{"id":2766,"date":"2020-06-01T11:57:02","date_gmt":"2020-06-01T11:57:02","guid":{"rendered":"http:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=2766"},"modified":"2020-06-01T11:57:02","modified_gmt":"2020-06-01T11:57:02","slug":"kilenc-pszichologiai-trukk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/kilenc-pszichologiai-trukk\/","title":{"rendered":"Kilenc pszichol\u00f3giai tr\u00fckk"},"content":{"rendered":"<p><script type=\"text\/javascript\" src=\"\/\/code.jquery.com\/jquery-1.11.0.min.js\"><\/script><script type=\"text\/javascript\" src=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.js\"><\/script><link rel=\"stylesheet\" type=\"text\/css\" href=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.css\">\n<\/p><p><span class=\"wpsdc-drop-cap\">T<\/span>al&aacute;n m&aacute;r &eacute;szrevetted, hogy szeretem a felsorol&aacute;sokat. Amikor egy sz&eacute;p vonal ment&eacute;n vannak vezetve a gondolatok. Az al&aacute;bbi &iacute;r&aacute;st t&ouml;bb helyen is l&aacute;ttam m&aacute;t, tel&aacute;n &eacute;ppen itt az ideje, hogy ide is felker&uuml;lj&ouml;n.<\/p>\n<p>A forr&aacute;sban l&aacute;that&oacute; cikk magyar c&iacute;me &bdquo;<b>9 pszichol&oacute;giai tr&uuml;kk, amivel az agyunk k&iacute;nos helyzetbe hoz minket<\/b>&rdquo; lett. Megint csak a kognit&iacute;v dolgok k&ouml;r&uuml;l kering&#337;z&uuml;nk, &uacute;gy n&eacute;z ki, hogy vonz ez a t&eacute;ma. <\/p>\n<p>A cikk nem csak abban j&oacute;, hogy vil&aacute;gos vonal ment&eacute;n vezet fel komoly t&eacute;m&aacute;kat, de m&eacute;g k&eacute;pekkel is illusztr&aacute;lja a mondanival&oacute;t.<\/p>\n<p>K&uuml;l&ouml;n v&eacute;lem&eacute;nyem, ami &iacute;r&aacute;s k&ouml;zben sz&uuml;letett meg: A list&aacute;kba rendezett cikkek nem csak a j&oacute;l olvashat&oacute;s&aacute;got seg&iacute;tik, de a tov&aacute;bbi kutat&oacute;munk&aacute;nak is kiv&aacute;l&oacute; terepet biztos&iacute;tanak.<\/p>\n<p>Legyen &uacute;gy ebben a bejegyz&eacute;sben, hogy a szok&aacute;sos kibontogat&oacute;s le&iacute;r&aacute;sban 3 r&eacute;sz fog szerepelni:<\/p>\n<ol>\n<li>Az eredeti sz&ouml;veg<\/li>\n<li>Az eredeti illusztr&aacute;ci&oacute;<\/li>\n<li>Az &aacute;ltalam hozz&aacute; kutatott egy&eacute;b sz&ouml;veg, k&eacute;p.<\/li>\n<\/ol>\n<p>L&aacute;ssuk akkor a cikk bevezet&#337;j&eacute;t &eacute;s a pontokat:<\/p>\n<p>A kognit&iacute;v elfogults&aacute;g &iacute;rja le azokat a tipikus hib&aacute;kat, amelyeket gondolkod&aacute;s k&ouml;zben k&ouml;vet&uuml;nk el. Ezek a hib&aacute;k meggy&#337;zhetnek minket olyan dolgokr&oacute;l, amelyek val&oacute;j&aacute;ban nem is l&eacute;teznek. Ha ismered ezeket a n&eacute;pszer&#369; hib&aacute;kat, k&ouml;nnyebben kezeled majd a k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; &eacute;lethelyzeteket, &eacute;s meg&oacute;vhatod magad az &eacute;rt&eacute;kes&iacute;t&#337;k &aacute;ltal haszn&aacute;lt tr&uuml;kk&ouml;kt&#337;l is. A strat&eacute;gi&aacute;k pszichol&oacute;giai hat&aacute;sokon alapulnak.<\/p>\n<p>Az al&aacute;bbiakban &ouml;sszegy&#369;jt&ouml;tt&uuml;k azokat a tr&uuml;kk&ouml;ket, amelyekkel a saj&aacute;t agyunk verhet &aacute;t minket.<\/p>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">1. Yerkes-Dodson t&ouml;rv&eacute;ny<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p><\/p><p>M&aacute;s egy&eacute;b t&eacute;nyez&#337;k mellett a motiv&aacute;ci&oacute;nk jelent&#337;sen befoly&aacute;solja, hogy el&eacute;rj&uuml;k-e c&eacute;ljainkat vagy sem. Term&eacute;szetesen, ha nem vagyunk el&eacute;gg&eacute; motiv&aacute;ltak, nem val&oacute;sz&iacute;n&#369;, hogy j&oacute; eredm&eacute;nyt &eacute;r&uuml;nk el, de a Yerkes-Dodson t&ouml;rv&eacute;ny szerint, ha t&uacute;l motiv&aacute;lt vagy, akkor szint&eacute;n cs&ouml;kken a teljes&iacute;tm&eacute;nyed.<\/p>\n<p>Az a sportol&oacute;, aki a d&iacute;j miatt t&uacute;ls&aacute;gosan motiv&aacute;lt, rosszul teljes&iacute;thet a versenyen, &eacute;s a l&aacute;ny, aki az&eacute;rt szeretne fogyni, hogy tetsszen egy fi&uacute;nak, di&eacute;ta ut&aacute;n ism&eacute;t t&uacute;lz&aacute;sokba eshet. A stressz &eacute;s a nyom&aacute;s jelent&#337;sen megnehez&iacute;ti a c&eacute;lok el&eacute;r&eacute;s&eacute;t.<\/p>\n<p>Ez&eacute;rt meghat&aacute;rozt&aacute;k a motiv&aacute;ci&oacute; optim&aacute;lis szintj&eacute;t: neh&eacute;z feladatok eset&eacute;n 10-b&#337;l 2 vagy 3 pontosnak kell lennie, &aacute;tlagos feladat eset&eacute;n 5, k&ouml;nny&#369;ekn&eacute;l 7 vagy 8.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_01.jpg?ssl=1\"><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2770\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_01.jpg?resize=640%2C554&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"554\" srcset=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_01.jpg?w=700&amp;ssl=1 700w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_01.jpg?resize=300%2C260&amp;ssl=1 300w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_01.jpg?resize=133%2C115&amp;ssl=1 133w\" sizes=\"(max-width: 640px) 100vw, 640px\" data-recalc-dims=\"1\"\/><\/a><\/p>\n<h3>A Yerkes-Dodson t&ouml;rv&eacute;nye a teljes&iacute;tm&eacute;ny &eacute;s a motiv&aacute;ci&oacute; k&ouml;z&ouml;tti kapcsolatr&oacute;l<\/h3>\n<p><b>A Yerkes-Dodson t&ouml;rv&eacute;ny azt sugallja, hogy a teljes&iacute;tm&eacute;ny &eacute;s az izgalom k&ouml;zvetlen&uuml;l &ouml;sszef&uuml;gg.<\/b> Ezt a t&ouml;rv&eacute;nyt Robert M. Yerkes &eacute;s John Dillingham Dodson pszichol&oacute;gusai dolgozt&aacute;k ki 1908-ban.<\/p>\n<p><b>A Yerkes-Dodson t&ouml;rv&eacute;ny azt &iacute;rja el&#337;, hogy a teljes&iacute;tm&eacute;ny fiziol&oacute;giai vagy ment&aacute;lis felki&aacute;lt&aacute;ssal n&#337;, de csak bizonyos m&eacute;rt&eacute;kben.<\/b> Ha a gerjeszt&eacute;si szintek t&uacute;l magasak, a teljes&iacute;tm&eacute;ny cs&ouml;kken. E t&ouml;rv&eacute;ny szerint a motiv&aacute;ci&oacute; &eacute;s a teljes&iacute;tm&eacute;ny jav&iacute;t&aacute;s&aacute;nak legjobb m&oacute;dja az, hogy olyan objekt&iacute;v feladatokkal dolgozzunk, amelyek lehet&#337;v&eacute; teszik sz&aacute;munkra, hogy &eacute;berek legy&uuml;nk.<\/p>\n<p>K&iacute;s&eacute;rlet&uuml;kben Yerkes &eacute;s Dodson felfedezt&eacute;k, hogy a patk&aacute;nyokat motiv&aacute;lni lehet egy labirintus k&eacute;sz&iacute;t&eacute;s&eacute;re k&ouml;nny&#369; elektromos sokkokkal. Azonban, amikor az &ouml;sszeoml&aacute;sok nagyobb m&eacute;rt&eacute;k&#369;ek voltak, teljes&iacute;tm&eacute;ny&uuml;k cs&ouml;kkent, &eacute;s egyszer&#369;en csak elmenek&uuml;ltek. A k&iacute;s&eacute;rlet vil&aacute;goss&aacute; tette, hogy az arousal szintek seg&iacute;tik a figyelmet a feladatra &ouml;sszpontos&iacute;tani, de csak egy optim&aacute;lis pontra.<\/p>\n<h4>Hogyan m&#369;k&ouml;dik a Yerkes-Dodson t&ouml;rv&eacute;ny<\/h4>\n<p><b>P&eacute;lda arra, hogyan m&#369;k&ouml;dik a Yerkes-Dodson t&ouml;rv&eacute;ny, a vizsga el&#337;tt tapasztalt szorong&aacute;s.<\/b> A stressz optim&aacute;lis szintje seg&iacute;t a vizsg&aacute;ra &ouml;sszpontos&iacute;tani, &eacute;s eml&eacute;kezni az inform&aacute;ci&oacute;kra. Azonban a t&uacute;l sok vizsg&aacute;lati szorong&aacute;s befoly&aacute;solhatja a koncentr&aacute;l&oacute;d&aacute;si k&eacute;pess&eacute;get, ami nehezebb megjegyezni.<\/p>\n<p>A m&aacute;sik <b>nagyszer&#369; p&eacute;lda arra, hogy a Yerkes-Dodson t&ouml;rv&eacute;nyei a sportteljes&iacute;tm&eacute;nyre vonatkoznak.<\/b> Amikor egy sportol&oacute; k&eacute;szen &aacute;ll arra, hogy fontos l&eacute;p&eacute;st tegyen, az izgalom ide&aacute;lis szintje &ndash; az adrenalin felszabad&iacute;t&aacute;sa &ndash; fokozhatja teljes&iacute;tm&eacute;ny&eacute;t, &eacute;s lehet&#337;v&eacute; teszi sz&aacute;m&aacute;ra, hogy ilyen mozg&aacute;st v&eacute;gezzen. De amikor a sportol&oacute; t&uacute;ls&aacute;gosan hangs&uacute;lyozta, megragadhatta, vagy er&#337;teljes, de nem t&uacute;l pontos m&oacute;don mozoghat.<\/p>\n<p>Mit &aacute;llap&iacute;t meg, hogy az izgalom milyen szintje az ide&aacute;lis? Val&oacute;j&aacute;ban nincs hat&aacute;rozott v&aacute;lasz erre a k&eacute;rd&eacute;sre, mivel ez az izgalmi szint a feladatok k&ouml;z&ouml;tt v&aacute;ltozhat.<\/p>\n<p>P&eacute;ld&aacute;ul, <b>ismert, hogy a teljes&iacute;tm&eacute;nyszintek alacsonyabb aktiv&aacute;l&aacute;si szintr&#337;l cs&ouml;kkennek<\/b>. Ez azt jelenti, hogy ha viszonylag egyszer&#369; feladatot hajt v&eacute;gre, akkor az aktiv&aacute;l&aacute;si szintek sokkal nagyobb tartom&aacute;ny&aacute;val foglalkozhat.<\/p>\n<p>Az egyszer&#369; feladatok, mint p&eacute;ld&aacute;ul a f&eacute;nym&aacute;solatok k&eacute;sz&iacute;t&eacute;se vagy a h&aacute;zimunka elv&eacute;gz&eacute;se, kev&eacute;sb&eacute; val&oacute;sz&iacute;n&#369;, hogy nagyon alacsony vagy nagyon magas aktiv&aacute;l&aacute;si szinteket &eacute;rintenek. viszont, <b>sokkal bonyolultabb feladatok elv&eacute;gz&eacute;s&eacute;ben a teljes&iacute;tm&eacute;nyt sokkal alacsonyabb &eacute;s nagyobb aktiv&aacute;l&aacute;si szintek befoly&aacute;solj&aacute;k.<\/b><\/p>\n<p>Ha az izgalom szintje t&uacute;l alacsony, akkor az az &eacute;rz&eacute;s, hogy hi&aacute;nyzik az energia a munka elv&eacute;gz&eacute;s&eacute;hez. De az izgalom szintjei t&uacute;l magasak lehetnek ugyanolyan problematikusak, ami azt jelenti, hogy nehezen kell el&eacute;gg&eacute; koncentr&aacute;lni a feladat teljes&iacute;t&eacute;s&eacute;hez.<\/p>\n<h4>Az inverz U modellje<\/h4>\n<p>A Yerkes &eacute;s Dodson &aacute;ltal gyakran le&iacute;rt folyamat grafikusan &aacute;br&aacute;zoljuk a harang alak&uacute; g&ouml;rb&eacute;t, amely n&ouml;vekszik, majd cs&ouml;kken magasabb gerjeszt&eacute;si szintekkel. Ez&eacute;rt a Yerkes-Dodson t&ouml;rv&eacute;nye az inverz U modellje is.<\/p>\n<p>A feladatok k&ouml;z&ouml;tti k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;gek miatt a g&ouml;rbe alakja nagyon v&aacute;ltoz&oacute; lehet. Az egyszer&#369; vagy j&oacute;l megtanult feladatok eset&eacute;ben a kapcsolat monoton &eacute;s a teljes&iacute;tm&eacute;ny javul az izgalom n&ouml;veked&eacute;s&eacute;vel. Azonban az &ouml;sszetett, ismeretlen vagy neh&eacute;z feladatok eset&eacute;ben az arousal &eacute;s a teljes&iacute;tm&eacute;ny k&ouml;z&ouml;tti kapcsolat egy pont ut&aacute;n megfordul, &eacute;s a teljes&iacute;tm&eacute;ny cs&ouml;kken az izgalom n&ouml;veked&eacute;s&eacute;vel.<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/la-ley-de-yerkes-dodson-la-relacin-entre-el-rendimiento-y-la-motivacin.png?resize=640%2C364&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"364\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2788\" srcset=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/la-ley-de-yerkes-dodson-la-relacin-entre-el-rendimiento-y-la-motivacin.png?w=765&amp;ssl=1 765w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/la-ley-de-yerkes-dodson-la-relacin-entre-el-rendimiento-y-la-motivacin.png?resize=300%2C171&amp;ssl=1 300w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/la-ley-de-yerkes-dodson-la-relacin-entre-el-rendimiento-y-la-motivacin.png?resize=133%2C76&amp;ssl=1 133w\" sizes=\"(max-width: 640px) 100vw, 640px\" data-recalc-dims=\"1\"\/><\/p>\n<p><b>Az invert&aacute;lt U emelked&#337; r&eacute;sze tekinthet&#337; a gerjeszt&eacute;s energiz&aacute;l&oacute; hat&aacute;s&aacute;nak.<\/b> A cs&ouml;kken&#337; r&eacute;szt az izgalom (vagy stressz) negat&iacute;v hat&aacute;sai okozz&aacute;k olyan kognit&iacute;v folyamatokra, mint a figyelem, a mem&oacute;ria &eacute;s a probl&eacute;mamegold&aacute;s.<\/p>\n<p><b>Az inverz U modellje szerint a maxim&aacute;lis teljes&iacute;tm&eacute;ny akkor &eacute;rhet&#337; el, ha az emberek m&eacute;rs&eacute;kelt nyom&aacute;sszintet tapasztalnak.<\/b> Ha t&uacute;l nagy vagy t&uacute;l kev&eacute;s nyom&aacute;st tapasztalnak, teljes&iacute;tm&eacute;ny&uuml;k cs&ouml;kken, n&eacute;ha komolyan.<\/p>\n<ul>\n<li>A grafikon bal oldal&aacute;n l&aacute;that&oacute; az a helyzet, amikor az embereknek nincsenek kih&iacute;v&aacute;sai, amelyekben nem l&aacute;tnak okot arra, hogy kem&eacute;nyen dolgozzanak egy feladatn&aacute;l, vagy vesz&eacute;lyben vannak azzal, hogy gondatlanul &eacute;s motiv&aacute;latlanul k&ouml;zelednek munk&aacute;jukhoz.<\/li>\n<li>A grafikon fele azt mutatja, hogy hol dolgozik a maxim&aacute;lis hat&eacute;konys&aacute;ggal, ha el&eacute;g motiv&aacute;lt ahhoz, hogy kem&eacute;nyen dolgozzon an&eacute;lk&uuml;l, hogy t&uacute;lterhelt volna.<\/li>\n<li>A grafikon jobb oldala azt mutatja, hogy hov&aacute; kezdesz nyom&aacute;st gyakorolni, hogy t&uacute;lterheltek.<\/li>\n<\/ul>\n<h4>A n&eacute;gy befoly&aacute;sos t&eacute;nyez&#337;<\/h4>\n<p><b>Az inverz U-g&ouml;rbe modell egy&eacute;nenk&eacute;nt k&uuml;l&ouml;nb&ouml;zik a helyzett&#337;l f&uuml;gg&#337;en.<\/b> Val&oacute;j&aacute;ban n&eacute;gy befoly&aacute;sol&oacute; t&eacute;nyez&#337; befoly&aacute;solhatja ezt a g&ouml;rb&eacute;t, amelyek a k&eacute;szs&eacute;g szintje, a szem&eacute;lyis&eacute;g, a szorong&aacute;s &eacute;s a feladat &ouml;sszetetts&eacute;ge..<\/p>\n<p><span class=\"ma-red\">Az egy&eacute;n k&eacute;pess&eacute;g&eacute;nek szintje is befoly&aacute;solja az adott feladat teljes&iacute;tm&eacute;ny&eacute;t.<\/span> Egy magasan k&eacute;pzett szem&eacute;ly, aki magabiztos a k&eacute;pess&eacute;geiben, nagyobb val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;ggel foglalkozik olyan helyzetekkel, amelyekben a nyom&aacute;s magas, mivel a szem&eacute;ly t&aacute;maszkodhat a j&oacute;l pr&oacute;b&aacute;lt v&aacute;laszaira.<\/p>\n<p><span class=\"ma-red\">Az egy&eacute;n szem&eacute;lyis&eacute;ge is befoly&aacute;solja a nyom&aacute;st.<\/span> A pszichol&oacute;gusok &uacute;gy v&eacute;lik, hogy az extroverzek jobban kezelik a nyom&aacute;st, mint az introverts. Tov&aacute;bb&aacute;, az intravertek jobban m&#369;k&ouml;dnek nyom&aacute;s hi&aacute;ny&aacute;ban.<\/p>\n<p>Ami a szorong&aacute;sos tulajdons&aacute;got illeti, <span class=\"ma-red\">a bizalom, hogy egy szem&eacute;ly &ouml;nmag&aacute;ban is hat&aacute;ssal van arra, hogyan kezeli a helyzetet.<\/span> Egy szem&eacute;ly nagyobb val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;ggel tartja fenn a nyom&aacute;st a nyom&aacute;s alatt, ha az &ouml;nbizalom magas, &eacute;s nem ismeri fel t&ouml;bbsz&ouml;r a saj&aacute;t k&eacute;pess&eacute;geit.<\/p>\n<p>utols&oacute;, <span class=\"ma-red\">a feladat neh&eacute;zs&eacute;gi szintje egy m&aacute;sik t&eacute;nyez&#337;, amely befoly&aacute;solja az egy&eacute;n teljes&iacute;tm&eacute;ny&eacute;t.<\/span> A f&eacute;nym&aacute;solatok k&eacute;sz&iacute;t&eacute;s&eacute;nek neh&eacute;zs&eacute;ge nem ugyanaz, mintha jelent&eacute;st vagy essz&eacute;t kellene &iacute;rni. Mindenesetre b&aacute;rmely feladat komplexit&aacute;si szintje egy&eacute;nenk&eacute;nt v&aacute;ltozik.<\/p>\n<h4>V&eacute;gs&#337; megjegyz&eacute;sek<\/h4>\n<p>Annak ellen&eacute;re, hogy t&ouml;bb mint egy &eacute;vsz&aacute;zados &eacute;lete van, a Yerkes-Dodson-t&ouml;rv&eacute;ny ma nagyon hasznos. T&eacute;ny, hogy a kutat&aacute;s folytat&oacute;dott ezen a vonalon, k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen a munka &eacute;s a sport teljes&iacute;tm&eacute;ny&eacute;re.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">2. Irwin hat&aacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p><\/p><p>Azt hissz&uuml;k, hogy sokkal val&oacute;sz&iacute;n&#369;bb, hogy valami j&oacute; dolog fog vel&uuml;nk t&ouml;rt&eacute;nni, mint rossz. 1998-ban Scott Plous amerikai pszichol&oacute;gus v&eacute;gezte el a k&ouml;vetkez&#337; k&iacute;s&eacute;rletet: a di&aacute;koknak egy pozit&iacute;v &eacute;s negat&iacute;v esem&eacute;nyeket tartalmaz&oacute;, 42 pontos list&aacute;t adott (betegs&eacute;g, &uacute;j h&aacute;z v&aacute;s&aacute;rl&aacute;sa, fizet&eacute;semel&eacute;s&hellip;). Megk&eacute;rte &#337;ket, hogy becs&uuml;lj&eacute;k meg, hogy mekkora es&eacute;llyel fognak az adott esetek vel&uuml;k megt&ouml;rt&eacute;nni, &eacute;s nem m&aacute;sokkal. Az emberek &uacute;gy gondolt&aacute;k, hogy a pozit&iacute;v t&ouml;rt&eacute;n&eacute;sek val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;ge sz&aacute;mukra 15%-kal magasabb, a negat&iacute;v esem&eacute;nyek&eacute; pedig 20%-kal alacsonyabb, mint m&aacute;sokn&aacute;l.<\/p>\n<p>Teh&aacute;t mikor d&ouml;nt&eacute;seket hozunk, ez a hat&aacute;s nem engedi, hogy l&aacute;ssuk a teljes k&eacute;pet. Ez megmagyar&aacute;zhatja, hogy mi&eacute;rt nem tesz&uuml;nk f&eacute;lre a nehezebb napokra, vagy hogy mi&eacute;rt nem l&eacute;p&uuml;nk ki egy m&eacute;rgez&#337; kapcsolatb&oacute;l.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_02.jpg?ssl=1\"><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2771\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_02.jpg?resize=640%2C554&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"554\" data-recalc-dims=\"1\" \/><\/a><\/p>\n<p> Err&#337;l sajnos semmit nem tal&aacute;ltam sem magyarul, sem angolul. A hivatkozott pszichol&oacute;gus, Scott Plous l&eacute;tez&#337;, de err&#337;l a k&iacute;s&eacute;rletr&#337;l els&#337;re nem tal&aacute;ltam semmit.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">3. Dr. Fox hat&aacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p><\/p><p>Ennek a hat&aacute;snak az a l&eacute;nyege, hogy az el&#337;ad&oacute; szem&eacute;lyes var&aacute;zsa &eacute;s meggy&#337;z&#337;k&eacute;pess&eacute;ge seg&iacute;t elrejteni, ha &#337;r&uuml;lts&eacute;get mond, &eacute;s az emberek tov&aacute;bbra is azt &eacute;rzik, hogy tanultak valamit. 1970-ben a Kaliforniai Egyetem kutat&oacute;i elv&eacute;geztek egy k&iacute;s&eacute;rletet: egy hivat&aacute;sos sz&iacute;n&eacute;sz felolvasott egy tudom&aacute;nyos cikket, &eacute;s &uacute;gy tett, mintha &#337; lenne Dr. Fox. Amit felolvasott, szinte nem is kapcsol&oacute;dott a t&eacute;m&aacute;hoz, vitatott &eacute;s befejezetlen volt, de a f&eacute;rfi el tudta nyerni a hallgat&oacute;k bizalm&aacute;t.<\/p>\n<p>A <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Dr._Fox_effect\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Dr. Fox hat&aacute;st<\/a> sz&aacute;mos &uuml;zleti oktat&oacute; &eacute;s tr&eacute;ner alkalmazza, akik nem rendelkeznek megfelel&#337; v&eacute;gzetts&eacute;ggel. &Eacute;rt&eacute;kes&iacute;tik el&#337;ad&aacute;saikat &eacute;s azt &iacute;g&eacute;rik, hogy megtan&iacute;tj&aacute;k nek&uuml;nk a szem&eacute;lyes fejl&#337;d&eacute;s &eacute;s gyors meggazdagod&aacute;s szab&aacute;lyait.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_03.jpg?ssl=1\"><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2772\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_03.jpg?resize=640%2C554&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"554\" data-recalc-dims=\"1\" \/><\/a><\/p>\n<p>Visszat&eacute;r&#337; t&eacute;m&aacute;m&hellip; A coach szeml&eacute;let, illetve a megmond&oacute; emberek k&ouml;zti k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;geket fejteget&#337; bejegyz&eacute;semben is ilyesmir&#337;l besz&eacute;lek.<\/p>\n<p>Viszont azt a hat&aacute;st legal&aacute;bb t&ouml;bb helyen is id&eacute;zik, ez az &ouml;sszefoglal&oacute; nagyon tetszett, eln&eacute;z&eacute;st k&eacute;rek &eacute;rte, hogy nem &eacute;n ford&iacute;tom le, hanem a Google Translate seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;t fogom k&eacute;rni.<\/p>\n<p>In their study about the Dr. Fox lecture, Naftulin, Ware, and Donnelly (1973) claimed that an expressive speaker who delivered an attractive lecture devoid of any content could seduce students into believing that they had learned something significant.<\/p>\n<p>Over the decades, the study has been (and still is) cited hundreds of times and used by opponents of the measurement of student evaluations of teachers (SET) as empirical proof for the lack of validity of SET.<\/p>\n<p>In an attempt to formulate an alternative explanation of the findings, we replicated the 1973 study, using the original video of the lecture and following the exact methodology of the original study. <\/p>\n<p>The alternative explanations tested on several samples of students included<br>\n(a) acquiescence bias (via a reversed questionnaire and a cognitive remedy);<br>\n(b) ignorance bias (participants&rsquo; lack of familiarity with the lecture content);<br>\n(c) status\/prestige bias (presentation of the speaker as a world authority); and<br>\n(d) a direct measurement of students&rsquo; reports about their presumed learning. <\/p>\n<p>The Dr. Fox effect was indeed consistently replicated in all samples. However, the originally proposed notion of educational seduction leading to presumable (illusory) student learning was ruled out by the empirical findings: Students indeed enjoyed the entertaining lecture, but they had not been seduced into believing they had learned. We discuss the relevance of metacognitive considerations to the inclusion of self-reported learning in this study, and to the wider issue of the incorporation of student learning in the contemporary measurement of SET.<\/p>\n<hr>\n<p>Naftulin, Ware &eacute;s Donnelly (1973) a Dr. Fox el&#337;ad&aacute;s&aacute;r&oacute;l sz&oacute;l&oacute; tanulm&aacute;nyukban azt &aacute;ll&iacute;tott&aacute;k, hogy egy kifejez&#337; hangsz&oacute;r&oacute;, aki vonz&oacute; el&#337;ad&aacute;st tartott, b&aacute;rmilyen tartalom n&eacute;lk&uuml;l, elcs&aacute;b&iacute;thatja a hallgat&oacute;kat abban, hogy &uacute;gy gondolja, hogy valami jelent&#337;set megtanultak.<\/p>\n<p>Az &eacute;vtizedek folyam&aacute;n a tanulm&aacute;nyt t&ouml;bb sz&aacute;zszor id&eacute;zt&eacute;k (&eacute;s m&eacute;g mindig id&eacute;zik), &eacute;s a tan&aacute;rok hallgat&oacute;i &eacute;rt&eacute;kel&eacute;s&eacute;nek (SET) ellenz&otilde;i haszn&aacute;lj&aacute;k fel, mint empirikus bizony&iacute;t&eacute;kot a SET &eacute;rv&eacute;nytelens&eacute;g&eacute;nek bizony&iacute;t&aacute;s&aacute;ra.<\/p>\n<p>A meg&aacute;llap&iacute;t&aacute;sok alternat&iacute;v magyar&aacute;zat&aacute;nak megfogalmaz&aacute;s&aacute;ra megism&eacute;telj&uuml;k az 1973-as tanulm&aacute;nyt, az el&#337;ad&aacute;s eredeti vide&oacute;j&aacute;nak felhaszn&aacute;l&aacute;s&aacute;val &eacute;s az eredeti tanulm&aacute;ny pontos m&oacute;dszertan&aacute;t k&ouml;vetve.<\/p>\n<p>Az alternat&iacute;v magyar&aacute;zatokat t&ouml;bb hallgat&oacute; mint&aacute;j&aacute;n tesztelt&eacute;k<br>\na) az egyet&eacute;rt&eacute;s torzul&aacute;sa (ford&iacute;tott k&eacute;rd&#337;&iacute;v &eacute;s kognit&iacute;v orvosl&aacute;s r&eacute;v&eacute;n);<br>\nb) tudatlans&aacute;g torz&iacute;t&aacute;s (a r&eacute;sztvev&#337;k ismerete hi&aacute;nyzik az el&#337;ad&aacute;s tartalm&aacute;r&oacute;l);<br>\nc) st&aacute;tus \/ preszt&iacute;zs torz&iacute;t&aacute;s (a felsz&oacute;lal&oacute; mint vil&aacute;ghatalom bemutat&aacute;sa); &eacute;s<br>\nd) a hallgat&oacute;knak a felt&eacute;telezett tanul&aacute;sukr&oacute;l sz&oacute;l&oacute; jelent&eacute;seinek k&ouml;zvetlen m&eacute;r&eacute;se.<\/p>\n<p>A Dr. Fox-effektus val&oacute;ban k&ouml;vetkezetesen megism&eacute;tl&#337;dik minden mint&aacute;ban. A felt&eacute;telezhet&#337; (illuz&oacute;rikus) hallgat&oacute;i tanul&aacute;shoz vezet&#337; oktat&aacute;si cs&aacute;b&iacute;t&aacute;s eredetileg javasolt fogalm&aacute;t azonban az empirikus meg&aacute;llap&iacute;t&aacute;sok kiz&aacute;rt&aacute;k: A hallgat&oacute;k val&oacute;ban &eacute;lvezt&eacute;k a sz&oacute;rakoztat&oacute; el&#337;ad&aacute;st, &aacute;m &#337;ket nem vonzott&aacute;k azt a hitet, hogy megtanultak. Megvitatjuk a metakognit&iacute;v megfontol&aacute;sok relevanci&aacute;j&aacute;t az &ouml;njelent&eacute;ses tanul&aacute;s bevon&aacute;s&aacute;ban ebben a tanulm&aacute;nyban, valamint a hallgat&oacute;i tanul&aacute;s be&eacute;p&iacute;t&eacute;s&eacute;nek sz&eacute;lesebb k&eacute;rd&eacute;s&eacute;ben a SET kort&aacute;rs m&eacute;r&eacute;s&eacute;ben.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">4. A kevesebb jobb hat&aacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p><\/p><p>Amikor aj&aacute;nlanak nek&uuml;nk 2 dolgot, k&ouml;zvetlen &ouml;sszehasonl&iacute;t&aacute;s n&eacute;lk&uuml;l, sokkal val&oacute;sz&iacute;n&#369;bb, hogy a kev&eacute;sb&eacute; &eacute;rt&eacute;keset fogjuk v&aacute;lasztani. Teh&aacute;t, ha egy f&eacute;rfi olcs&oacute; kozmetikumokkal teli kosarat ad egy n&#337;nek, a n&#337; azt fogja gondolni, hogy a f&eacute;rfi kev&eacute;sb&eacute; nagylelk&#369;, mint az, aki egy Chanel r&uacute;zst ad neki, m&eacute;g akkor is, ha az els&#337; esetben a f&eacute;rfi t&ouml;bb p&eacute;nzt k&ouml;lt&ouml;tt.<\/p>\n<p>A &ldquo;<a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Less-is-better_effect\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">less-is-better<\/a>&rdquo; kifejez&eacute;st Christopher Hsee, viselked&eacute;studom&aacute;ny &eacute;s marketing professzor alkotta meg. K&iacute;s&eacute;rlet&eacute;ben az egyes t&aacute;rgyakat k&uuml;l&ouml;n-k&uuml;l&ouml;n aj&aacute;nlotta fel, &eacute;s az embereknek az &eacute;rt&eacute;kesebb aj&aacute;nd&eacute;kokat kellett v&aacute;lasztani:<\/p>\n<ul>\n<li>Egy dr&aacute;ga s&aacute;l ($45) &ouml;sszehasonl&iacute;tva egy olcs&oacute; kab&aacute;ttal ($55).<\/li>\n<li>24 darabos, hib&aacute;tlan &eacute;tk&eacute;szlet &ouml;sszehasonl&iacute;tva egy 31 darabos k&eacute;szlettel, amelyben n&eacute;h&aacute;ny t&ouml;r&ouml;tt volt.<\/li>\n<li>Egy kis sz&oacute;t&aacute;r &ouml;sszehasonl&iacute;tva egy nagy, de r&eacute;gi k&ouml;t&eacute;s&#369; sz&oacute;t&aacute;rral.<\/li>\n<\/ul>\n<p><a href=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_04.jpg?ssl=1\"><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2773\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_04.jpg?resize=640%2C554&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"554\" srcset=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_04.jpg?w=700&amp;ssl=1 700w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_04.jpg?resize=300%2C260&amp;ssl=1 300w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_04.jpg?resize=133%2C115&amp;ssl=1 133w\" sizes=\"(max-width: 640px) 100vw, 640px\" data-recalc-dims=\"1\"\/><\/a><\/p>\n<p>Ehhez a hat&aacute;shoz a Wiki seg&iacute;tett, igaz, angolul. Kedvem &eacute;s id&#337;m itt sincs a ford&iacute;t&aacute;sra, de a G.T. itt is seg&iacute;teni fog: visszaolvasva a ford&iacute;t&aacute;st nem is olyan rossz!<\/p>\n<p>The less-is-better effect is a type of preference reversal that occurs when the lesser or smaller alternative of a proposition is preferred when evaluated separately, but not evaluated together. The term was first proposed by Christopher Hsee.<\/p>\n<p>Identifying the effect<\/p>\n<p>In a 1998 study, Hsee, a professor at the Graduate School of Business of The University of Chicago, discovered a less-is-better effect in three contexts:<br>\n(1) a person giving a $45 scarf (from scarves ranging from $5-$50) as a gift was perceived to be more generous than one giving a $55 coat (from coats ranging from $50-$500);<br>\n(2) an overfilled ice cream serving with 7 oz of ice cream was valued more than an underfilled serving with 8 oz of ice cream;<br>\n(3) a dinnerware set with 24 intact pieces was judged more favourably than one with 31 intact pieces (including the same 24) plus a few broken ones.&rdquo;<\/p>\n<p>Hsee noted that the less-is-better effect was observed &bdquo;only when the options were evaluated separately, and reversed itself when the options were juxtaposed.&rdquo; Hsee explained these seemingly counterintuitive results &ldquo;in terms of the evaluability hypothesis, which states that separate evaluations of objects are often influenced by attributes that are easy to evaluate rather than by those that are important.<\/p>\n<p>General observations<\/p>\n<p>It has been observed that when consumers assess objects in isolation, they often compare them to other objects in the same category. &bdquo;It seems that in evaluating a gift, people are neither sensitive to the actual price of the gift, nor to the category of that gift (e.g. whether a coat or a scarf), but they are very sensitive to the relative position of the gift within its category.&rdquo;<\/p>\n<p>It has also been observed that customers tend to be happier when merchants give them a little extra something that costs the merchant relatively little &ndash; a bonus scoop of ice cream on a sundae, for example &ndash; than when merchants actually offer them a better deal on the sundae that would cost the merchant more.<\/p>\n<p>Limitations<\/p>\n<p>The less-is-better effect occurs only under specific circumstances. Evidence has shown that it manifests itself only when the options are evaluated individually; it disappears when they are assessed jointly. &bdquo;If the options are put right next to each other, the effect disappears, as people see the true value of both,&rdquo; states one source. &bdquo;It&rsquo;s just the gifts in isolation that give people a flipped sense of happiness and gratitude.&rdquo;<\/p>\n<hr>\n<p>A &bdquo;kevesebb a jobb&rdquo; effektus egy olyan preferencia-visszaford&iacute;t&aacute;s, amely akkor fordul el&#337;, amikor egy javaslat kisebb vagy kisebb alternat&iacute;v&aacute;j&aacute;t r&eacute;szes&iacute;tik el&#337;nyben, ha k&uuml;l&ouml;n &eacute;rt&eacute;kelik, de nem &eacute;rt&eacute;kelik egy&uuml;tt. A kifejez&eacute;st el&#337;sz&ouml;r Christopher Hsee javasolta.<br>\n&nbsp;<br>\nA hat&aacute;s azonos&iacute;t&aacute;sa<\/p>\n<p>Egy 1998-as tanulm&aacute;nyban Hsee, a Chicag&oacute;i Egyetem Gazdas&aacute;gtudom&aacute;nyi Kar&aacute;nak professzora h&aacute;rom kontextusban fedezte fel a kev&eacute;sb&eacute;-jobb hat&aacute;st:<br>\n(1) Az a szem&eacute;ly, aki egy 45 doll&aacute;ros s&aacute;lat (5&ndash;50 doll&aacute;r &eacute;rt&eacute;k&#369; s&aacute;lat) aj&aacute;nd&eacute;koztak, nagylelk&#369;bbnek tekintett&eacute;k, mint egy 55 doll&aacute;ros kab&aacute;tot ad&oacute;knak (50&ndash;500 doll&aacute;r k&ouml;z&ouml;tti ruh&aacute;kb&oacute;l);<br>\n(2) egy 7 uncia fagylalttal t&aacute;pl&aacute;lt t&uacute;lt&ouml;lt&ouml;tt fagylaltot ink&aacute;bb &eacute;rt&eacute;kelt&eacute;k, mint egy 8 unci fagylaltkal alul t&ouml;lt&ouml;tt fagylaltot;<br>\n(3) egy 24 &eacute;p darabb&oacute;l &aacute;ll&oacute; ed&eacute;nyk&eacute;szletet kedvez&#337;bben &iacute;t&eacute;lt&eacute;k meg, mint a 31 &eacute;p darabot (bele&eacute;rtve ugyanazt a 24 darabot), valamint n&eacute;h&aacute;ny t&ouml;r&ouml;tt darabot. &rdquo;<\/p>\n<p>Hsee megjegyezte, hogy a &bdquo;kev&eacute;sb&eacute; jobb&rdquo; hat&aacute;st &bdquo;csak az opci&oacute;k k&uuml;l&ouml;n &eacute;rt&eacute;kel&eacute;sekor figyelt&eacute;k meg, &eacute;s az opci&oacute;k egym&aacute;s mell&eacute; helyez&eacute;sekor megfordult&rdquo;. Hsee ezeket a l&aacute;tsz&oacute;lag ellent&eacute;tesen pozit&iacute;v eredm&eacute;nyeket magyar&aacute;zta &bdquo;az &eacute;rt&eacute;kelhet&#337;s&eacute;gi hipot&eacute;zis szempontj&aacute;b&oacute;l, amely kimondja, hogy a t&aacute;rgyak k&uuml;l&ouml;n&aacute;ll&oacute; &eacute;rt&eacute;kel&eacute;s&eacute;t gyakran olyan tulajdons&aacute;gok befoly&aacute;solj&aacute;k, amelyeket k&ouml;nnyen &eacute;rt&eacute;kelni lehet, nem pedig azokat, amelyek fontosak.<\/p>\n<p>&Aacute;ltal&aacute;nos &eacute;szrev&eacute;telek<\/p>\n<p>Megfigyelt&eacute;k, hogy amikor a fogyaszt&oacute;k t&aacute;rgyakat elk&uuml;l&ouml;n&iacute;tve &eacute;rt&eacute;kelik, gyakran &ouml;sszehasonl&iacute;tj&aacute;k azokat ugyanabba a kateg&oacute;ri&aacute;ba tartoz&oacute; m&aacute;s t&aacute;rgyakkal. &bdquo;&Uacute;gy t&#369;nik, hogy az aj&aacute;nd&eacute;k &eacute;rt&eacute;kel&eacute;sekor az emberek nem &eacute;rz&eacute;kenyek sem az aj&aacute;nd&eacute;k t&eacute;nyleges &aacute;r&aacute;ra, sem az aj&aacute;nd&eacute;k kateg&oacute;ri&aacute;j&aacute;ra (pl. Kab&aacute;t vagy s&aacute;l), &aacute;m nagyon &eacute;rz&eacute;kenyek az aj&aacute;nd&eacute;k viszonylagos helyzet&eacute;re. kateg&oacute;ri&aacute;j&aacute;n bel&uuml;l. &rdquo;<\/p>\n<p>Azt is megfigyelt&eacute;k, hogy az &uuml;gyfelek &aacute;ltal&aacute;ban boldogabbak, amikor a keresked&#337;k adnak nekik egy kis extra extra dolgot, ami viszonylag keveset fizet a keresked&#337;nek &ndash; p&eacute;ld&aacute;ul egy b&oacute;nuszkan&aacute;l j&eacute;gkr&eacute;m egy fagylaltkehelyre -, mint amikor a keresked&#337;k val&oacute;ban jobb aj&aacute;nlatot k&iacute;n&aacute;lnak nekik. fagylaltkehely, ami t&ouml;bbet fizetne a keresked&#337;nek.<\/p>\n<p>korl&aacute;toz&aacute;sok<\/p>\n<p>A kev&eacute;sb&eacute;-jobb hat&aacute;s csak bizonyos k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyek k&ouml;z&ouml;tt jelentkezik. A bizony&iacute;t&eacute;kok azt mutatt&aacute;k, hogy csak akkor jelentkezik, ha a lehet&#337;s&eacute;geket k&uuml;l&ouml;n-k&uuml;l&ouml;n &eacute;rt&eacute;kelik; akkor elt&#369;nik, ha egy&uuml;ttesen &eacute;rt&eacute;kelik &#337;ket. &bdquo;Ha a lehet&#337;s&eacute;geket egym&aacute;s mell&eacute; helyezz&uuml;k, akkor a hat&aacute;s elt&#369;nik, mivel az emberek l&aacute;tj&aacute;k mindkett&#337; val&oacute;di &eacute;rt&eacute;k&eacute;t&rdquo; &ndash; &aacute;ll&iacute;tja az egyik forr&aacute;s. &bdquo;Csak az aj&aacute;nd&eacute;kok, elszigetelten adj&aacute;k az embereknek a boldogs&aacute;g &eacute;s a h&aacute;l&aacute;nak t&uuml;kr&ouml;z&#337;d&eacute;s&eacute;t.&rdquo;\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">5. Denomin&aacute;ci&oacute;s hat&aacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p><\/p><p>Ink&aacute;bb kis c&iacute;mlet&#369; p&eacute;nzzel fizet&uuml;nk, a nagyobb c&iacute;mleteket megtartjuk. Mindezt 2009-ben Priya Raghubir &eacute;s Joydeep Srivastava fejtette ki. Minden r&eacute;sztvev&#337; kapott egy doll&aacute;rt. A csapat fele 1 doll&aacute;ros c&iacute;mletben, a t&ouml;bbiek 4 negyedben. Ezt k&ouml;vet&#337;en felaj&aacute;nlott&aacute;k nekik, hogy vagy tegy&eacute;k f&eacute;lre a p&eacute;nzt vagy k&ouml;lts&eacute;g egy &eacute;dess&eacute;gre. Az apr&oacute; elk&ouml;lt&eacute;se volt a jellemz&#337;bb.<\/p>\n<p>Teh&aacute;t, ha nem szeretn&eacute;d az &ouml;sszes p&eacute;nzedet elk&ouml;lteni v&aacute;s&aacute;rl&aacute;s sor&aacute;n, ink&aacute;bb csak nagy c&iacute;mlet&#369; p&eacute;nzt vigy&eacute;l magaddal.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_05.jpg?ssl=1\"><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2774\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_05.jpg?resize=640%2C554&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"554\" data-recalc-dims=\"1\" \/><\/a><\/p>\n<p>Az mindenk&eacute;ppen figyelemre m&eacute;lt&oacute;, hogy az ilyen felsorol&aacute;s elemeket sokszor els&#337;re hi&aacute;ba keresem&hellip;<\/p>\n<p>C&iacute;mlet hat&aacute;sk&eacute;nt lehetne ezt a jelens&eacute;get magyarra ford&iacute;tani. Angolul megvan a Wikin, s val&oacute;ban arr&oacute;l sz&oacute;l, amit ez a pont eml&iacute;t.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">6. Kedves, egy&uuml;tt &eacute;rz&#337; &eacute;rdekl&#337;d&eacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p><\/p><p>Az a szem&eacute;ly, aki egy olyan &aacute;tlagos k&eacute;rd&eacute;sre, mint p&eacute;ld&aacute;ul a &ldquo;Hogy vagy?&rdquo;, &aacute;tlagos v&aacute;laszt ad: &ldquo;Remek&uuml;l&rdquo;, sokkal val&oacute;sz&iacute;n&#369;bb, hogy pozit&iacute;van reag&aacute;l, ha valamit k&eacute;rnek t&#337;le. Ha a k&eacute;rdez&#337; &iacute;gy folytatja: &ldquo;Ezt &ouml;r&ouml;mmel hallom&rdquo;, akkor a m&aacute;sik f&eacute;l m&eacute;g nagyobb val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;ggel lesz egy&uuml;ttm&#369;k&ouml;d&#337;.<\/p>\n<p>Ez a tr&uuml;kk haszn&aacute;lhat&oacute; pszichol&oacute;giai manipul&aacute;ci&oacute;ra. Tal&aacute;n m&aacute;r ismered is a helyzetet: egy idegen felh&iacute;v, tudja a neved &eacute;s szeretne valamit eladni neked. A k&ouml;vetkez&#337; ilyen esetben eml&eacute;kezz a fent eml&iacute;tettekre!<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_06.jpg?ssl=1\"><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2775\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_06.jpg?resize=640%2C554&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"554\" data-recalc-dims=\"1\" \/><\/a>\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">7. Kontraszt hat&aacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p><\/p><p>A kontraszt hat&aacute;s arr&oacute;l sz&oacute;l, hogy hogyan l&aacute;tjuk az egyes jelens&eacute;geket, amikor azok elk&uuml;l&ouml;n&iacute;tve mutatkoznak, &eacute;s hogyan &eacute;rz&eacute;kelj&uuml;k akkor, amikor m&aacute;s dolgokkal vannak &ouml;sszehasonl&iacute;tva. A 17. sz&aacute;zadban, a tan&aacute;r &eacute;s filoz&oacute;fus John Locke &eacute;szrevette, ha langyos v&iacute;zbe teszed a kezed, az t&#369;nhet hidegnek vagy melegnek att&oacute;l f&uuml;gg&#337;en, hogy el&#337;tte milyen h&#337;m&eacute;rs&eacute;klet&#369; v&iacute;zben volt a kezed.<\/p>\n<p>A pszichol&oacute;gi&aacute;ban ez m&#369;k&ouml;dik ellent&eacute;tes szem&eacute;lyek &ouml;sszehasonl&iacute;t&aacute;sakor &eacute;s akkor is, ha magunkat hasonl&iacute;tjuk m&aacute;sokhoz. P&eacute;ld&aacute;ul egy n&#337;, aki eddig nem sportolt, de tudatosan t&aacute;pl&aacute;lkozott, az edz&#337;teremben el&#337;sz&ouml;r &uacute;gy &eacute;rezheti, hogy nem vonz&oacute;. De vonz&oacute;nak &eacute;s magabiztosnak &eacute;rzi mag&aacute;t akkor, ha a partra megy &eacute;s &aacute;tlagos n&#337;kkel hasonl&iacute;tja mag&aacute;t.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_07.jpg?ssl=1\"><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2776\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_07.jpg?resize=640%2C554&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"554\" data-recalc-dims=\"1\" \/><\/a><\/p>\n<p>Egy m&aacute;sik cikkben (Az elme t&eacute;ved&eacute;sei) olvasom ezt:<\/p>\n<p>Kontraszthat&aacute;s<\/p>\n<p>Egy id&#337;ben &eacute;s t&eacute;rben k&ouml;zeli &eacute;lm&eacute;ny miatt nagyban n&ouml;velj&uuml;k vagy cs&ouml;kkentj&uuml;k a k&ouml;vetkez&#337; &eacute;lm&eacute;ny &eacute;rt&eacute;k&eacute;t.<\/p>\n<p>P&eacute;ld&aacute;ul &bdquo;cs&uacute;nya&rdquo; embereket l&aacute;tva, egy &aacute;tlagos sz&eacute;ps&eacute;g sokkal vonz&oacute;bbnak t&#369;nik.<\/p>\n<p>Vagy vizsg&aacute;n, ha sok &eacute;rt&eacute;kelhetetlen di&aacute;k volt el&#337;tt&uuml;nk, kevesebb tud&aacute;ssal is k&ouml;nny&#369; j&oacute; jegyet kapni. Ebben az esetben teh&aacute;t nem az sz&aacute;m&iacute;t, hogy a nap elej&eacute;n vagy v&eacute;g&eacute;n megy&uuml;nk be, sokkal ink&aacute;bb az, hogy az el&#337;tt&uuml;nk l&eacute;v&#337;k hogyan szerepeltek.<\/p>\n<p>Nem ehhez a cikkhez tartozik, de a kutat&aacute;s k&ouml;zben akadtam r&aacute; a linkre, amit elemezni fogok m&eacute;g, s ami az&eacute;rt ehhez a hat&aacute;shoz egy kicsit ide tartozik: <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%BAcs-v%C3%A9g_hat%C3%A1s\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Cs&uacute;cs-v&eacute;g hat&aacute;s<\/a>\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">8. A t&uacute;lzott &ouml;nbizalom hat&aacute;sa<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p><\/p><p>A t&uacute;lzott &ouml;nbizalom hat&aacute;sa saj&aacute;t k&eacute;pess&eacute;geink t&uacute;l&eacute;rt&eacute;kel&eacute;s&eacute;r&#337;l &eacute;s &ouml;nmagunk &ldquo;&aacute;tlagon fel&uuml;li&rdquo; kateg&oacute;ri&aacute;ba sorol&aacute;s&aacute;r&oacute;l sz&oacute;l. Hajlamosak vagyunk elhinni a h&iacute;zelg&eacute;st. Egy l&aacute;ny, aki &eacute;ppen a bar&aacute;tn&#337;ivel besz&eacute;li meg, hogy szak&iacute;tott a bar&aacute;tj&aacute;val, a szavaikat (&ldquo;Te t&ouml;k&eacute;letes vagy.&rdquo;, &ldquo;J&oacute;l d&ouml;nt&ouml;tt&eacute;l.&rdquo;) felhaszn&aacute;lhatja arra, hogy ne ismerje el saj&aacute;t hib&aacute;it. Vagy egy tan&aacute;r, aki biztos abban, hogy igaza van, lehet, hogy nem veszi komolyan a di&aacute;kok v&eacute;lem&eacute;ny&eacute;t az&eacute;rt, mert &#337;k fiatalabbak &eacute;s kev&eacute;sb&eacute; tanultak.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_08.jpg?ssl=1\"><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2777\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_08.jpg?resize=640%2C554&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"554\" data-recalc-dims=\"1\" \/><\/a><\/p>\n<p> Ehhez a t&eacute;m&aacute;hoz tudom&aacute;nyos magyar&aacute;zatot nem tal&aacute;ltam, viszont tucatj&aacute;val vannak &iacute;r&aacute;sok a t&uacute;lzott &ouml;nbizalommmal &eacute;s annak kezel&eacute;s&eacute;vel kapcsolatos t&eacute;m&aacute;kban.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">9. &ldquo;Alacsony labda&rdquo; hat&aacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p><\/p><p>Az &ldquo;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/T%C3%A1rsas_elk%C3%B6telezetts%C3%A9g_norm%C3%A1ja\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">alacsony labda<\/a>&rdquo; hat&aacute;s egy jelens&eacute;g, ami akkor t&ouml;rt&eacute;nik, amikor megegyez&uuml;nk valamiben, &eacute;s k&eacute;s&#337;bb, ha v&aacute;ltoznak a felt&eacute;telek, mi m&eacute;g mindig akarjuk. Ezt a hat&aacute;st gyakran alkalmazz&aacute;k a kereskedelemben. 1978-ban Robert Cialdini &eacute;s John T. Cacioppo pszichol&oacute;gusok &eacute;s t&aacute;rsaik a k&ouml;vetkez&#337; felfedez&eacute;st tett&eacute;k:<br>\nA di&aacute;kok egy csoportj&aacute;nak felaj&aacute;nlott&aacute;k, hogy vegyenek r&eacute;szt egy k&iacute;s&eacute;rletben, ami reggel 7-kor kezd&#337;dik. Csak a di&aacute;kok 24%-a egyezett bele. Egy m&aacute;sik csoportnak nem mondt&aacute;k meg, hogy mikor kellene j&ouml;nni, &iacute;gy a di&aacute;kok 56%-a jelentkezett. Csak a jelentkez&eacute;st k&ouml;vet&#337;en mondt&aacute;k meg nekik a korai id&#337;pontot. Senki nem utas&iacute;totta vissza a lehet&#337;s&eacute;get az &uacute;j inform&aacute;ci&oacute; birtok&aacute;ban, &eacute;s 95%-uk megjelent a k&iacute;s&eacute;rleten.<\/p>\n<p>Val&oacute;sz&iacute;n&#369;leg sokan tal&aacute;lkoztak m&aacute;r ezzel a jelens&eacute;ggel az &uuml;zletekben, amikor azzal szembes&uuml;ltek, hogy az akci&oacute;s aj&aacute;nlat m&aacute;r v&eacute;get &eacute;rt, ez&eacute;rt a kiszemelt term&eacute;k &aacute;ra jelent&#337;sen magasabb lett, de &iacute;gy is megvett&eacute;k azt.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_09.jpg?ssl=1\"><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2778\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk_09.jpg?resize=640%2C554&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"554\" data-recalc-dims=\"1\" \/><\/a><\/p>\n<p>Magyar forr&aacute;st nincs, a szok&aacute;sos Wiki, Google Translate komb&oacute; pedig:<\/p>\n<p>The low-ball is a persuasion, negotiation, and selling technique.<\/p>\n<p>By buyers<\/p>\n<p>When used by buyer, the low-ball is an offer for goods or services far lower than the price the buyer is willing to pay, made in the hope that the seller will at least counter-offer a price lower than the original asking price. Sellers looking to maximize profit but expecting would-be buyers to haggle may conversely make a &bdquo;high-ball&rdquo; offer and\/or asking price.<\/p>\n<p>By sellers<\/p>\n<p>When a seller makes a low-ball offer this means an item or service is offered at a lower price than what is needed actually for the desired profit margin to be realized. The seller makes the offer with the intent of quickly raising the price in order to increase profits and\/or with the intent of selling would-be buyers additional, more profitable products and services. An explanation for the effect is provided by cognitive dissonance theory. If a person is already enjoying the prospect of an excellent deal and the future benefits of the item or idea, then backing out would create cognitive dissonance, which is prevented by playing down the negative effect of the &bdquo;extra&rdquo; costs.<\/p>\n<p>The converse offer from a buyer, a &bdquo;high-ball&rdquo; offer, is an offer at a price the buyer hopes is not quickly accepted, made with the intention of being replaced with a reduced price to pressure a reluctant seller.<\/p>\n<p>Negotiation<\/p>\n<p>In negotiation, an ambit claim is an initial demand made over and above what is expected in counter-offers and settlement.<\/p>\n<hr>\n<p>Az alacsony labda egy meggy&#337;z&eacute;s, t&aacute;rgyal&aacute;s &eacute;s elad&aacute;si technika.<\/p>\n<p>V&aacute;s&aacute;rl&oacute;k &aacute;ltal<\/p>\n<p>Ha a vev&#337; haszn&aacute;lja, akkor az alacsony labda olyan &aacute;rukra vagy szolg&aacute;ltat&aacute;sokra vonatkoz&oacute; aj&aacute;nlat, amely j&oacute;val alacsonyabb, mint az az &aacute;r, amelyet a v&aacute;s&aacute;rl&oacute; hajland&oacute; fizetni, abban a rem&eacute;nyben, hogy az elad&oacute; legal&aacute;bb az ellenszolg&aacute;ltat&aacute;st k&iacute;n&aacute;lja az eredeti k&eacute;rt &aacute;rn&aacute;l alacsonyabb &aacute;ron. Azok az elad&oacute;k, akik a profit maximaliz&aacute;l&aacute;s&aacute;ra t&ouml;rekszenek, de arra sz&aacute;m&iacute;tanak, hogy a leend&#337; v&aacute;s&aacute;rl&oacute;k elbomlanak, ford&iacute;tva &bdquo;magas labd&aacute;t&rdquo; k&iacute;n&aacute;lhatnak &eacute;s \/ vagy felk&eacute;rhetnek &aacute;rat.<\/p>\n<p>Az elad&oacute;k &aacute;ltal<\/p>\n<p>Ha az elad&oacute; alacsony labd&aacute;t k&iacute;n&aacute;l, ez azt jelenti, hogy egy term&eacute;ket vagy szolg&aacute;ltat&aacute;st alacsonyabb &aacute;ron k&iacute;n&aacute;lnak, mint ami a k&iacute;v&aacute;nt haszonkulcs el&eacute;r&eacute;s&eacute;hez t&eacute;nylegesen sz&uuml;ks&eacute;ges. Az elad&oacute; az &aacute;r gyors emel&eacute;se c&eacute;lj&aacute;b&oacute;l teszi ki az aj&aacute;nlatot a profit n&ouml;vel&eacute;se &eacute;rdek&eacute;ben &eacute;s \/ vagy azzal a sz&aacute;nd&eacute;kkal, hogy potenci&aacute;lis v&aacute;s&aacute;rl&oacute;k sz&aacute;m&aacute;ra tov&aacute;bbi, j&ouml;vedelmez&#337;bb term&eacute;keket &eacute;s szolg&aacute;ltat&aacute;sokat &eacute;rt&eacute;kes&iacute;tsen. A hat&aacute;s magyar&aacute;zat&aacute;t a kognit&iacute;v disszonanciaelm&eacute;let ny&uacute;jtja. Ha valaki m&aacute;r &eacute;lvezi a kiv&aacute;l&oacute; &uuml;zlet lehet&#337;s&eacute;g&eacute;t &eacute;s a cikk vagy &ouml;tlet j&ouml;v&#337;beli el&#337;nyeit, akkor a visszal&eacute;p&eacute;s kognit&iacute;v disszonanci&aacute;t id&eacute;z el&#337;, amelyet megakad&aacute;lyozhat az &bdquo;extra&rdquo; k&ouml;lts&eacute;gek negat&iacute;v hat&aacute;sainak cs&ouml;kkent&eacute;se.<\/p>\n<p>A vev&#337; ellent&eacute;tes aj&aacute;nlata, a &bdquo;magas labda&rdquo; aj&aacute;nlat olyan aj&aacute;nlat, amelyben a vev&#337; azt rem&eacute;li, hogy gyorsan nem fogadj&aacute;k el, azzal a sz&aacute;nd&eacute;kkal, hogy cs&ouml;kkentett &aacute;rral cser&eacute;lj&eacute;k r&aacute; egy vonakod&oacute; elad&oacute; nyom&aacute;s&aacute;ra.<\/p>\n<p>T&aacute;rgyal&aacute;s<\/p>\n<p>T&aacute;rgyal&aacute;sok sor&aacute;n az amb&iacute;ci&oacute;s ig&eacute;ny egy olyan kezdeti ig&eacute;ny, amely t&uacute;lmutat az ellen-aj&aacute;nlatok &eacute;s az elsz&aacute;mol&aacute;sok sor&aacute;n v&aacute;rhat&oacute;an.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<p>Felfigyelt&eacute;l m&aacute;r ezekre a hat&aacute;sokra kor&aacute;bban?<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>\n\tforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/kapuciner.hu\/9-pszichologiai-trukk-amivel-az-agyunk-kinos-helyzetbe-hoz-minket\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/kapuciner.hu\/9-pszichologiai-trukk-amivel-az-agyunk-kinos-helyzetbe-hoz-minket\/<\/a>\n\tforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/brightside.me\/inspiration-psychology\/9-psychological-tricks-our-brain-is-constantly-playing-on-us-that-put-us-in-awkward-situations-794588\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/brightside.me\/inspiration-psychology\/9-psychological-tricks-our-brain-is-constantly-playing-on-us-that-put-us-in-awkward-situations-794588\/<\/a>\n\tforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/hu.sainte-anastasie.org\/articles\/psicologia\/la-ley-de-yerkes-dodson-la-relacin-entre-el-rendimiento-y-la-motivacin.html\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/hu.sainte-anastasie.org\/articles\/psicologia\/la-ley-de-yerkes-dodson-la-relacin-entre-el-rendimiento-y-la-motivacin.html<\/a>\n\tforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/www.researchgate.net\/publication\/286294014_The_Doctor_Fox_research_1973_rerevisited_educational_seduction_ruled_out\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/www.researchgate.net\/publication\/286294014_The_Doctor_Fox_research_1973_rerevisited_educational_seduction_ruled_out<\/a>\n\tforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Less-is-better_effect\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Less-is-better_effect<\/a>\n\tforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Denomination_effect\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Denomination_effect<\/a>\n\tforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/pszichologuskereso.hu\/blog\/az-elme-tevedesei\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/pszichologuskereso.hu\/blog\/az-elme-tevedesei<\/a>\n\tforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Low-ball\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Low-ball<\/a>\n<\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Tal&aacute;n m&aacute;r &eacute;szrevetted, hogy szeretem a felsorol&aacute;sokat. Amikor egy sz&eacute;p vonal ment&eacute;n vannak vezetve a gondolatok. Az al&aacute;bbi &iacute;r&aacute;st t&ouml;bb helyen is l&aacute;ttam m&aacute;t, tel&aacute;n &eacute;ppen itt az ideje, hogy ide is felker&uuml;lj&ouml;n. A forr&aacute;sban l&aacute;that&oacute; cikk magyar c&iacute;me &bdquo;9 pszichol&oacute;giai tr&uuml;kk, amivel az agyunk k&iacute;nos helyzetbe hoz minket&rdquo; lett. Megint csak a kognit&iacute;v dolgok <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/kilenc-pszichologiai-trukk\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about Kilenc pszichol&oacute;giai tr&uuml;kk<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2767,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/pszichologiai_trukk.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2766"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2766"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2766\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2801,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2766\/revisions\/2801"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2767"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2766"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2766"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2766"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}