{"id":2946,"date":"2020-11-09T21:00:12","date_gmt":"2020-11-09T21:00:12","guid":{"rendered":"http:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=2946"},"modified":"2020-11-09T21:02:10","modified_gmt":"2020-11-09T21:02:10","slug":"a-kieges-tarsadalma","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-kieges-tarsadalma\/","title":{"rendered":"A ki\u00e9g\u00e9s t\u00e1rsadalma"},"content":{"rendered":"<p><span class=\"wpsdc-drop-cap\">A<\/span> ki&eacute;g&eacute;s is olyan fogalomm&aacute; v&aacute;lt, ami ma divatos, s ma tal&aacute;n m&aacute;st jelent els&#337;dlegesen, mint mondjuk jelentett &ouml;tven &eacute;vvel ezel&#337;tt. Kor&aacute;bban ha azt hallottuk, hogy ki&eacute;g&eacute;s, val&oacute;sz&iacute;n&#369;leg el&#337;bb jutott volna esz&uuml;nkbe egy villanyk&ouml;rte, mint mondjuk egy embert&aacute;rsunk.&nbsp;<\/p>\n<p>Mit is jelent az a ki&eacute;g&eacute;s a mai jelent&eacute;s&eacute;ben?<\/p>\n<p>A fogalomra r&aacute;keresve az al&aacute;bbi c&iacute;m szavak &uuml;t&ouml;tt&eacute;k meg a szememet:<\/p>\n<ul>\n<li><a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Ki%C3%A9g%C3%A9si_szindr%C3%B3ma\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">ki&eacute;g&eacute;si szindr&oacute;ma<\/a><\/li>\n<li><a href=\"https:\/\/y2y.hu\/blog\/kieges-vagy-unalom\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Ki&eacute;g&eacute;s vagy unalom?<\/a>&nbsp;<\/li>\n<li><a href=\"https:\/\/vik.wiki\/Pszichol%C3%B3gia_-_Munkahelyi_stressz_%C3%A9s_ki%C3%A9g%C3%A9s\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Munkahelyi stressz &eacute;s ki&eacute;g&eacute;s<\/a><\/li>\n<li>&hellip;<\/li>\n<\/ul>\n<p>Rengetegen foglalkoznak a ki&eacute;g&eacute;ssel (angolul bornout), engem is &eacute;rdekel a t&eacute;ma, ann&aacute;l is ink&aacute;bb, mivel ak&aacute;r potenci&aacute;lis elszenved&#337;je is lehetek. Nyilv&aacute;n megfogott a forr&aacute;sban id&eacute;zett cikk, ami nem egy&eacute;ni probl&eacute;mak&eacute;nt, hanem t&aacute;rsadalmi hat&aacute;sk&eacute;nt hozza el&#337; a t&eacute;m&aacute;t.<\/p>\n<p>L&aacute;ssuk. Dippold &Aacute;d&aacute;m &iacute;r&aacute;sa Byung-Chul Han k&ouml;nyv&eacute;r&#337;l.<\/p>\n<p>Az eredetileg m&eacute;rn&ouml;knek k&eacute;sz&uuml;l&#337;, N&eacute;metorsz&aacute;gban filoz&oacute;fi&aacute;t v&eacute;gzett d&eacute;l-koreai sz&aacute;rmaz&aacute;s&uacute; filoz&oacute;fus, Byung-Chul Han n&eacute;met&uuml;l 2010-ben, magyarul tavaly megjelent sikerk&ouml;nyv&eacute;ben, A ki&eacute;g&eacute;s t&aacute;rsadalm&aacute;ban (M&uuml;digkeitsgesellschaft) amellett &eacute;rvel, hogy a &bdquo;<span class=\"ma-red\">pozitivizmus diktat&uacute;r&aacute;j&aacute;ban<\/span>&rdquo; az ember eljutott od&aacute;ig, hogy a t&aacute;rsadalom &aacute;ltal r&aacute;k&eacute;nyszer&iacute;tett hiperaktivit&aacute;st k&ouml;vet&#337;en term&eacute;szetes m&oacute;don eljusson a ki&eacute;g&eacute;sig &ndash; &eacute;s az ezzel j&aacute;r&oacute; k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le ment&aacute;lis betegs&eacute;gekig. Depresszi&oacute;s vagy? Ez teljesen term&eacute;szetes. Hiperakt&iacute;v? Pipa. Han szerint a modern &eacute;lettel j&aacute;r&oacute; temp&oacute; elker&uuml;lhetetlen&uuml;l rajta hagyja a nyom&aacute;t az emberen, m&eacute;ghozz&aacute; az olyan h&eacute;tk&ouml;znapi dolgokt&oacute;l kezdve, mint a folyamatos kommunik&aacute;ci&oacute;s k&eacute;nyszer eg&eacute;szen a metafizikai gondolkod&aacute;sig: a ki&eacute;g&eacute;s t&aacute;rsadalm&aacute;ban nemcsak az emberre, hanem Istenre is eg&eacute;szen m&aacute;sk&eacute;pp tekint az ember, mint kor&aacute;bban.<\/p>\n<p><span class=\"ma-green\">Soma: <b>pozitivizmus diktat&uacute;r&aacute;ja<\/b>: Milyen &eacute;rdekes kifejez&eacute;s. M&aacute;r enn&eacute;l az egy gondolatn&aacute;l &eacute;rdemes elid&#337;zni&hellip; Mit is jelent ez ma? Mi&eacute;rt is kell mindennek ide&aacute;lis &aacute;llapotban l&eacute;teznie?<\/span><\/p>\n<p><span class=\"ma-green\">Soma: Sz&iacute;vem szerint a fenti bekezd&eacute;st teljes eg&eacute;sz&eacute;ben kiemeltem volna, de annak nem lenne sok &eacute;rtelme. Ez&eacute;rt ink&aacute;bb itt k&eacute;rem, hogy olvasd el m&eacute;gy egyszer!<\/span><\/p>\n<p>A t&aacute;rsadalom &eacute;s az istenk&eacute;p v&aacute;ltoz&aacute;sa mellett term&eacute;szetesen az <span class=\"ma-red\">erk&ouml;lcsi t&ouml;rv&eacute;nyek is v&aacute;ltoztak, vagy &eacute;pp elt&#369;ntek<\/span>. A kor&aacute;bbiakban elfogadott kereteket &eacute;s t&ouml;rv&eacute;nyeket felv&aacute;ltott&aacute;k a lehet&#337;s&eacute;gek, ezek sokas&aacute;ga pedig arra k&eacute;szteti az embert, hogy min&eacute;l jobban megpr&oacute;b&aacute;lja kiakn&aacute;zni &#337;ket, m&eacute;ghozz&aacute; korl&aacute;tok n&eacute;lk&uuml;l. &bdquo;A mai teljes&iacute;tm&eacute;nyelv&#369; t&aacute;rsadalom &ndash; a szabads&aacute;g &eacute;s a deregul&aacute;ci&oacute; &ouml;tlet&eacute;vel &ndash; makacsul lebontja a fegyelmez&#337; t&aacute;rsadalom jellemz&#337;it, a korl&aacute;tokat &eacute;s a tilalmakat. Ennek eredm&eacute;nye pedig a teljes korl&aacute;tlans&aacute;g &eacute;s szertelens&eacute;g, s&#337;t, az &aacute;ltal&aacute;nos <a class=\"glossaryLink\"  aria-describedby=\"tt\"  data-cmtooltip=\"&lt;div class=glossaryItemTitle&gt;promiszkuit&aacute;s&lt;\/div&gt;&lt;div class=glossaryItemBody&gt;A szexu&aacute;lis partnerek gyakori v&aacute;ltogat&aacute;sa&amp;lt;br \/&amp;gt;forr&aacute;s: https:\/\/hu.wiktionary.org\/wiki\/promiszkuit%C3%A1s&lt;\/div&gt;\"  href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/glossary\/promiszkuitas\/\"  data-gt-translate-attributes='[{\"attribute\":\"data-cmtooltip\", \"format\":\"html\"}]'  tabindex='0' role='link'>promiszkuit&aacute;s<\/a>&rdquo; &ndash; &iacute;rja Han.<\/p>\n<p><span class=\"ma-green\">Soma: az erk&ouml;lcsi t&ouml;rv&eacute;nyek elt&#369;n&eacute;se, erod&aacute;l&oacute;d&aacute;sa, &aacute;talakul&aacute;sa r&eacute;gi vessz&#337;parip&aacute;m. Tal&aacute;n m&aacute;r veled is besz&eacute;lgettem err&#337;l&hellip;<\/span><\/p>\n<p><span class=\"ma-green\">Soma: lehet&#337;s&eacute;gek, korl&aacute;tok n&eacute;lk&uuml;l: ezt is r&eacute;g&oacute;ta pont &iacute;gy gondolom. A mai kor ember&eacute;nek rengeteg joga, lehet&#337;s&eacute;ge van, amihez foggal-k&ouml;r&ouml;mmel-t&aacute;rsadalommal-nyilv&aacute;nos&aacute;ggal regaszkodunk, de k&ouml;teless&eacute;gek&hellip; No, err&#337;l mintha ritk&aacute;bban hallan&eacute;k&hellip; Persze, lehet, hogy csak nem j&oacute; helyen hallgatok&hellip;<\/span><\/p>\n<h3>Az immunol&oacute;gia ideje lej&aacute;rt<\/h3>\n<p><strong>Ez &ouml;nmag&aacute;ban m&eacute;g nem sz&aacute;m&iacute;t nagy &uacute;jdons&aacute;gnak<\/strong>: val&oacute;sz&iacute;n&#369;leg alig akadt kor, amikor ne panaszkodott volna valaki a korszellemre vagy ak&aacute;r a sokat emlegetett &bdquo;mai fiatalokra&rdquo;, akik k&ouml;ztudom&aacute;s&uacute;lag sokkal sil&aacute;nyabbak, mint a tegnapiak. <strong>Han szerencs&eacute;re nem ebbe az ir&aacute;nyba indul el<\/strong>: azt &aacute;ll&iacute;tja, hogy a ki&eacute;g&eacute;s kort&uuml;net, a h&eacute;tk&ouml;znapi modern &eacute;let &aacute;ltal&aacute;nos velej&aacute;r&oacute;ja, &eacute;s csak az&eacute;rt &uacute;j, mert a kor&aacute;bbiakban fenn&aacute;ll&oacute; t&aacute;rsadalmak m&aacute;sfajta probl&eacute;m&aacute;kat termeltek ki, &iacute;gy m&aacute;sf&eacute;le v&aacute;laszokat is ig&eacute;nyeltek. Ez azt is jelenti, hogy annak ellen&eacute;re, hogy a filoz&oacute;fia mellett pszichol&oacute;giai k&eacute;rd&eacute;seket is feszeget, <span style=\"text-decoration: underline;\">de p&eacute;ld&aacute;ul Freudt&oacute;l hi&aacute;ba v&aacute;rhatunk v&aacute;laszt a probl&eacute;m&aacute;ra: egy m&aacute;sik kor gyermekek&eacute;nt egy m&aacute;sik probl&eacute;m&aacute;ra kereste a v&aacute;laszt.<\/span><\/p>\n<p>Han &aacute;ll&iacute;t&aacute;sa szerint a kor&aacute;bbi huszadik sz&aacute;zadi elm&eacute;leteket az <span class=\"ma-red\">immunol&oacute;gia jellemezte: a fenyeget&eacute;s k&iacute;v&uuml;lr&#337;l j&ouml;tt<\/span>, az ellen kellett v&eacute;dekezni. Ennek a hely&eacute;t vette &aacute;t <span class=\"ma-red\">neurol&oacute;gia, ahol a fenyeget&eacute;s m&aacute;r a szem&eacute;lyen bel&uuml;l keresend&#337;<\/span>. Erre r&iacute;mel az is, hogy a szerz&#337; szerint korunk n&eacute;pbetegs&eacute;g&eacute;nek a borderline szem&eacute;lyis&eacute;gzavar, a depresszi&oacute; &eacute;s a figyelemhi&aacute;nyos hiperaktivit&aacute;s-zavar sz&aacute;m&iacute;t &ndash; nem pedig egy j&oacute; spanyoln&aacute;tha, mint a r&eacute;gi sz&eacute;p id&#337;kben. &bdquo;Ezek nem megfert&#337;z&#337;d&eacute;sek&rdquo; &ndash; &iacute;rja Han &ndash;, &bdquo;hanem &ouml;sszeoml&aacute;sok; nem az immunol&oacute;giailag k&uuml;ls&#337;dleges negativit&aacute;sa, hanem a pozitivit&aacute;s t&uacute;lteng&eacute;se v&aacute;ltja ki &#337;ket&rdquo;. A vesz&eacute;ly a szerz&#337; szerint ebben &eacute;ppen az, hogy a pozitivit&aacute;s fenyeget&eacute;s&eacute;t nem ismeri fel a lelki-szellemi immunrendszer, mert nincs olyan t&uuml;sk&eacute;je, mint a k&uuml;ls&#337;dleges hat&aacute;soknak, &iacute;gy an&eacute;lk&uuml;l rombolhat, hogy az ember egy&aacute;ltal&aacute;n &eacute;szrevenn&eacute;.<\/p>\n<p><span class=\"ma-green\">Soma: Nagyon f&aacute;j&oacute; k&ouml;vetkeztet&eacute;s, hogy a pozitivizmus diktat&uacute;r&aacute;j&aacute;ban a fenyeget&eacute;seket &ouml;nk&eacute;nt &eacute;s dalolva (lehet, hogy ma cinikus vagyok &eacute;s ez&eacute;rt jut eszembe, hogy birka m&oacute;dj&aacute;ra&hellip;) internaliz&aacute;ljuk, azaz tessz&uuml;k magunk&eacute;v&aacute;&hellip;<\/span><\/p>\n<h3>Tehet r&oacute;la, tehet ellene<\/h3>\n<p>Azzal, hogy a fenyeget&eacute;s internaliz&aacute;l&oacute;dik, m&aacute;r nem valami m&aacute;s teszi t&ouml;nkre az ember &eacute;let&eacute;t, hanem saj&aacute;t maga: <span class=\"ma-red\">a teljes&iacute;tm&eacute;nyk&eacute;nyszert&#337;l hajtott modern ember saj&aacute;t maga hajcs&aacute;rj&aacute;v&aacute; v&aacute;lik<\/span>. Ez a bel&uuml;lr&#337;l t&ouml;rt&eacute;n&#337; meghat&aacute;rozotts&aacute;g &eacute;s bels&#337; k&eacute;nyszer azt is jelenti, hogy a k&uuml;ls&#337; nyom&aacute;s, a t&ouml;rv&eacute;nyek &eacute;s norm&aacute;k kevesebbet sz&aacute;m&iacute;tanak: a &bdquo;kell&rdquo; hely&eacute;t &aacute;tvette a &bdquo;lehet&rdquo;. Mindemellett a mai ember elfelejtett nemet mondani, az &eacute;let &aacute;ltal el&eacute; sodort lehet&#337;s&eacute;geknek ugyan&uacute;gy, mint a f&#337;n&ouml;k&eacute;nek, feles&eacute;g&eacute;nek vagy b&aacute;rki m&aacute;snak. Ez egyfel&#337;l igen eredm&eacute;nyess&eacute; teszi az embereket: ha valaki nem pihen, jobban termel, m&aacute;sfel&#337;l viszont idegroncsokat is eredm&eacute;nyez.<\/p>\n<p>Han a kontinent&aacute;lis filoz&oacute;fiai hagyom&aacute;nyt k&ouml;veti, &eacute;lvezetesen &iacute;r, b&aacute;r n&eacute;hol kiss&eacute; fellengz&#337;sen, ink&aacute;bb kinyilatkoztatva, mint &eacute;rvelve. Ugyan&uacute;gy hivatkozik a szociol&oacute;gus-filoz&oacute;fus Baudrillard-ra, mint Hannah Arendtre, Heideggerre vagy Nietzsch&eacute;re (Nietzsch&eacute;t k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen kedveli, pl&aacute;ne, hogy a n&eacute;met filoz&oacute;fus is visszatasz&iacute;t&oacute;nak tartotta a hiperaktivit&aacute;st). A paradigmav&aacute;lt&aacute;ssal persze egyik szerz&#337; elm&eacute;lete sem tal&aacute;lja meg a most fenn&aacute;ll&oacute; probl&eacute;m&aacute;t: Han szerint Heidegger szorong&aacute;sa &eacute;s Sartre undora is tipikusan immunol&oacute;giai reakci&oacute;, de a kanti etik&aacute;t is ide sorolja.<\/p>\n<h3>Elf&aacute;radni az&eacute;rt lehet<\/h3>\n<p>De ha nem megfelel&#337; az immunol&oacute;giai v&aacute;lasz, <span class=\"ma-red\">mit lehet tenni a ki&eacute;g&eacute;s ellen? Han szerint az els&#337; l&eacute;p&eacute;s mindenk&eacute;ppen az &ouml;rd&ouml;gi k&ouml;r felismer&eacute;se &eacute;s a bel&uuml;lr&#337;l &eacute;rkez&#337; fenyeget&eacute;s felismer&eacute;se.<\/span> Az egyik olyan m&oacute;d, ami kiz&ouml;kkentheti az embert a folyamatos termel&eacute;sb&#337;l, az unalom (nem v&eacute;letlen, hogy gyakran hivatkozik Heideggerre, akin&eacute;l a m&eacute;ly unalom a filoz&oacute;fia ir&aacute;ny&aacute;ba megtett els&#337; l&eacute;p&eacute;s). Persze Heidegger unalma nem ugyanolyan, mint Han unalma, az el&#337;bbi ugyanis feltehet&#337;leg immunol&oacute;giai unalom.<\/p>\n<p><strong>A ki&eacute;g&eacute;s t&aacute;rsadalma nem &ouml;nseg&iacute;t&#337; k&ouml;nyv<\/strong><em>, &eacute;s nem is a mostan&aacute;ban egyre divatosabb filoz&oacute;fiai coaching-k&ouml;nyvek &uacute;jabb tagja, ink&aacute;bb k&iacute;s&eacute;rlet a korszellem &eacute;s a kort&uuml;netek le&iacute;r&aacute;s&aacute;ra. F&#337; &uuml;zenete n&eacute;mileg retrogr&aacute;dnak is tekinthet&#337;: <span class=\"ma-red\">Han szerint a manaps&aacute;g &uuml;nnepelt multitasking nem el&#337;rel&eacute;p&eacute;s, hanem ink&aacute;bb k&aacute;ros<\/span>, a folyamatos termel&eacute;s m&oacute;kuskerek&eacute;b&#337;l pedig csak az szak&iacute;thatja ki az embert, ha mer nemet mondani, ha r&aacute;hangol&oacute;dik a lass&uacute; szeml&eacute;l&#337;d&eacute;sre, &eacute;s ha megtanul pihenni. Nem az a c&eacute;l, hogy ne f&aacute;radjunk el, hanem az, hogy ne &eacute;gj&uuml;nk ki &ndash; az eg&eacute;szs&eacute;ges f&aacute;radts&aacute;gt&oacute;l az ember jobban tud pihenni. Han sz&aacute;m&aacute;ra pozit&iacute;v p&eacute;lda a k&ouml;telez&#337; pihen&#337;nap, a sabbat &ndash; amit nem az &ouml;nfejleszt&eacute;s b&#369;v&ouml;lete k&eacute;nyszer&iacute;t ki, hanem k&uuml;ls&#337; parancs.<\/em><\/p>\n<h3>Meg&aacute;llni &eacute;s t&#369;n&#337;dni<\/h3>\n<p>A r&ouml;vid essz&eacute;kb&#337;l &aacute;ll&oacute; k&ouml;tet nyelvezete nem &eacute;pp egyszer&#369;, de Han probl&eacute;mafelvet&eacute;sei &eacute;rdekesek &ndash; ezek k&ouml;z&uuml;l persze a leg&eacute;rdekesebb a neoliber&aacute;lis kapitalizmus &eacute;les kritik&aacute;ja (ezt a szerz&#337; m&aacute;shol is el&#337;szeretettel hangs&uacute;lyozza). Annak ellen&eacute;re, hogy t&ouml;bbsz&ouml;r eml&iacute;t szociol&oacute;giai szempontokat, az id&eacute;zett szerz&#337;k t&ouml;bbs&eacute;ge filoz&oacute;fus, m&eacute;ghozz&aacute; kontinent&aacute;lis filoz&oacute;fus, akikre annak ellen&eacute;re hivatkozik sz&iacute;vesen, hogy szerinte az &aacute;ltaluk adott v&aacute;laszok immunol&oacute;giaiak.<\/p>\n<p>A ki&eacute;g&eacute;s t&aacute;rsadalma ink&aacute;bb filoz&oacute;fiai probl&eacute;mafelvet&eacute;s, mint megold&aacute;si k&iacute;s&eacute;rlet: felveti, hogy baj van, de nem k&iacute;n&aacute;l egy&eacute;rtelm&#369;, hat&aacute;rozott v&aacute;laszt, ink&aacute;bb egy szeml&eacute;l&#337;d&#337; attit&#369;d kialak&iacute;t&aacute;s&aacute;t szorgalmazza. Annak ellen&eacute;re, hogy az &uacute;j n&eacute;met romantikus ir&aacute;ny &uacute;tt&ouml;r&#337;j&eacute;nek tartj&aacute;k, ez a kontemplat&iacute;v hozz&aacute;&aacute;ll&aacute;s az&eacute;rt nem sz&aacute;m&iacute;t akkora &uacute;jdons&aacute;gnak &ndash; tulajdonk&eacute;ppen Han nem javasol m&aacute;st, mint a filoz&oacute;fia h&eacute;tk&ouml;znapi &eacute;letbe t&ouml;rt&eacute;n&#337; beemel&eacute;s&eacute;t, de az &ouml;nseg&iacute;t&#337; k&ouml;nyvek &aacute;ltal megcsillogtatott csod&aacute;latos eredm&eacute;nyek vagy vil&aacute;gmegv&aacute;lt&aacute;s n&eacute;lk&uuml;l. A szeml&eacute;l&#337;d&eacute;s azt&aacute;n persze sokfel&eacute; elvezethet &ndash; de els&#337; l&eacute;p&eacute;sk&eacute;nt m&aacute;r kiszak&iacute;tja az embert a m&oacute;kusker&eacute;kb&#337;l, &eacute;s m&aacute;r az is valami.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>forr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/qubit.hu\/2020\/01\/26\/ez-itt-a-kieges-tarsadalma-a-mokuskerekben-onmagunk-hajcsarai-lettunk\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/qubit.hu\/2020\/01\/26\/ez-itt-a-kieges-tarsadalma-a-mokuskerekben-onmagunk-hajcsarai-lettunk<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A ki&eacute;g&eacute;s is olyan fogalomm&aacute; v&aacute;lt, ami ma divatos, s ma tal&aacute;n m&aacute;st jelent els&#337;dlegesen, mint mondjuk jelentett &ouml;tven &eacute;vvel ezel&#337;tt. Kor&aacute;bban ha azt hallottuk, hogy ki&eacute;g&eacute;s, val&oacute;sz&iacute;n&#369;leg el&#337;bb jutott volna esz&uuml;nkbe egy villanyk&ouml;rte, mint mondjuk egy embert&aacute;rsunk.&nbsp; Mit is jelent az a ki&eacute;g&eacute;s a mai jelent&eacute;s&eacute;ben? A fogalomra r&aacute;keresve az al&aacute;bbi c&iacute;m szavak &uuml;t&ouml;tt&eacute;k <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-kieges-tarsadalma\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about A ki&eacute;g&eacute;s t&aacute;rsadalma<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2947,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14,62],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/11\/kieges.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2946"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2946"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2946\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2957,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2946\/revisions\/2957"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2947"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2946"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2946"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2946"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}