp&aacute;tia az &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g&ouml;kn&eacute;l eredetileg a m&#369;alkot&aacute;sok meg&eacute;rt&eacute;s&eacute;t jelentette.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Emp%C3%A1tia&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/empatia\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>emp&aacute;tia<\/a> azt jelenti, hogy k&eacute;pesek vagyunk teljes figyelm&uuml;nket a m&aacute;siknak szentelni, elfogadni &eacute;s meg&eacute;rteni azt, amit mond. Ez nem k&ouml;nny&#369; gyakorlat. Az empatikus kommunik&aacute;ci&oacute; &uacute;gy n&eacute;z ki, hogy nem sajn&aacute;lkozunk, tan&aacute;csot adunk, k&ouml;vetkeztet&uuml;nk vagy visszav&aacute;gunk, hanem befogadjuk az elmondottakat, &eacute;s a meg&eacute;rt&eacute;s&uuml;nket visszajelezz&uuml;k &uacute;gy, hogy elmondjuk a m&aacute;siknak, mit &eacute;rtett&uuml;nk abb&oacute;l, amit mondott. Csod&aacute;latos eredm&eacute;nyekre k&eacute;pes az ilyen kommunik&aacute;ci&oacute;, vagy egyszer&#369;en a csendes, a probl&eacute;m&aacute;val b&iacute;r&oacute; m&aacute;sik melletti jelenl&eacute;t. Ebben seg&iacute;t, ha felid&eacute;z&uuml;nk magunkban &eacute;rz&eacute;seket, amikr&#337;l &#337; besz&eacute;l &eacute;s m&aacute;r mi is &aacute;t&eacute;lt&uuml;nk, de messze nem arr&oacute;l van sz&oacute;, hogy az &#337; szenved&eacute;se a mi&eacute;nkk&eacute; v&aacute;lik. Ha az emp&aacute;ti&aacute;t gyakoroljuk, akkor pontosan tiszt&aacute;ban vagyunk vele, hogy az &#337; &eacute;rz&eacute;se az &ouml;v&eacute;, &eacute;s nem a mi&eacute;nk. Az els&#337; l&eacute;p&eacute;s az <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;emp&aacute;tia&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Az&amp;nbsp;&amp;lt;b&amp;gt;emp&aacute;tia&amp;lt;\/b&amp;gt;&amp;nbsp;avagy&amp;nbsp;&amp;lt;b&amp;gt;bele&eacute;rz&#337; k&eacute;pess&eacute;g&amp;lt;\/b&amp;gt;, amivel egy m&aacute;sik ember vagy &eacute;l&#337;l&eacute;ny lelki&aacute;llapot&aacute;ba tudjuk helyezni magunkat.&amp;nbsp;&amp;lt;sup id=&amp;quot;cite_ref-1&amp;quot; class=&amp;quot;reference&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;\/sup&amp;gt;Az emp&aacute;tia megnyilv&aacute;nul&aacute;sa p&eacute;ld&aacute;ul, ha valaki egy m&aacute;sik ember b&aacute;nat&aacute;t hallgatva, egy m&aacute;sik &eacute;l&#337;l&eacute;ny szenved&eacute;s&eacute;t l&aacute;tva, &ouml;nmag&aacute;t az adott helyzetbe belek&eacute;pzelve saj&aacute;t &eacute;lm&eacute;nyk&eacute;nt &eacute;li meg. Emp&aacute;ti&aacute;s k&eacute;pess&eacute;ge fejlett &aacute;llatoknak is lehet, pl. elef&aacute;nt, delfin, kutya, egyes majmok.&amp;nbsp;&amp;lt;sup id=&amp;quot;cite_ref-2&amp;quot; class=&amp;quot;reference&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;\/sup&amp;gt;Az emp&aacute;tia az &oacute;kori g&ouml;r&ouml;g&ouml;kn&eacute;l eredetileg a m&#369;alkot&aacute;sok meg&eacute;rt&eacute;s&eacute;t jelentette.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s:&amp;nbsp;https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Emp%C3%A1tia&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/empatia\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>emp&aacute;tia<\/a> fel&eacute;, hogy k&uuml;l&ouml;nv&aacute;lasszuk az &#337; probl&eacute;m&aacute;j&aacute;t a saj&aacute;t szem&eacute;ly&uuml;nkt&#337;l. (Szalay &Aacute;gnes)\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">6. feminizmus<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nA mai napig sz&aacute;mos f&eacute;lre&eacute;rt&eacute;s &ouml;vezi a feminizmust. Vannak, akik egyfajta szitoksz&oacute;k&eacute;nt haszn&aacute;lj&aacute;k a kifejez&eacute;st, s azt gondolj&aacute;k, hogy a feminizmus a n&#337;k hatalom&aacute;tv&eacute;tele &eacute;s a f&eacute;rfiak ig&aacute;ba t&ouml;r&eacute;se. M&aacute;sok az egyenjog&uacute;s&aacute;g k&eacute;rd&eacute;s&eacute;t a v&aacute;laszt&oacute;joggal azonos&iacute;tj&aacute;k, &iacute;gy csak legyintenek: a sz&uuml;frazsettek tev&eacute;kenys&eacute;g&eacute;nek m&eacute;g volt &eacute;rtelme, de m&aacute;ra okafogyott&aacute; v&aacute;lt a nemek k&ouml;zti egyenl&#337;s&eacute;g&eacute;rt val&oacute; k&uuml;zdelem. Mindebb&#337;l annyi igaz, hogy a feminizmus els&#337; hull&aacute;ma val&oacute;ban a 19. sz&aacute;zad v&eacute;g&eacute;n, a 20. sz&aacute;zad elej&eacute;n indult el. Az&oacute;ta sz&aacute;mos ir&aacute;nyzat &eacute;s emberi jogi mozgalom tartozik ebbe a politikai eszmerendszerbe, amelyek k&ouml;z&ouml;s eleme, hogy igyekeznek megval&oacute;s&iacute;tani a politikai, a gazdas&aacute;gi, a t&aacute;rsadalmi &eacute;s a szem&eacute;lyes egyenl&#337;s&eacute;get. Terjedelmi okokb&oacute;l ezeket a mozgalmakat most nem ismertetem b&#337;vebben, csup&aacute;n k&eacute;t, &aacute;ltalam fontosnak tartott t&eacute;nyez&#337;re h&iacute;vn&aacute;m fel a figyelmet. <\/p>\n<p>Az egyik arr&oacute;l sz&oacute;l, hogy a feminizmus l&eacute;nyeges eleme a rendszerszeml&eacute;let, a patriarch&aacute;tus m&#369;k&ouml;d&eacute;s&eacute;b&#337;l ad&oacute;d&oacute;, az &eacute;let valamennyi ter&uuml;let&eacute;t &eacute;rint&#337; k&ouml;vetkezm&eacute;nyek &aacute;tl&aacute;t&aacute;s&aacute;ra val&oacute; k&eacute;pess&eacute;g. Ahogyan azt Deborah Cameron brit feminista nyelv&eacute;sz szellemesen megfogalmazza: &bdquo;A feminizmus nem a h&aacute;ziasszonyok er&#337;fesz&iacute;t&eacute;seinek elismer&eacute;s&eacute;re, hanem a h&aacute;zimunk&aacute;t el&#337;id&eacute;z&#337; t&aacute;rsadalmi felt&eacute;telek teljes k&ouml;r&#369; megv&aacute;ltoztat&aacute;s&aacute;ra ir&aacute;nyul&oacute; tev&eacute;kenys&eacute;g.&rdquo; Azt is &eacute;rdemes l&aacute;tni &eacute;s figyelembe venni, hogy a szexizmus &ouml;sszef&uuml;gg m&aacute;s el&#337;&iacute;t&eacute;let-rendszerekkel, p&eacute;ld&aacute;ul a homof&oacute;bi&aacute;val. <\/p>\n<p>A n&#337;k elnyom&aacute;sa Rosemary Hennessy szociol&oacute;gus szerint ugyanis alapvet&#337;en egy &uacute;n. heteroszexu&aacute;lis m&aacute;trixban j&ouml;n l&eacute;tre. Ez azt jelenti, hogy a n&#337;t a f&eacute;rfi term&eacute;szetes ellent&eacute;tek&eacute;nt &aacute;ll&iacute;tja be a rendszer, aki t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt az&eacute;rt is igaz&iacute;tja a viselked&eacute;s&eacute;t, a megjelen&eacute;s&eacute;t, a tulajdons&aacute;gait a t&aacute;rsadalmi elv&aacute;r&aacute;soknak megfelel&#337;en, mert maga is bels&#337;v&eacute; teszi azokat a n&eacute;zeteket, amelyek szerint ez kell a heteroszexu&aacute;lis boldogs&aacute;g el&eacute;r&eacute;s&eacute;hez. Nem is csoda teh&aacute;t, hogy minden olyan n&#337;t, aki nem fogadja el ezeket a j&aacute;t&eacute;kszab&aacute;lyokat, automatikusan leszbikusnak c&iacute;mk&eacute;znek, holott ez nem felt&eacute;tlen&uuml;l van &iacute;gy (persze az is teljesen ok&eacute;, ha igen). (Milanovich Domi)\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">7. j&aacute;tszma<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nSokf&eacute;lek&eacute;ppen haszn&aacute;ljuk a j&aacute;tszma kifejez&eacute;st: lehet egyszer&#369;en sakkpartir&oacute;l sz&oacute;, vagy felid&eacute;z&#337;dhetnek benn&uuml;nk politikai j&aacute;tszm&aacute;k. &Aacute;ltal&aacute;ban olyasmire gondolunk, hogy saj&aacute;t gy&#337;zelm&uuml;nk &eacute;rdek&eacute;ben megpr&oacute;b&aacute;lunk az ellenf&eacute;l esz&eacute;n t&uacute;lj&aacute;rni, v&aacute;ltozatos &eacute;s okos m&oacute;dokon cs&#337;be h&uacute;zva &#337;t. Amikor az emberek pszichol&oacute;giai &eacute;rtelemben besz&eacute;lnek j&aacute;tszm&aacute;r&oacute;l, akkor is ilyesmire gondolnak: a m&aacute;siknak van egy mesterterve, hogy hogyan kerekedjen f&ouml;l&eacute;m, legyen az a f&#337;n&ouml;k, a h&aacute;zast&aacute;rs vagy ak&aacute;r a gyerek a maga hisztij&eacute;vel. Sokan m&aacute;r eg&eacute;szen pici bab&aacute;kkal szemben is k&eacute;pesek joggal d&uuml;h&ouml;t &eacute;rezni, hiszen az csak j&aacute;tszm&aacute;zik azzal, hogy s&iacute;r (nincs is semmi baja), meg hogy ledobja a sz&aacute;zadszorra elmosott cumit.<\/p>\n<p>A pszichol&oacute;gi&aacute;ban a j&aacute;tszma sz&oacute;t a <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;tranzakci&oacute;anal&iacute;zis&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;A szem&eacute;lyis&eacute;g fejl&#337;d&eacute;s&eacute;vel, &eacute;s v&aacute;ltoz&aacute;s&aacute;val foglalkoz&oacute; pszichoter&aacute;pi&aacute;s elm&eacute;let. A tranzakci&oacute;elemz&eacute;s megalap&iacute;t&oacute;j&aacute;nak Eric Berne-t tekintj&uuml;k, aki az Emberi j&aacute;tszm&aacute;k, illetve a Sorsk&ouml;nyv c&iacute;m&#369; m&#369;veiben olvasm&aacute;nyos form&aacute;ban foglalta &ouml;ssze elm&eacute;let&eacute;t.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s: https:\/\/mindsetpszichologia.hu\/2016\/10\/15\/rejtett-parancsaink-rad-melyik-jellemzo-az-ot-kozul\/&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/tranzakcioanalizis\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>tranzakci&oacute;anal&iacute;zis<\/a> keretrendszer&eacute;ben haszn&aacute;ljuk, ezen bel&uuml;l &uacute;gy, ahogy azt <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;Eric Berne&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;Eric Berne (Montr&eacute;al, 1910. m&aacute;jus 10. &ndash; 1970. j&uacute;lius 15.) kanadai pszichi&aacute;ter, aki legink&aacute;bb a tranzakci&oacute;anal&iacute;zis (TA) kidolgoz&oacute;jak&eacute;nt &eacute;s az Emberi j&aacute;tszm&aacute;k c&iacute;m&#369; k&ouml;nyve r&eacute;v&eacute;n v&aacute;lt ismertt&eacute;.&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s: https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Eric_Berne&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/eric-berne\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>Eric Berne<\/a> le&iacute;rta. (Ezenk&iacute;v&uuml;l pszichol&oacute;giai kontextusban el&#337;ker&uuml;lhet j&aacute;t&eacute;kelm&eacute;leti &eacute;rtelemben is, de most maradjunk a tranzakci&oacute;anal&iacute;zisn&eacute;l vagyis TA-n&aacute;l.) A TA-s j&aacute;tszmafogalomnak sok hasonl&oacute;s&aacute;ga van a h&eacute;tk&ouml;znapi j&aacute;tszm&aacute;val: valamilyen nyeres&eacute;gre t&ouml;rekszik az ember, bej&oacute;solhat&oacute; forgat&oacute;k&ouml;nyv alapj&aacute;n zajlik, jellemz&#337; a becsapotts&aacute;g&eacute;rz&eacute;s, &eacute;s vannak benne j&aacute;t&eacute;kosok. Viszont van egy-k&eacute;t hatalmas k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g: az egyik, hogy nem tudatos szinten zajlik, vagyis nincs el&#337;re kigondolt rosszindulat&uacute; terv, hogy &eacute;n most megsz&iacute;vatom a m&aacute;sikat. Ann&aacute;l is ink&aacute;bb, &eacute;s ez a m&aacute;sodik k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g, hogy a pszichol&oacute;giai j&aacute;tszma v&eacute;g&eacute;n egyik f&eacute;l sem diadalmaskodik. &Ouml;ntudatlanul csin&aacute;lnak v&eacute;gig egy j&aacute;tszm&aacute;s tranzakci&oacute;t, &eacute;s frusztr&aacute;ci&oacute; az eredm&eacute;ny, valamint az azon val&oacute; &eacute;rtetlenked&eacute;s, hogy hogy t&ouml;rt&eacute;nhetett meg ez m&aacute;r megint. Ebben a cikkben j&oacute;val r&eacute;szletesebben &iacute;rtam a j&aacute;tszm&aacute;kr&oacute;l. Itt m&aacute;r csak annyit mutatn&eacute;k meg, hogy ha mindenki p&oacute;rul j&aacute;r egy j&aacute;tszm&aacute;ban, akkor m&eacute;gis mi a nyeres&eacute;g? A nyeres&eacute;g az &eacute;nk&eacute;p &eacute;s a vil&aacute;gk&eacute;p meger&#337;s&iacute;t&eacute;se, szint&eacute;n nem tudatosan! Min&eacute;l ink&aacute;bb negat&iacute;vak ezek, min&eacute;l ink&aacute;bb azt hiszi valaki, hogy &#337; vagy a t&ouml;bbi ember nem ok&eacute;, ann&aacute;l ink&aacute;bb j&aacute;tszm&aacute;zik, hogy a v&eacute;g&eacute;n bebizonyosodjon, hogy tess&eacute;k, t&eacute;nyleg ez van: nem vagyok szerethet&#337;, minden n&#337; kurva, engem be akarnak csapni, nem tudok teljes&iacute;teni stb. (Szalay &Aacute;gnes)\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">8. narcisztikus<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nNagyk&eacute;p&#369;, &ouml;nel&eacute;g&uuml;lt, bek&eacute;pzelt emberekkel kapcsolatban gyakran ker&uuml;l el&#337;, hogy az illet&#337; narcisztikus. Ezzel a n&eacute;pszer&#369; k&ouml;znyelvi diagn&oacute;zissal t&ouml;bb probl&eacute;ma is akad. Els&#337;k&eacute;nt ott van p&eacute;ld&aacute;ul r&ouml;gt&ouml;n az, hogy mennyire tudjuk, mit jelent val&oacute;j&aacute;ban a narcizmus. R&ouml;gt&ouml;n ut&aacute;na felmer&uuml;l term&eacute;szetesen az is, hogy tulajdonk&eacute;ppen mire megy&uuml;nk azzal, ha valakire ezt mondjuk. Ez ut&oacute;bbi k&eacute;rd&eacute;s nagyj&aacute;b&oacute;l ugyanarr&oacute;l sz&oacute;l, ami a porn&oacute;f&uuml;gg&#337;s&eacute;g kapcs&aacute;n is el&#337;ker&uuml;l: azzal, hogy valakit narcisztikusnak mondunk, l&eacute;nyeg&eacute;ben arra utalunk, hogy az illet&#337; nincs rendben, hogy vele probl&eacute;ma van. Vagyis d&uuml;h&ouml;sek vagyunk r&aacute;, agresszi&oacute;nkat pedig &uacute;gy &eacute;lj&uuml;k ki, hogy s&eacute;rt&#337; dolgokat mondunk ak&aacute;r neki mag&aacute;nak (ami egyszer&#369; verb&aacute;lis er&#337;szak), ak&aacute;r m&aacute;soknak r&oacute;la, hogy nekik is meglegyen a v&eacute;lem&eacute;ny&uuml;k az illet&#337;r&#337;l (ami pedig egy fokkal bonyolultabb szoci&aacute;lis er&#337;szak). A narcisztikus c&iacute;mke annyiban k&uuml;l&ouml;nb&ouml;zik teh&aacute;t csak az &bdquo;&ouml;nel&eacute;g&uuml;lt gy&ouml;k&eacute;r&rdquo;, a &bdquo;nagyk&eacute;p&#369; fasz&rdquo;, valamint a &bdquo;bek&eacute;pzelt p&ouml;cs&rdquo; jelz&#337;kt&#337;l, hogy a pszichi&aacute;tria klasszifik&aacute;ci&oacute;s rendszereiben val&oacute;ban szerepel, s mint ilyen sokkal megalapozottabbnak t&#369;nik. Nyelvezet&eacute;n&eacute;l fogva (tr&aacute;g&aacute;r szavak helyett orvosi szakkifejez&eacute;s) r&aacute;ad&aacute;sul a benne rejl&#337; indulat sokkal rejtettebben jelenik meg, vagyis a c&iacute;mk&eacute;z&#337; maga is m&aacute;s poz&iacute;ci&oacute;ba ker&uuml;l.<\/p>\n<p>Term&eacute;szetesen att&oacute;l, hogy a c&iacute;mk&eacute;z&eacute;s &aacute;ltal&aacute;ban ink&aacute;bb szimpla agresszi&oacute;, semmint egy, a m&aacute;sik megismer&eacute;s&eacute;re tett k&iacute;s&eacute;rlet eredm&eacute;nye, m&eacute;g sim&aacute;n lehet, hogy az illet&#337; t&eacute;nyleg narcisztikus. Err&#337;l viszont nem igaz&aacute;n tudjuk, hogy mi &ndash; ami pedig a m&aacute;sik probl&eacute;ma.<\/p>\n<p>An&eacute;lk&uuml;l, hogy a narcizmus alapj&aacute;t jelent&#337; &eacute;nk&eacute;pzethas&iacute;t&aacute;st m&eacute;lyen meg&eacute;rten&eacute;nk, el&eacute;g tal&aacute;n annyit tudnunk, hogy valamennyire mindenki narcisztikus. A narcizmusra legjellemz&#337;bb k&eacute;t tulajdons&aacute;g, a grandiozit&aacute;s &eacute;s a s&eacute;r&uuml;l&eacute;kenys&eacute;g mindannyiunk h&eacute;tk&ouml;znapjainak szerves r&eacute;sze. Mindenkinek vannak p&eacute;ld&aacute;ul id&#337;szakai, amikor nagyon j&oacute;nak &eacute;li meg mag&aacute;t, &eacute;s szinte elfelejti a hib&aacute;it, hi&aacute;nyoss&aacute;gait. Egy nagy sikert el&eacute;rve p&eacute;ld&aacute;ul &aacute;ltal&aacute;ban mindenki szuper men&#337;nek &eacute;rzi mag&aacute;t, &eacute;s kevesen gondolnak &uuml;nnepl&eacute;s k&ouml;zben arra, hogy am&uacute;gy egy csom&oacute; gyenges&eacute;g&uuml;k van. El&#337;fordul emellett az is, hogy egy nagy kudarc ut&aacute;n az ember &ouml;ssze van t&ouml;rve, szomor&uacute;, &uuml;gyetlennek, alkalmatlannak, b&eacute;n&aacute;nak &eacute;li meg mag&aacute;t, &eacute;s bizony sokszor hi&aacute;ba eml&eacute;keztetik a bar&aacute;tai arra, hogy am&uacute;gy mennyi j&oacute; tulajdons&aacute;ga van. Ezekben a helyzetekben az &eacute;nk&eacute;p&uuml;nk pozit&iacute;v, illetve negat&iacute;v r&eacute;sze kv&aacute;zi elnyomja a m&aacute;sikat, az &eacute;let egy&eacute;b id&#337;szakaiban azonban mindenf&eacute;le &eacute;rz&eacute;s&uuml;nk &eacute;s tud&aacute;sunk van egyszerre magunkkal kapcsolatban.<\/p>\n<p>A s&uacute;lyosan narcisztikus ember sz&aacute;m&aacute;ra azonban csak a k&eacute;t v&eacute;glet l&eacute;tezik: vagy &#337; a teremt&eacute;s cs&uacute;csmodellje, vagy &#337; a legsz&aacute;nalmasabb, legsz&eacute;gyenteljesebb ember ev&ouml;r. A c&iacute;mkek&eacute;nt haszn&aacute;lt narcizmus &aacute;ltal&aacute;ban a narcisztikus szem&eacute;lyis&eacute;gzavarra mint k&oacute;rk&eacute;pre utal, amelynek viszont felt&eacute;tele, hogy a narcisztikus m&#369;k&ouml;d&eacute;s probl&eacute;m&aacute;kat, szenved&eacute;st okozzon valakinek. Ez a szenved&eacute;s pedig &eacute;ppen ebb&#337;l a sz&uuml;ks&eacute;gszer&#369; kett&#337;ss&eacute;gb&#337;l ered. Az illet&#337; saj&aacute;t szenved&eacute;se legt&ouml;bbsz&ouml;r a sz&eacute;gyen, illetve az ez el&#337;l val&oacute; folytonos menek&uuml;l&eacute;s. Mivel azonban csak a k&eacute;t v&eacute;glet van, menek&uuml;lni sincs hova, csak a t&ouml;k&eacute;letess&eacute;g leple al&aacute;. Ez&eacute;rt ha p&eacute;ld&aacute;ul elront valamit, &#337; az&eacute;rt hib&aacute;ztat valaki m&aacute;st, mert a hiba neki egyszer&#369;en nem f&eacute;r bele. Mert vagy t&ouml;k&eacute;letes (teh&aacute;t nem hib&aacute;zik), vagy el&aacute;shatja mag&aacute;t. A hib&aacute;ztat&aacute;s &eacute;s a t&ouml;bbi jellemz&#337; m&#369;k&ouml;d&eacute;s, amivel legink&aacute;bb a k&ouml;rnyezet&eacute;nek okoz szenved&eacute;st teh&aacute;t &aacute;ltal&aacute;ban szint&eacute;n egy egyszer&#369; menek&uuml;l&eacute;s a senki vagyok &eacute;rz&eacute;s sz&eacute;gyene el&#337;l. Ezzel p&aacute;rhuzamosan a bek&eacute;pzelts&eacute;g, a l&aacute;tsz&oacute;lagos magabiztoss&aacute;g egyfajta lelki er&#337;d&iacute;tm&eacute;nyek a t&ouml;k&eacute;letlens&eacute;g okozta sz&eacute;gyen fenyeget&eacute;se ellen. Az egy&eacute;bk&eacute;nt &aacute;ltal&aacute;ban ellenszenvesnek hat&oacute; &ouml;nel&eacute;g&uuml;lts&eacute;g ugyanerr&#337;l sz&oacute;l: az illet&#337; bef&eacute;szkeli mag&aacute;t a t&ouml;k&eacute;letess&eacute;g ill&uacute;zi&oacute;j&aacute;ba, mert azonk&iacute;v&uuml;l sz&aacute;m&aacute;ra t&eacute;nyleg nincs semmi.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">9 porn&oacute;f&uuml;gg&#337;s&eacute;g<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nT&ouml;bb mint 10 &eacute;ve foglalkozom a porn&oacute;haszn&aacute;lat pszichol&oacute;giai hat&aacute;sainak kutat&aacute;s&aacute;val, ez id&#337; alatt rengetegen tal&aacute;ltak m&aacute;r meg a porn&oacute;f&uuml;gg&#337;s&eacute;g fogalm&aacute;val &ndash; hozz&aacute;m fordul&oacute; kliensek, &uacute;js&aacute;g&iacute;r&oacute;k, rendezv&eacute;nyszervez&#337;k &eacute;s hallgat&oacute;k egyar&aacute;nt. K&eacute;rd&eacute;seikb&#337;l az is hamar vil&aacute;goss&aacute; v&aacute;lt, hogy mindenki m&aacute;st &eacute;rt porn&oacute;f&uuml;gg&#337;s&eacute;gen: porn&oacute;haszn&aacute;latot, szexu&aacute;lis er&#337;szakot, valamilyen &aacute;ltal&aacute;nos patol&oacute;gi&aacute;t. Mik&ouml;zben folyamatosan t&ouml;rekedtem r&aacute;, hogy a porn&oacute;f&uuml;gg&#337;s&eacute;g fogalm&aacute;t tiszt&aacute;n tartsam, be kellett l&aacute;tnom, hogy ez kor&aacute;ntsem egyszer&#369; feladat, hiszen egyr&eacute;szt a porn&oacute; kultur&aacute;lis &eacute;rtelemben egy nagyon &uacute;j dolog, m&aacute;sr&eacute;szt pedig egy olyan &eacute;rz&eacute;keny &eacute;s az &aacute;ltal&aacute;nos &ouml;nbecs&uuml;l&eacute;ssel szorosan &ouml;sszef&uuml;gg&#337; pontot &eacute;rint, amilyen a szexualit&aacute;s.<\/p>\n<p>Amikor a porn&oacute;f&uuml;gg&#337;s&eacute;get a porn&oacute;haszn&aacute;lattal azonos&iacute;tj&aacute;k, nagyon sok esetben csak fogalmi elcs&uacute;sz&aacute;sr&oacute;l van sz&oacute;. Az illet&#337; &iacute;gy nevezi azt a jelens&eacute;get, hogy a porn&oacute;fogyaszt&aacute;sa (&eacute;s m&eacute;g ink&aacute;bb a hozz&aacute; k&ouml;t&#337;d&#337;, gyakori &ouml;nkiel&eacute;g&iacute;t&eacute;s) valamilyen neh&eacute;zs&eacute;get okoz a sz&aacute;m&aacute;ra. A legt&ouml;bb esetben ez egyszer&#369; funkci&oacute;zavar (kev&eacute;sb&eacute; k&iacute;v&aacute;nja p&eacute;ld&aacute;ul a partner&eacute;t), ami az &ouml;sszef&uuml;gg&eacute;s meg&eacute;rt&eacute;s&eacute;vel megoldhat&oacute;. El&#337;fordul ugyanakkor, hogy a f&uuml;gg&#337;s&eacute;g c&iacute;mke a porn&oacute;haszn&aacute;latb&oacute;l fakad&oacute; (&aacute;ltal&aacute;ban kapcsolati) fesz&uuml;lts&eacute;gre utal. A p&aacute;rkapcsolati dinamik&aacute;ban ilyenkor l&eacute;trej&ouml;n egy &bdquo;beteg&rdquo; &eacute;s egy &bdquo;norm&aacute;lis&rdquo; f&eacute;l, a f&uuml;gg&#337;s&eacute;g diagn&oacute;zisa, valamint a porn&oacute; t&aacute;rsadalmi tabus&iacute;t&aacute;sa pedig mintegy legitim&aacute;lja a partner mor&aacute;lis f&ouml;l&eacute;ny&eacute;t. Ezekben az esetekben a felek sz&aacute;m&aacute;ra a porn&oacute;f&uuml;gg&#337;s&eacute;g teh&aacute;t ink&aacute;bb egy &aacute;ltal&aacute;nos patol&oacute;gi&aacute;t jelent, ami ment&eacute;n a kapcsolati j&aacute;tszma folytathat&oacute;. A porn&oacute;haszn&aacute;lat szab&aacute;lyoz&aacute;sa vagy megsz&uuml;ntet&eacute;se ez&eacute;rt ilyenkor nem fogja a probl&eacute;m&aacute;t megoldani, &eacute;s a klasszikus I am okay \/ you are not okay fel&aacute;ll&aacute;s j&oacute; es&eacute;llyel egy m&aacute;sik konfliktus ment&eacute;n bontakozik majd ki.<\/p>\n<p>Egy m&aacute;sik gyakori jelens&eacute;g, amikor a kifejez&eacute;s arra utal, hogy a porn&oacute;filmekb&#337;l k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le nemk&iacute;v&aacute;natos dolgokat tanulnak az emberek. Ebben az &eacute;rtelmez&eacute;sben porn&oacute;f&uuml;gg&#337; az, aki a porn&oacute;filmekb&#337;l tanultakat a gyakorlatban k&iacute;v&aacute;nja kamatoztatni, adott esetben r&aacute;tukm&aacute;lva ezeket a partner&eacute;re. Serd&uuml;l&#337;kor&uacute;ak vonatkoz&aacute;s&aacute;ban mindez k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen er&#337;s aggodalommal t&ouml;ltheti el a sz&uuml;l&#337;ket. Term&eacute;szetesen mindk&eacute;t probl&eacute;ma val&oacute;s, nyilv&aacute;nval&oacute; ugyanakkor, hogy nem f&uuml;gg&#337;s&eacute;gr&#337;l, hanem viselked&eacute;smint&aacute;k tanul&aacute;s&aacute;r&oacute;l van sz&oacute;.<\/p>\n<p>A val&oacute;di porn&oacute;f&uuml;gg&#337;s&eacute;g mindezekkel ellent&eacute;tben els&#337;dlegesen egy f&uuml;gg&#337;s&eacute;g, &eacute;s csak m&aacute;sodsorban van k&ouml;ze a porn&oacute;hoz, ami tulajdonk&eacute;ppen csak a f&uuml;gg&#337;s&eacute;g egy speci&aacute;lis, nagyon modern, kultur&aacute;lisan tabus&iacute;tott megnyilv&aacute;nul&aacute;si form&aacute;ja (ellent&eacute;tben p&eacute;ld&aacute;ul a fut&aacute;ssal vagy m&aacute;s testedz&eacute;ssel). A probl&eacute;ma meg&eacute;rt&eacute;s&eacute;hez &iacute;gy a f&uuml;gg&#337;s&eacute;gek term&eacute;szet&eacute;t, l&eacute;lektani dinamik&aacute;j&aacute;t kell legink&aacute;bb ismern&uuml;nk. Ahhoz, hogy valakinek a viselked&eacute;s&eacute;t porn&oacute;f&uuml;gg&#337;s&eacute;gnek nevezhess&uuml;k, h&aacute;rom felt&eacute;telnek minimum meg kell feleljen. Az egyik ilyen, hogy az illet&#337; rendk&iacute;v&uuml;l sokat n&eacute;z porn&oacute;t. A m&aacute;sik, hogy ez probl&eacute;m&aacute;t jelent a sz&aacute;m&aacute;ra valamilyen fontos &eacute;letter&uuml;leten. V&eacute;g&uuml;l a harmadik, hogy nem k&eacute;pes a porn&oacute;haszn&aacute;lat&aacute;t megfelel&#337;en szab&aacute;lyozni, keretek k&ouml;z&eacute; szor&iacute;tani. Ezekhez j&ouml;hetnek m&aacute;s, kieg&eacute;sz&iacute;t&#337; jellemz&#337;k (p&eacute;ld&aacute;ul hogy sokat foglalkoztatja a porn&oacute;z&aacute;s gondolata, napk&ouml;zben ezt tervezgeti, amikor &eacute;ppen nem jut hozz&aacute;, s&oacute;v&aacute;rog ut&aacute;na, stb. (Csonka Bal&aacute;zs)\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">10. trauma <\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nPszichol&oacute;giai &eacute;rtelemben a trauma nem csak egy rossz &eacute;lm&eacute;ny vagy egy f&aacute;jdalmas eml&eacute;k. Amikor az Amerikai Pszichi&aacute;triai T&aacute;rsas&aacute;g 1980-ban bevezette ezt a fogalmat a poszttraum&aacute;sstressz-zavar diagn&oacute;zisa kapcs&aacute;n, a defin&iacute;ci&oacute;ban szerepelt az a kit&eacute;tel, hogy a trauma &bdquo;k&iacute;v&uuml;l esik a mindennapi emberi tapasztalatok k&ouml;r&eacute;n&rdquo;. Ahogyan azonban arra Judith Herman k&eacute;s&#337;bb a Trauma &eacute;s gy&oacute;gyul&aacute;s c&iacute;m&#369; nagy hat&aacute;s&uacute; k&ouml;nyv&eacute;ben r&aacute;mutatott, ez a korai meghat&aacute;roz&aacute;s m&oacute;dos&iacute;t&aacute;sra szorult. Ugyanis a b&aacute;ntalmaz&aacute;s k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; form&aacute;i sok ember &ndash; k&ouml;zt&uuml;k nagyobb sz&aacute;mban n&#337;k &eacute;s gyerekek &ndash; &eacute;let&eacute;hez szervesen hozz&aacute;tartozik, a h&eacute;tk&ouml;znap meg&eacute;lt val&oacute;s&aacute;guk r&eacute;sz&eacute;t k&eacute;pezi. Mi nem mindennapi akkor egy traum&aacute;ban?<\/p>\n<p>Az a nem mindennapi benne, hogy a szem&eacute;ly alkalmazkod&aacute;si k&eacute;pess&eacute;g&eacute;t haladja meg. Egy fegyveres t&aacute;mad&aacute;s, egy k&ouml;z&uacute;ti baleset vagy egy term&eacute;szeti katasztr&oacute;fa az ember &eacute;let&eacute;t, testi integrit&aacute;s&aacute;t vesz&eacute;lyezteti. Ilyenkor az illet&#337; k&ouml;zvetlen&uuml;l szembeker&uuml;l a hal&aacute;llal, az er&#337;szakkal, a tapasztalatai sor&aacute;n intenz&iacute;v f&eacute;lelmet, kontrollveszt&eacute;st, kiszolg&aacute;ltatotts&aacute;got &eacute;l &aacute;t. A pszich&eacute;s s&eacute;r&uuml;l&eacute;s bek&ouml;vetkez&eacute;se m&eacute;g ink&aacute;bb val&oacute;sz&iacute;n&#369;, ha a trauma felk&eacute;sz&uuml;letlen&uuml;l &eacute;ri a szem&eacute;lyt, valamilyen m&oacute;don csapd&aacute;ba ejti, teljes kimer&uuml;l&eacute;sig hajtja, illetve kegyetlens&eacute;ggel, testi k&iacute;nz&aacute;ssal, gyilkoss&aacute;ggal j&aacute;r egy&uuml;tt. <\/p>\n<p>Traum&aacute;s reakci&oacute;k akkor alakulnak ki, amikor a szem&eacute;ly cselekv&eacute;sei hat&aacute;stalanok, nem tud harcolni vagy menek&uuml;lni, &iacute;gy a szimpatikus idegrendszere, az &ouml;nv&eacute;delmi mechanizmusai t&uacute;lterhel&#337;dnek. Az &eacute;lm&eacute;ny hat&aacute;sa hossz&uacute; t&aacute;von is fennmaradhat: fiziol&oacute;giai v&aacute;ltoz&aacute;sokat hoz l&eacute;tre a szervezetben, befoly&aacute;solja az &eacute;rzelmi, a gondolkod&aacute;sbeli &eacute;s az eml&eacute;kezeti m&#369;k&ouml;d&eacute;st is. Kicsit olyan ez, mintha a szem&eacute;ly idegrendszere lev&aacute;lt volta a jelenr&#337;l. Ami eddig integr&aacute;ltan funkcion&aacute;lt, t&ouml;redezett&eacute; v&aacute;lik: el&#337;fordulhat, hogy az eml&eacute;keihez semmilyen &eacute;rzelem nem tapad, vagy &eacute;pp ellenkez&#337;leg, semmire nem eml&eacute;kszik, net&aacute;n folyamatosan k&eacute;szenl&eacute;ti &aacute;llapotban van a teste, holott semmi vesz&eacute;lyes nem t&ouml;rt&eacute;nik vele. Az &aacute;lland&oacute; vesz&eacute;lyv&aacute;r&aacute;s, az ir&aacute;ny&iacute;thatatlan eml&eacute;kbet&ouml;r&eacute;sek, a tompults&aacute;g &eacute;rz&eacute;se mind olyan t&uuml;netek, amelyek azt jelezhetik, hogy nem t&ouml;rt&eacute;nt m&eacute;g meg a trauma feldolgoz&aacute;sa. (Milanovich Domi)\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>forr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/divany.hu\/eletem\/2020\/03\/16\/fogalom\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/divany.hu\/eletem\/2020\/03\/16\/fogalom<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Nagyon j&oacute; fel&uuml;t&eacute;ssel indul a forr&aacute;sban megjel&ouml;lt c&iacute;mre reflekt&aacute;l&oacute; &iacute;r&aacute;s: Ok&eacute;, pont te nyilv&aacute;n t&ouml;k&eacute;letesen haszn&aacute;lod ezeket a fogalmakat, de j&oacute; tudni, hogy m&aacute;sok mit rontanak el. A szerkeszt&#337;s&eacute;g n&eacute;gy pszichol&oacute;gus szak&eacute;rt&#337;j&eacute;t k&eacute;rt&uuml;k fel, hogy tegyenek rendet a fejekben. Sokan dob&aacute;l&oacute;dznak a szavakkal, fogalmakkal, jelz&#337;kkel. &Eacute;n is voltam m&aacute;r sok minden, ami a komolyabb pszichol&oacute;giai <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/tiz-pszichologia-fogalom-amit-altalaban-rosszul-hasznalunk\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about T&iacute;z pszichol&oacute;gia fogalom, amit &aacute;ltal&aacute;ban rosszul haszn&aacute;lunk<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3624,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2022\/12\/221202_10_pszichologiai_fogalom_amit_rosszul_hasznalunk.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3621"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3621"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3621\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3627,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3621\/revisions\/3627"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3624"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3621"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3621"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3621"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}