{"id":3184,"date":"2021-06-16T21:13:19","date_gmt":"2021-06-16T21:13:19","guid":{"rendered":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=3184"},"modified":"2021-06-16T21:13:19","modified_gmt":"2021-06-16T21:13:19","slug":"tiz-kerdes-az-onazonos-elet-kapcsan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/tiz-kerdes-az-onazonos-elet-kapcsan\/","title":{"rendered":"T\u00edz k\u00e9rd\u00e9s az \u00f6nazonos \u00e9let kapcs\u00e1n"},"content":{"rendered":"<p><script type=\"text\/javascript\" src=\"\/\/code.jquery.com\/jquery-1.11.0.min.js\"><\/script><script type=\"text\/javascript\" src=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.js\"><\/script><link rel=\"stylesheet\" type=\"text\/css\" href=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.css\">\n<\/p><p><!--\n<span class=\"ma-red\">\n--> <\/p>\n<p>Tegnap 10 szok&aacute;sr&oacute;l sz&oacute;lt a bejegyz&eacute;s, ma legyen t&iacute;z k&eacute;rd&eacute;s, ami az &eacute;let&uuml;nkkel kapcsolatos felel&#337;ss&eacute;gv&aacute;llal&aacute;st boncolgatja. A forr&aacute;sban megjel&ouml;lt cikk Alm&aacute;si Kitti el&#337;ad&aacute;sa nyom&aacute;n k&eacute;sz&uuml;lt. <\/p>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">1. V&aacute;llalom-e a felel&#337;ss&eacute;get az&eacute;rt, ahol tartok?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nSok helyzetben hajlamosak vagyunk a k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyekre mutogatni &eacute;s elh&aacute;r&iacute;tani magunkr&oacute;l a felel&#337;ss&eacute;get. A kibesz&eacute;l&eacute;s, a g&uacute;ny, az irigys&eacute;g &aacute;ltal&aacute;ban arr&oacute;l sz&oacute;l, hogy m&aacute;sok hogyan &eacute;s mi&eacute;rt tehetnek az &eacute;n neh&eacute;z helyzetemr&#337;l, azzal, hogy eml&eacute;keztetnek a hi&aacute;nyoss&aacute;gaimra. Mindig k&ouml;nnyebb m&aacute;sokra, vagy &eacute;ppen a sorsra, a k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyekre &eacute;s a pech-re hivatkozni, de az &ouml;nazonoss&aacute;ghoz vezet&#337; &uacute;t ott kezd&#337;dik, hogy v&aacute;llalom a felel&#337;ss&eacute;get a d&ouml;nt&eacute;seim&eacute;rt, nem mutogatok m&aacute;sokra, &eacute;s nem a t&ouml;bbiek el&eacute;gedetts&eacute;g&eacute;t&#337;l &eacute;s szeretet&eacute;t&#337;l teszem f&uuml;gg&#337;v&eacute; az &eacute;letemet.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">2. Teszek-e az&eacute;rt, hogy er&#337;sebb legyek?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nSokszor bele sem gondolunk, mennyi mindent tehet&uuml;nk annak &eacute;rdek&eacute;ben, hogy lelkileg meger&#337;s&ouml;dj&uuml;nk. Persze, r&ouml;vid t&aacute;von j&oacute;val energiatakar&eacute;kosabb sop&aacute;nkodni a k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyek, vagy a minket &eacute;rt m&eacute;ltatlans&aacute;gok miatt, de vajon mi az, amit mi tesz&uuml;nk az&eacute;rt, hogy v&aacute;ltoztassunk &eacute;s kimozduljunk egy sz&aacute;munkra kedvez&#337;tlen &aacute;llapotb&oacute;l? Az &ouml;nmagunkat gyeng&iacute;t&#337;, b&aacute;nt&oacute; &eacute;s kritiz&aacute;l&oacute; megjegyz&eacute;sek helyett (&bdquo;&Uacute;risten de b&eacute;na voltam!&rdquo;, &bdquo;Mekkora l&uacute;zer vagyok&rdquo;. &bdquo;Annyira h&uuml;lye vagyok.&rdquo;) p&eacute;ld&aacute;ul elkezdhetj&uuml;k er&#337;s&iacute;teni magunkat, &ouml;nmarcangol&aacute;s helyett gyakorolhatjuk az &ouml;nelfogad&aacute;st. Ezen fel&uuml;l m&eacute;g sz&aacute;mos olyan &ouml;nismereti, vagy stresszcs&ouml;kkent&#337; technik&aacute;t alkalmazhatunk, amely seg&iacute;t abban, hogy ment&aacute;lisan &eacute;s lelkileg meger&#337;s&ouml;dj&uuml;nk, &eacute;s f&uuml;ggetlen&iacute;ts&uuml;k magunkat a k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyekt&#337;l.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">3. Merek-e valamilyen lenni egy vil&aacute;gban, ahol ezt nem n&eacute;zik j&oacute; szemmel?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nAz, hogy valaki meri-e v&aacute;llalni mag&aacute;t, sajnos sok esetben m&aacute;r nagyon kor&aacute;n eld&#337;l. B&aacute;rmennyire is f&aacute;j ezzel szemben&eacute;zni, a jelenlegi oktat&aacute;si rendszer Magyarorsz&aacute;gon arr&oacute;l sz&oacute;l, hogy mindenki legyen min&eacute;l egys&eacute;gesebb, ne t&eacute;rjen el nagyon se felfel&eacute;, sem pedig lefel&eacute;.<\/p>\n<blockquote><p>&bdquo;K&uuml;l&ouml;nlegesnek, m&aacute;snak lenni vesz&eacute;lyesnek sz&aacute;m&iacute;t. Sz&uuml;rke, uniformiz&aacute;lt egys&eacute;gek &uuml;lnek az iskolapadban, &eacute;s aki ki akarja dugni a fej&eacute;t, azt vissza&uuml;tik. Nagyon kor&aacute;n megtanuljuk, hogy aki m&aacute;sk&eacute;ppen gondolkodik, az irrit&aacute;l ezzel m&aacute;sokat. R&ouml;gt&ouml;n az &eacute;let&uuml;nk elej&eacute;n kapunk egy er&#337;s k&uuml;ls&#337; nyom&aacute;st arra vonatkoz&oacute;an, hogy hogyan kellene m&#369;k&ouml;dn&uuml;nk. A helyzet az, hogy kinevel&uuml;nk egy csom&oacute; birk&aacute;t&rdquo;<\/p><\/blockquote>\n<p>&ndash; fogalmazott el&#337;ad&aacute;s&aacute;ban Dr. Alm&aacute;si Kitti, aki szerint szomor&uacute;, de igaz: itthon sok iskol&aacute;ban nem az a k&eacute;rd&eacute;s, hogy j&oacute;l gondolkozik-e egy gyerek, hanem az, hogy haszn&aacute;lta-e a kulcsszavakat, amiket a tan&aacute;r megadott. Nem az a l&eacute;nyeg, hogy j&oacute;l oldotta-e meg a feladatot, hanem az, hogy &uacute;gy oldotta-e meg, ahogy a tan&aacute;r szerint j&oacute;. &bdquo;Ne akarj&aacute;l kil&oacute;gni a sorb&oacute;l, ne akarj valamilyen lenni&rdquo; &ndash; ezt az &uuml;zenetet idejekor&aacute;n magunkba sz&iacute;vjuk, &eacute;s azt tanuljuk meg, hogy k&uuml;l&ouml;nlegesnek lenni, m&aacute;sk&eacute;pp gondolkodni, az vesztes&eacute;ggel, megal&aacute;ztat&aacute;ssal j&aacute;r.<\/p>\n<p>&bdquo;Amikor nem ugyanazt k&eacute;pviseled, amit a t&ouml;bbs&eacute;g, akkor m&aacute;r valamilyenn&eacute; v&aacute;lsz. Itthon ez ijeszt&#337;nek sz&aacute;m&iacute;t. Egyszer&#369;en &eacute;rzelmileg nem el&eacute;g &eacute;rett a t&aacute;rsadalom ahhoz, hogy elviselje, ha valaki m&aacute;sk&eacute;nt gondolkodik. M&aacute;rpedig a szabad &eacute;s &ouml;nazonos &eacute;let t&ouml;bbnyire egy el&#337;felt&eacute;telhez k&ouml;thet&#337;: merek m&aacute;sk&eacute;nt gondolkodni, merem v&aacute;llalni &ouml;nmagam, merek kil&oacute;gni a sorb&oacute;l akkor is, ha ezt nem n&eacute;zik j&oacute; szemmel&rdquo;.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">4. Meg merem-e haladni a sz&uuml;leimet?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nAz emberek az&eacute;rt sem szeretik, ha m&aacute;sk&eacute;pp csin&aacute;lsz valamit, mert birizg&aacute;lja &#337;ket, hogy olyan valamit k&eacute;pviselsz, amit &#337;k is szeretn&eacute;nek, vagyis irigyek, mert meg mert&eacute;l mutatni vagy ugrani valamit, amit &#337;k nem. Ez szembes&iacute;ti &#337;ket a saj&aacute;t gyenges&eacute;geikkel, a saj&aacute;t korl&aacute;taikkal &eacute;s a saj&aacute;t elszalasztott lehet&#337;s&eacute;geikkel. Ez a konfliktus sokszor &eacute;ppen azokkal kapcsolatban a legki&eacute;lezettebb, akik a legk&ouml;zelebb &aacute;llnak hozz&aacute;nk.<\/p>\n<blockquote><p>&bdquo;Gyakran l&aacute;tom, hogy &eacute;ppen a sz&uuml;l&#337; az, aki nem d&iacute;jazza, ha a gyereke meg mer tenni egy b&aacute;tor l&eacute;p&eacute;st. E m&ouml;g&ouml;tt sokszor annak a keser&#369;s&eacute;ge &aacute;ll, hogy &#337;k ezt annak idej&eacute;n nem mert&eacute;k megl&eacute;pni, vagy valami miatt nem l&eacute;phett&eacute;k meg&rdquo; &ndash; mutat r&aacute; Dr. Alm&aacute;si Kitti.<br>\nAzt&aacute;n j&ouml;n a gyerek, akinek viszont van &bdquo;el&eacute;g v&eacute;r a puc&aacute;j&aacute;ban&rdquo; hogy megp&aacute;ly&aacute;zzon egy k&uuml;lf&ouml;ldi &ouml;szt&ouml;nd&iacute;jat, vagy fel&aacute;lljon egy rossz munkahelyr&#337;l, amire r&ouml;gt&ouml;n &eacute;rkeznek a sablonos &eacute;rvek: &bdquo;A biztos keresetet nem szabad otthagyni.&rdquo;, &bdquo;Gyerekem, mi lesz &iacute;gy veled?&rdquo; Ezek a mondatok azt &uuml;zenik: &bdquo;hajtsd le a fejed, t&ouml;r&#337;dj&eacute;l bele abba, ami van, ne akarj&aacute;l t&uacute;l sokat szak&iacute;tani, el&eacute;gedj meg azzal, ami van, mert ha nagyon ugr&aacute;lsz, abb&oacute;l csak baj lehet!&rdquo;<\/p><\/blockquote>\n<p>A sz&uuml;l&#337; ezeket nem az&eacute;rt mondja, mert rosszat akar, hanem az&eacute;rt, mert tele van f&eacute;lelemmel, ahogy akkor is tele volt szorong&aacute;ssal, amikor el&#337;tte &aacute;lltak nyitva ezek a kapuk. Ez&eacute;rt a gyerek&uuml;ket is f&eacute;ltik, aminek az a k&ouml;vetkezm&eacute;nye, hogy a b&aacute;tor l&eacute;p&eacute;sekt&#337;l retteg&#337;, megalkuv&oacute; &eacute;s szorong&oacute; feln&#337;ttet nevelnek, akikben folyamatosan er&#337;s&iacute;tik ezt a f&eacute;lelmet, &eacute;s akikr&#337;l nem hiszik el, hogy k&eacute;pesek megugrani azt, amit &#337;k sem mertek. Azt&aacute;n ha ez m&eacute;gis siker&uuml;l, akkor kialakul a sz&uuml;l&#337;ben egyfajta &ndash; gyakran b&#369;ntudatkelt&eacute;ssel p&aacute;rosul&oacute; &ndash; ellens&eacute;gess&eacute;g, mert a gyereke sikerei m&eacute;lyen elgondolkodtatj&aacute;k a saj&aacute;t &eacute;let&eacute;n, &eacute;s azokon a lehet&#337;s&eacute;geken, amelyeket &#337; elszalasztott.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">5. Ki merek l&eacute;pni a ketrecemb&#337;l?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\n&bdquo;&laquo;Birds born in a cage think flying is an illness&raquo;.&rdquo; (Alejandro Jodorowsky) Vagyis azok a madarak, akik ketrecben sz&uuml;lettek, azt gondolj&aacute;k, hogy a rep&uuml;l&eacute;s az egy betegs&eacute;g.<\/p>\n<blockquote><p>Ha &laquo;egy ketrecben&raquo; szocializ&aacute;l&oacute;dtunk, akkor sz&aacute;rnyalni, a vil&aacute;gban sz&eacute;tn&eacute;zni, &uacute;j utakat &eacute;s lehet&#337;s&eacute;geket felfedezni, az sz&aacute;munkra egy jeges f&eacute;lelemmel j&aacute;r&oacute;, vesz&eacute;lyes dolog, aminek az lesz a k&ouml;vetkezm&eacute;nye, hogy a ketrecen k&iacute;v&uuml;li vil&aacute;g felfedez&eacute;se helyett &aacute;lland&oacute;an biztons&aacute;got ad&oacute; fog&oacute;dz&oacute;kat keres&uuml;nk.<br>\nMert, annak ellen&eacute;re, hogy a ketrec az egyfajta rabs&aacute;g, egy olyan ter&uuml;let is, ahol j&oacute;l kiigazodunk, ahol megmaradhatunk sz&uuml;rke &aacute;tlagembernek, olyannak, aki nem lesz m&aacute;sok szem&eacute;ben sz&aacute;lka, &eacute;s nem okoz probl&eacute;m&aacute;t&rdquo; &ndash; fogalmazott el&#337;ad&aacute;s&aacute;ban Dr. Alm&aacute;si Kitti.<\/p><\/blockquote>\n<p>A baj ezzel csak az, hogy &ndash; ha bent maradunk a ketrecben &ndash; az &eacute;let&uuml;nk egy pontj&aacute;n, rosszabb esetben a v&eacute;ge fel&eacute;, r&aacute;d&ouml;bben&uuml;nk, hogy &bdquo;a ketrecen t&uacute;l m&eacute;g van &eacute;let&rdquo; amib&#337;l semmit nem l&aacute;ttunk, mert mindig megh&aacute;tr&aacute;ltunk, amikor kirep&uuml;lhett&uuml;nk volna. Ennek a b&aacute;tortalans&aacute;gnak a felel&#337;ss&eacute;g&eacute;t nagyon szeretj&uuml;k &aacute;th&aacute;r&iacute;tani m&aacute;sokra, de az a helyzet, hogy a ketrec kulcsa a mi kez&uuml;nkben van.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">6. Merem-e a j&aacute;rt utat j&aacute;ratlanra cser&eacute;lni?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nA legt&ouml;bb ember nem mer hinni abban, hogy egy j&aacute;ratlan &uacute;ton sikeres lehet. Ehhez ugyanis el kellene hinn&uuml;nk magunkr&oacute;l, hogy az &uacute;ton k&eacute;pesek lesz&uuml;nk v&eacute;gigmenni. S&#337;t, el kell fogadnunk annak a lehet&#337;s&eacute;g&eacute;t is, hogy ezen az &uacute;ton sosem fogunk v&eacute;gig&eacute;rni, vagy az m&eacute;gsem lesz olyan klassz, mint ahogy azt els&#337;re gondoltuk.<\/p>\n<blockquote><p>&bdquo;Abban, ahogy valaki v&aacute;llal egy olyan utat, ami m&eacute;g j&aacute;ratlan, megvan az a fajta b&aacute;tors&aacute;g &eacute;s eredetis&eacute;g, hogy azt is el tudja fogadni, hogy az a valami, amibe belev&aacute;gott, m&eacute;gsem j&ouml;n be. Ez viszont azt is jelenti, hogy nem az&eacute;rt csin&aacute;lja, mert tudja, hogy sikeres lesz, hanem az&eacute;rt, mert &#337; ilyen. &Oacute;ri&aacute;si k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g!&rdquo; &ndash; mutatott r&aacute; Dr. Alm&aacute;si Kitti.<\/p><\/blockquote>\n<p>Az &ouml;sszes olyan, aki m&aacute;solja az eredetit, az&eacute;rt csin&aacute;lja, mert m&aacute;r l&aacute;tta, hogy a m&aacute;siknak j&oacute; volt, &eacute;s &#337; ezen kereszt&uuml;l akar valamilyen szeretetet vagy elismer&eacute;st kapni. Az eg&eacute;sznek az &iacute;ze, a hangulata az energi&aacute;ja teljesen m&aacute;s. A m&aacute;solatok mindig szoronganak, mindig rettegnek att&oacute;l, hogy valamit&#337;l elt&eacute;rnek, hogy valamiben nem lesznek el&eacute;g j&oacute;k.&rdquo; Ez&eacute;rt is &eacute;rdemes a j&aacute;rt utat j&aacute;ratlanra cser&eacute;lni &eacute;s &ndash; t&#369;nj&ouml;n az els&#337;re b&aacute;rmilyen neh&eacute;znek &ndash; elindulni azon akkor is, ha kor&aacute;bban m&aacute;sok m&eacute;g nem j&aacute;rtak el&#337;tt&uuml;nk.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">7. Mennyire f&uuml;gg&ouml;k a visszajelz&eacute;sekt&#337;l?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nAmikor kil&eacute;p az ember a ketrec&eacute;b&#337;l, akkor &aacute;ltal&aacute;ban perd&ouml;nt&#337;, hogy mik az els&#337; visszajelz&eacute;sek. &bdquo;Megpr&oacute;b&aacute;lom, azt&aacute;n, ha megdics&eacute;rnek, akkor megyek tov&aacute;bb&rdquo;. A visszajelz&eacute;sek azonban t&ouml;bbnyire elmaradnak, &eacute;s mik&ouml;zben a sz&iacute;v&uuml;nk m&eacute;ly&eacute;n arra sz&aacute;m&iacute;tunk, hogy drukkerek hada k&iacute;s&eacute;r &eacute;s biztat minket a j&oacute; sz&aacute;nd&eacute;kkal kik&ouml;vezett &uacute;ton, a val&oacute;s&aacute;g eg&eacute;szen m&aacute;s k&eacute;pet fest.<\/p>\n<p>&bdquo;Amikor valaki, elindul egy j&aacute;ratlan &uacute;ton, vagy felv&aacute;llalja &ouml;nmag&aacute;t, akkor sajnos sz&aacute;molnia kell azzal, hogy ezt a t&ouml;bbs&eacute;g nem n&eacute;zi j&oacute; szemmel. Ezen a ponton sokan visszafordulnak, mert nem kalkul&aacute;lnak azzal, hogy nem a drukkerek a vil&aacute;g&aacute;ban &eacute;l&uuml;nk, ahol, ha valamiben kipr&oacute;b&aacute;lod magad, akkor odasereglik egy csom&oacute; ember &eacute;s azt skand&aacute;lja, hogy &laquo;hajr&aacute;, sz&aacute;rnyalj, meg tudod csin&aacute;lni!&raquo; Ha te ett&#337;l teszed f&uuml;gg&#337;v&eacute; a halad&aacute;st, akkor biztos, hogy vissza fogsz menni a ketrecedbe&rdquo; &ndash; mondta Dr. Alm&aacute;si Kitti.<\/p>\n<blockquote><p>Soha nem a visszajelz&eacute;sekben, hanem magunkban kell megtal&aacute;lnunk azt az er&#337;t, ami seg&iacute;thet k&ouml;zelebb ker&uuml;lni ahhoz a c&eacute;lhoz, amit kit&#369;zt&uuml;nk magunk el&eacute;.<\/p><\/blockquote>\n<p>&Eacute;s ez a negat&iacute;v el&#337;jel&#369; visszajelz&eacute;sekre is igaz: sokan az&eacute;rt mennek vissza a ketrec&uuml;kbe, mert nem akarj&aacute;k kitenni magukat ezeknek a kritik&aacute;knak. Csakhogy, ha mindig visszal&eacute;psz, akkor az eredm&eacute;ny az lesz, hogy benne maradsz a komfortz&oacute;n&aacute;dban, ahol igaz, hogy nem b&aacute;ntanak, de nem is &eacute;led az &eacute;letedet.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">8. M&aacute;sok v&aacute;gya &eacute;ltet, vagy a saj&aacute;tom?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nA gyerekek nagyon j&oacute; megfigyel&#337;k, &eacute;s hamar felm&eacute;rik, hogy mit kell tenni&uuml;k az&eacute;rt, hogy &ouml;r&ouml;m&ouml;t szerezzenek a sz&uuml;leiknek. Egy kisgyerek sz&aacute;m&aacute;ra ugyanis el&#337;bbre val&oacute; a sz&uuml;l&#337; &aacute;llapota, mint a saj&aacute;tja. Az a c&eacute;lja, hogy anya j&oacute;l legyen, hiszen bel&#337;le akar gondoskod&aacute;st &eacute;s szeretetet mer&iacute;teni.<\/p>\n<p>Ez&eacute;rt, ha egy probl&eacute;m&aacute;kt&oacute;l terhelt csal&aacute;di k&ouml;zegben a gyerek azt tanulja meg, hogy anya &ouml;r&ouml;me abban rejlik, ha j&oacute;l viselkedik, mert att&oacute;l mosolyog &eacute;s megk&ouml;nnyebb&uuml;l, akkor az a gyerek elkezdi hazasz&aacute;ll&iacute;tani a j&oacute; jegyeket, sz&eacute;tg&uuml;rizi mag&aacute;t az iskol&aacute;ban, ahelyett hogy kifejezn&eacute; azt, amire val&oacute;j&aacute;ban v&aacute;gyik, j&oacute;l megr&aacute;ngatn&aacute; anya szokny&aacute;j&aacute;t &eacute;s megk&eacute;rn&eacute;, hogy babusgassa egy kicsit.<\/p>\n<p>Ezek a gyerekek folyamatosan pakolj&aacute;k le az asztalra a jobbn&aacute;l jobb eredm&eacute;nyeket, annak rem&eacute;ny&eacute;ben, hogy h&aacute;tha egyszer megl&aacute;tj&aacute;k a val&oacute;di &ouml;r&ouml;met a sz&uuml;leik arc&aacute;n. Azt&aacute;n feln&#337;ttk&eacute;nt r&aacute;eszm&eacute;lnek, hogy t&ouml;k egyed&uuml;l vannak valaminek a cs&uacute;cs&aacute;n, amikor m&aacute;r nem lehet t&ouml;bb pap&iacute;rt vagy eredm&eacute;nyt letenni az asztalra, &eacute;s r&aacute;d&ouml;bbennek, hogy nem ez&eacute;rt fogj&aacute;k &#337;ket szeretni. Az&eacute;rt sem, mert a sok pap&iacute;r &eacute;s ilyen-olyan elismer&eacute;s, az val&oacute;j&aacute;ban nem &#337;, hanem csak egy teljes&iacute;tm&eacute;ny, amit fel tud mutatni.<\/p>\n<blockquote><p>&bdquo;Ha gyerekk&eacute;nt azt tanultuk meg, hogy nem az a l&eacute;nyeg, &eacute;n mit akarok, hanem az, hogy te mit szeretn&eacute;l, akkor az &ouml;nazonos &eacute;let fel&eacute; vezet&#337; &uacute;ton az egyik legfontosabb k&eacute;rd&eacute;s, amit feltehet&uuml;nk magunknak az az, hogy mi az, amit szem el&#337;tt tartunk, mi az, ami ir&aacute;ny&iacute;t minket az &eacute;let&uuml;nkben? A saj&aacute;t v&aacute;gyaink, vagy m&aacute;sok&eacute;?&rdquo;<\/p><\/blockquote>\n<p>Ha teszek valamit, akkor azt l&aacute;tom magam el&#337;tt, hogy neked mi a j&oacute;, vagy azt is, hogy nekem mi okoz &ouml;r&ouml;m&ouml;t? Ha csin&aacute;lok valamit, akkor az lebeg a szemem el&#337;tt, hogy mit fogsz hozz&aacute; sz&oacute;lni, vagy megengedem magamnak, hogy az a valami a saj&aacute;t v&aacute;gyaimr&oacute;l  is sz&oacute;ljon?\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">9. Tudod, hogy mit akarsz?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nHa valaki minden helyzetben m&aacute;sok szem&eacute;ben lesi a j&oacute;v&aacute;hagy&aacute;st ahelyett, hogy mag&aacute;ra figyelne, az egy gyermeki &aacute;llapot, amelyben nem arra koncentr&aacute;lunk, hogy val&oacute;j&aacute;ban mire v&aacute;gyunk, hanem m&aacute;sok ig&eacute;nyei &eacute;s v&aacute;gyai szerint kezd&uuml;nk el m&#369;k&ouml;dni.<\/p>\n<p>&bdquo;Ennek a m&#369;k&ouml;d&eacute;sm&oacute;dnak gyakran az a k&ouml;vetkezm&eacute;nye, hogy annyira m&aacute;sokra figyel&uuml;nk, hogy amikor megk&eacute;rdezik t&#337;l&uuml;nk, hogy mit is akarunk egy helyzett&#337;l, vagy &uacute;gy &aacute;ltal&aacute;ban az &eacute;let&uuml;nkt&#337;l, akkor erre a k&eacute;rd&eacute;sre nem nagyon tudunk v&aacute;laszolni.&rdquo;<\/p>\n<p>Elkezd&uuml;nk olyan fogyaszt&oacute;v&aacute; v&aacute;lni, aki azt eszi, amit el&eacute; raknak, ig&eacute;nytelenek lesz&uuml;nk magunkkal szemben. Mindegy, mit kapunk, mert minden j&oacute; ahhoz az &uuml;ress&eacute;ghez k&eacute;pest, amiben m&aacute;r azt sem tudjuk, hogy kik is vagyunk val&oacute;j&aacute;ban. Els&#337; k&ouml;rben teh&aacute;t &eacute;rdemes tiszt&aacute;zni a k&eacute;rd&eacute;st: tiszt&aacute;ban vagyok-e azzal, hogy mit is akarok?\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">10. Mennyire &eacute;rdekel m&aacute;sok v&eacute;lem&eacute;nye?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nAmikor elindulunk a j&aacute;ratlan &uacute;ton, akkor eleinte az az els&#337;dleges szempont, hogy vajon m&aacute;sok akkor is szeretni fognak-e, ha m&aacute;s ir&aacute;nyba indulok. Vajon akkor is t&aacute;mogatnak-e engem, ha merem m&aacute;sk&eacute;pp csin&aacute;lni? Ki mit fog majd sz&oacute;lni?<\/p>\n<p>&bdquo;Ez a fajta kiszolg&aacute;ltatotts&aacute;g rabs&aacute;gban tart. Retteg&uuml;nk att&oacute;l, hogy egy fintor, egy kritika, vagy az ismeretlen &eacute;lm&eacute;nye miatt &aacute;tmenetileg vagy tart&oacute;san elp&aacute;rtolnak t&#337;l&uuml;nk emberek. Itt d&#337;l el, hogy te mit v&aacute;lasztasz: azt, hogy &ouml;nmagad maradsz, vagy visszasimulsz a komfortos helyzetbe. Mered-e a saj&aacute;t utadat j&aacute;rni vagy sem? Mit felt&eacute;telezel a reakci&oacute;kr&oacute;l, &eacute;s mit felt&eacute;telezel magadr&oacute;l azzal kapcsolatban, hogy ezt hogyan tudod elviselni?&rdquo;<\/p>\n<p>Azzal, hogy a ketrecbe z&aacute;rod magad, azt hiszed, hogy biztons&aacute;gban vagy, &eacute;s amikor kil&eacute;psz, &eacute;s &eacute;r valamilyen rossz hat&aacute;s, akkor az az els&#337; zsigeri reakci&oacute;, hogy visszaugrasz a ketrecedbe. Ezen nincs mit csod&aacute;lkozni, evol&uacute;ci&oacute;san &uacute;gy vagyunk bek&ouml;tve, hogy a vesz&eacute;lyt less&uuml;k.<\/p>\n<p>&bdquo;Ez&eacute;rt is gondoljuk azt, hogy j&oacute; az az &eacute;let, amit a ketrecen bel&uuml;l &eacute;l&uuml;nk &ndash; itt nem b&aacute;ntanak. Az a k&eacute;rd&eacute;s, hogy val&oacute;ban ez a legf&#337;bb c&eacute;l az &eacute;let&uuml;nkben? Hogy ne b&aacute;ntsanak? Ha el&eacute;g b&aacute;trak vagyunk ahhoz, hogy elinduljunk az &uacute;ton, akkor bizony benne van a pakliban, hogy kapunk b&aacute;nt&aacute;st, de megkapjuk annak a szabads&aacute;g&aacute;t is, hogy &ouml;nmagunk lehet&uuml;nk. A kulcsk&eacute;rd&eacute;s mindig az, hogy el tudsz-e addig jutni, hogy a meger&#337;s&iacute;t&eacute;st magadb&oacute;l mer&iacute;ted, nem pedig m&aacute;sokt&oacute;l v&aacute;rod. Egyetlenegy egy ember van, akiben mindig b&iacute;zhatsz, &eacute;s az te kell, hogy legy&eacute;l&rdquo; &ndash; mondta Dr. Alm&aacute;si Kitti.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>forr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/pszichoforyou.hu\/onazonossag\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/pszichoforyou.hu\/onazonossag\/<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Tegnap 10 szok&aacute;sr&oacute;l sz&oacute;lt a bejegyz&eacute;s, ma legyen t&iacute;z k&eacute;rd&eacute;s, ami az &eacute;let&uuml;nkkel kapcsolatos felel&#337;ss&eacute;gv&aacute;llal&aacute;st boncolgatja. A forr&aacute;sban megjel&ouml;lt cikk Alm&aacute;si Kitti el&#337;ad&aacute;sa nyom&aacute;n k&eacute;sz&uuml;lt. 1. V&aacute;llalom-e a felel&#337;ss&eacute;get az&eacute;rt, ahol tartok? Sok helyzetben hajlamosak vagyunk a k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyekre mutogatni &eacute;s elh&aacute;r&iacute;tani magunkr&oacute;l a felel&#337;ss&eacute;get. A kibesz&eacute;l&eacute;s, a g&uacute;ny, az irigys&eacute;g &aacute;ltal&aacute;ban arr&oacute;l sz&oacute;l, hogy m&aacute;sok <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/tiz-kerdes-az-onazonos-elet-kapcsan\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about T&iacute;z k&eacute;rd&eacute;s az &ouml;nazonos &eacute;let kapcs&aacute;n<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3185,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2021\/06\/tiz_kerdes_az_onazonos_elet_fele.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3184"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3184"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3184\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3188,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3184\/revisions\/3188"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3185"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3184"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3184"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3184"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}