{"id":2724,"date":"2020-05-20T14:36:21","date_gmt":"2020-05-20T14:36:21","guid":{"rendered":"http:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=2724"},"modified":"2020-05-20T14:36:21","modified_gmt":"2020-05-20T14:36:21","slug":"het-leegyszerusito-mentalis-muvelet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/het-leegyszerusito-mentalis-muvelet\/","title":{"rendered":"H\u00e9t leegyszer\u0171s\u00edt\u0151 ment\u00e1lis m\u0171velet"},"content":{"rendered":"<p><script type=\"text\/javascript\" src=\"\/\/code.jquery.com\/jquery-1.11.0.min.js\"><\/script><script type=\"text\/javascript\" src=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.js\"><\/script><link rel=\"stylesheet\" type=\"text\/css\" href=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.css\">\n<\/p><p><span class=\"wpsdc-drop-cap\">M<\/span>egtanultam, mert t&ouml;bbsz&ouml;r el&eacute;m ker&uuml;lt az a t&eacute;tel, hogy d&ouml;nt&eacute;seinket legt&ouml;bbsz&ouml;r &ndash; b&aacute;rmennyire hissz&uuml;k is, hogy igen &ndash; nem racion&aacute;lis alapokon hozzuk meg. Ha nem &eacute;sszel d&ouml;nt&uuml;nk, akkor a tarsolyban az &eacute;rzelmi alap&uacute; d&ouml;nt&eacute;s marad. Furcsa, mi? Okosnak, megfontoltnak hissz&uuml;k magunkat, azt&aacute;n csak j&aacute;tszanak vel&uuml;nk ezek a szesz&eacute;lyes &eacute;rz&eacute;sek.<\/p>\n<p>A forr&aacute;sban megjel&ouml;lt Milanovich Domi cikkben ennek az eg&eacute;sz &eacute;rzelmi alap&uacute; d&ouml;nt&eacute;s k&eacute;rd&eacute;sk&ouml;rnek egy j&oacute; &ouml;sszefoglal&oacute;j&aacute;t olvashatjuk.<\/p>\n<p>Ahogy a bevezet&#337;ben &aacute;ll:<\/p>\n<blockquote><p>M&eacute;g a bonyolult &eacute;s kock&aacute;zatos d&ouml;nt&eacute;si helyzetekben is hajlamosak vagyunk sutba dobni az &eacute;sz&eacute;rveket. Rendszerint nem statisztikai t&ouml;rv&eacute;nyszer&#369;s&eacute;gek vagy val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;gsz&aacute;m&iacute;t&aacute;sok, hanem h&uuml;velykujjszab&aacute;lyok, meg&eacute;rz&eacute;sek, heurisztik&aacute;k alapj&aacute;n d&ouml;nt&uuml;nk. Ha nem a racionalit&aacute;s &aacute;ll a v&aacute;laszt&aacute;saink h&aacute;tter&eacute;ben, akkor mivel jellemezhetj&uuml;k &#337;ket? Az al&aacute;bbiakban 7 olyan leegyszer&#369;s&iacute;t&#337; ment&aacute;lis m&#369;veletet mutatunk be, amit j&oacute; es&eacute;llyel te is alkalmazol a mindennapjaidban.<\/p><\/blockquote>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">Mi ennek a tudom&aacute;nyos h&aacute;ttere?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>A had&aacute;szatt&oacute;l kezdve az orvosl&aacute;son &aacute;t a gazdas&aacute;gtanig l&eacute;nyeges, hogy val&oacute;s k&eacute;pet kapjunk az emberek d&ouml;nt&eacute;si folyamatair&oacute;l. Mik&ouml;zben az 1940-es &eacute;vekben b&#337;szen tombolt az irracionalit&aacute;s szerte a vil&aacute;gban, a tud&oacute;sok az ember racionalit&aacute;sa mellett tett&eacute;k le a voksukat. Az &eacute;szszer&#369;s&eacute;g elve sok&aacute;ig megk&eacute;rd&#337;jelezhetetlen volt a k&ouml;zgazdas&aacute;gtanban, m&iacute;gnem j&ouml;tt k&eacute;t nagy hat&aacute;s&uacute; pszichol&oacute;gus, akik munk&aacute;jukkal mindent megv&aacute;ltoztattak.<\/p>\n<h2>Az irracionalit&aacute;s mesterei<\/h2>\n<p>Daniel Kahneman &eacute;s Amos Tversky k&ouml;z&ouml;sen dolgozta ki a racion&aacute;list&oacute;l elt&eacute;r&#337; magatart&aacute;sainkat &ouml;sszefoglal&oacute; &uacute;n. kil&aacute;t&aacute;selm&eacute;letet: azokat a gazdas&aacute;gi d&ouml;nt&eacute;si anom&aacute;li&aacute;kat gy&#369;jt&ouml;tt&eacute;k &ouml;ssze, amiket nap mint nap produk&aacute;lunk. Ezeket a heurisztik&aacute;kat, teh&aacute;t a v&aacute;laszt&aacute;sainkhoz vezet&#337; legr&ouml;videbb utakat eredm&eacute;nyez&#337; ment&aacute;lis m&#369;veleteket k&iacute;s&eacute;rleti &uacute;ton is igazolni tudt&aacute;k. Amikor &aacute;ll&iacute;t&aacute;saik a t&#337;zsdei fejlem&eacute;nyek bej&oacute;sl&aacute;s&aacute;ra is alkalmasakk&aacute; v&aacute;ltak, az addig k&eacute;tked&#337; k&ouml;zgazd&aacute;szok is megenyh&uuml;ltek, &eacute;s lemondtak arr&oacute;l a n&eacute;zet&uuml;kr&#337;l, hogy az emberek v&aacute;rhat&oacute; hasznoss&aacute;gi sz&aacute;m&iacute;t&aacute;sok, prec&iacute;z kalkul&aacute;ci&oacute;k vagy statisztikai t&ouml;rv&eacute;nyszer&#369;s&eacute;gek alapj&aacute;n d&ouml;nten&eacute;nek. Ahogy egy korabeli &uacute;js&aacute;gcikk fogalmazott: ideje volt &uacute;jragondolni a gondolkod&aacute;sunkat. &Uacute;tt&ouml;r&#337; munk&aacute;juk megkoron&aacute;z&aacute;sak&eacute;nt v&eacute;g&uuml;l Kahneman k&ouml;zgazdas&aacute;gi Nobel-d&iacute;jat vehetett &aacute;t (Tversky ekkor m&aacute;r nem &eacute;lt). Most H&aacute;mori Bal&aacute;zs remek &iacute;r&aacute;sa alapj&aacute;n szemezget&uuml;nk a legfontosabb felfedez&eacute;seikb&#337;l.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">1. Keretez&eacute;si hat&aacute;s, avagy a kamikaz&eacute;k logik&aacute;ja<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>Kahneman&eacute;k egyik meghat&aacute;roz&oacute; eredm&eacute;nye annak kimutat&aacute;sa volt, hogy egy probl&eacute;ma t&aacute;lal&aacute;sa &ndash; az el&eacute;rhet&#337; inform&aacute;ci&oacute;k milyens&eacute;ge, az opci&oacute;k sz&aacute;ma, a helyzet le&iacute;r&aacute;s&aacute;nak m&oacute;dja &ndash; nagyban befoly&aacute;solja az egy&eacute;n d&ouml;nt&eacute;seit. Ezt a hat&aacute;st csomagol&aacute;si vagy keretez&eacute;si effektusnak nevezt&eacute;k el. Egy jellegzetes p&eacute;lda erre, ami a jap&aacute;n kamikaz&eacute;k meg&iacute;t&eacute;l&eacute;s&eacute;vel t&ouml;rt&eacute;nt a II. vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; idej&eacute;n. Sz&aacute;m&iacute;t&aacute;sok szerint ugyanis egy hagyom&aacute;nyos l&eacute;gicsap&aacute;s sor&aacute;n kb. 300 f&#337;nyi leg&eacute;nys&eacute;gnek kellett felsz&aacute;llnia egy akci&oacute; kivitelez&eacute;s&eacute;hez, &eacute;s a pil&oacute;t&aacute;k mintegy fele, kb. 150 f&#337; t&eacute;rt vissza &eacute;lve a bevet&eacute;sr&#337;l. A jap&aacute;nok azonban 50 kamikaze pil&oacute;ta fel&aacute;ldoz&aacute;s&aacute;val tudtak megsemmis&iacute;teni egy amerikai haj&oacute;rajt. Teh&aacute;t a t&aacute;bornokok val&oacute;j&aacute;ban racion&aacute;lis d&ouml;nt&eacute;st hoztak, ami 100 f&#337;vel kevesebb ember&eacute;letet k&ouml;vetelt, m&eacute;gis megsz&aacute;llotts&aacute;gukr&oacute;l &eacute;s kegyetlens&eacute;g&uuml;kr&#337;l v&aacute;ltak h&iacute;rhedt&eacute;.<\/p>\n<p>A megfelel&#337; csomagol&aacute;s erej&eacute;t egy m&aacute;sik h&iacute;res p&eacute;lda is illusztr&aacute;lja. Egy Thaler nev&#369; kutat&oacute; azt tal&aacute;lta, hogy az emberek t&ouml;bbre becs&uuml;ltek egy 100 doll&aacute;ros nyerem&eacute;nyt, ha k&eacute;t r&eacute;szletben kapt&aacute;k meg az &ouml;sszeget. 64 sz&aacute;zal&eacute;kuk &eacute;rt&eacute;kesebbnek tekintette, ha el&#337;sz&ouml;r 40, majd 60 doll&aacute;rt vehetett k&eacute;zhez, 18 sz&aacute;zal&eacute;k pont ford&iacute;tva volt ezzel, 17 sz&aacute;zal&eacute;kuk pedig nem tett k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;get.<\/p>\n<p>Az &uuml;gyes keretez&eacute;s igaz&aacute;b&oacute;l minden marketinges, keresked&#337; vagy politikus sz&aacute;m&aacute;ra n&eacute;lk&uuml;l&ouml;zhetetlen eszk&ouml;z. Ez&eacute;rt van az, hogy <span class=\"ma-red\">nem tavaszi &aacute;remel&eacute;sr&#337;l besz&eacute;l&uuml;nk, hanem a t&eacute;li akci&oacute; v&eacute;g&eacute;r&#337;l<\/span>; <b>nem telephely n&eacute;lk&uuml;li, hanem internetes c&eacute;gekr&#337;l<\/b> &eacute;s <span class=\"ma-red\">nem a gyermektelen emberek megad&oacute;ztat&aacute;s&aacute;r&oacute;l, hanem a gyerekeseknek j&aacute;r&oacute; ad&oacute;kedvezm&eacute;nyekr&#337;l<\/span>. Ezek a fogalmak minden esetben ugyanazt jelentik, de a megfelel&#337; t&aacute;lal&aacute;ssal pozit&iacute;vabb sz&iacute;nezetet kapva jutnak el az emberekhez.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">2. A szerencsej&aacute;t&eacute;kosok t&eacute;ved&eacute;se<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>Tegy&uuml;k fel, hogy eljutsz Las Vegasba &eacute;s &eacute;pp rulettezel. &Oacute;ri&aacute;si piros sz&eacute;ria van a j&aacute;t&eacute;kban, a goly&oacute; m&aacute;r 19-szer &aacute;llt meg egym&aacute;s ut&aacute;n ilyen sz&iacute;n&#369; mez&#337;n. Huszadszorra is a pirosra teszel vagy ink&aacute;bb a fekete mellett d&ouml;ntesz? Ha az emberek t&ouml;bbs&eacute;g&eacute;hez hasonl&oacute;an gondolkodsz, &aacute;tp&aacute;rtolsz a s&ouml;t&eacute;t mez&#337;kre &ndash; tal&aacute;n t&eacute;vesen, hiszen a 20. alkalommal pont ugyanannyi es&eacute;ly van arra, hogy piroson &aacute;ll meg a goly&oacute;, mint a legels&#337; alkalommal. A v&eacute;letlenen alapul&oacute; rendszereknek ugyanis nincs mem&oacute;ri&aacute;ja, minden egyes l&ouml;k&eacute;s teljesen f&uuml;ggetlen&uuml;l zajlik egym&aacute;st&oacute;l. A szerencsej&aacute;t&eacute;kosok persze nem mindig fogadj&aacute;k ezt el, &eacute;s hajlamosak a sz&eacute;ria megszakad&aacute;s&aacute;t vizion&aacute;lni.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">3. Az emberek szeretnek biztosra menni<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>K&eacute;pzeld el, hogy egy kv&iacute;zshow-ban szerepelsz. D&ouml;nt&eacute;si helyzet el&#337;tt &aacute;llsz: vagy elviszed a biztos 360 000 Ft-ot, vagy tov&aacute;bb j&aacute;tszol &eacute;s 80 sz&aacute;zal&eacute;k val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;ggel nyersz 450 000-et. B&aacute;r a k&eacute;t eshet&#337;s&eacute;g matematikai &eacute;rtelemben megegyezik egym&aacute;ssal, az emberek t&ouml;bbs&eacute;ge hajlamos az els&#337; opci&oacute;t v&aacute;lasztani. Persze a d&ouml;nt&eacute;s sok egy&eacute;b t&eacute;nyez&#337;t&#337;l is f&uuml;gghet, p&eacute;ld&aacute;ul att&oacute;l, hogy mi sz&aacute;m&iacute;t nagy &ouml;sszegnek a versenyz&#337; sz&aacute;m&aacute;ra, milyen c&eacute;lokkal &eacute;rkezett, stb. Allais-paradoxonnak h&iacute;vj&aacute;k azt a jelens&eacute;get, amelynek sor&aacute;n az emberek m&eacute;g akkor is prefer&aacute;lj&aacute;k a biztos v&aacute;laszt&aacute;st, ha annak v&aacute;rhat&oacute; &eacute;rt&eacute;ke egy&eacute;rtelm&#369;en kisebb, mint a bizonytalanok&eacute;. Kiv&eacute;telt k&eacute;pez ez al&oacute;l az az eset, amikor kis val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;ggel megnyerhet&#337; lehet&#337;s&eacute;gekr&#337;l van sz&oacute;: ilyenkor az emberek kock&aacute;ztatnak, ha l&uacute;d, legyen k&ouml;v&eacute;r alapon.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">4. A val&oacute;s&aacute;gosn&aacute;l gyakoribbnak gondoljuk a gyilkoss&aacute;gokat<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>Hajlamosak vagyunk nagyobb gyakoris&aacute;got tulajdon&iacute;tani azoknak az esem&eacute;nyeknek, amiket k&ouml;nnyebben h&iacute;vunk el&#337; a mem&oacute;ri&aacute;nkb&oacute;l. A szokatlan, l&aacute;tv&aacute;nyos, rendk&iacute;v&uuml;li, szem&eacute;lyesen megtapasztalt vagy a m&eacute;dia &aacute;ltal felkapott esem&eacute;nyek hozz&aacute;f&eacute;rhet&#337;bbek a kognit&iacute;v rendszer&uuml;nk sz&aacute;m&aacute;ra, &iacute;gy ezek el&#337;fordul&aacute;s&aacute;t t&uacute;lbecs&uuml;lj&uuml;k. P&eacute;ld&aacute;ul a rendk&iacute;v&uuml;li okb&oacute;l (er&#337;szakos b&#369;ncselekm&eacute;ny, baleset) t&ouml;rt&eacute;n&#337; hal&aacute;loz&aacute;s ar&aacute;ny&aacute;t Kahneman &eacute;s Tversky k&iacute;s&eacute;rlet&eacute;ben 5-10-szeres&eacute;re tippelt&eacute;k a r&eacute;sztvev&#337;k a val&oacute;s&aacute;gos &eacute;rt&eacute;khez k&eacute;pest.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">5. Ragaszkodunk ahhoz, amink van<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>M&aacute;r el&eacute;rt dolgokat feladni n&eacute;ha sokkal nehezebb, mint lemondani valami &uacute;jnak a megszerz&eacute;s&eacute;r&#337;l. J&oacute; es&eacute;llyel az&eacute;rt, mert kev&eacute;sb&eacute; k&ouml;t&#337;d&uuml;nk ahhoz, ami sohasem volt a mi&eacute;nk. P&eacute;ld&aacute;ul, ha valaki 3000 Ft-&eacute;rt v&aacute;s&aacute;rol egy palack bord&oacute;it, aminek az &eacute;rt&eacute;ke id&#337;vel 60 000 Ft-ra emelkedik, el&#337;fordulhat, hogy nem adja el a bort, holott &uacute;jonnan biztosan nem fizetne &eacute;rte ennyit. A m&aacute;r birtokolt t&aacute;rgyak ir&aacute;nti elk&ouml;telezetts&eacute;get a kognit&iacute;v disszonancia redukci&oacute; elm&eacute;let&eacute;vel is szokt&aacute;k magyar&aacute;zni. Az egym&aacute;snak ellentmond&oacute; inform&aacute;ci&oacute;k old&aacute;s&aacute;ra tett &ouml;nbecsap&aacute;sainkr&oacute;l kor&aacute;bbi cikk&uuml;nkben mi is r&eacute;szletesen &iacute;rtunk.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">6. Ha egyszer bev&aacute;lt valami, kitartunk mellette<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>Ugyanahhoz a fodr&aacute;szhoz j&aacute;rsz &eacute;vek &oacute;ta, pedig m&aacute;r t&ouml;bbsz&ouml;r megfogadtad, hogy nem m&eacute;sz hozz&aacute; t&ouml;bbet? Abba az iskol&aacute;ba &iacute;rattad be a kisebbik gyerekedet, ahol a nagyobbik is tanul, an&eacute;lk&uuml;l, hogy megvizsg&aacute;ltatok volna m&aacute;s opci&oacute;kat? Az &uacute;n. status quo (fenn&aacute;ll&oacute; &aacute;llapot) el&#337;&iacute;t&eacute;let szerint, ha valami egyszer bev&aacute;lt, elkezd&uuml;nk ragaszkodni hozz&aacute;: a j&ouml;v&#337;ben bek&ouml;vetkez&#337; hasonl&oacute; d&ouml;nt&eacute;si helyzeteken nem r&aacute;gjuk &aacute;t magunkat &uacute;jra meg &uacute;jra, hanem hajlamosak vagyunk automatikusan &uacute;gy d&ouml;nteni, ahogyan azt az els&#337; alkalommal tett&uuml;k. Ez egyfajta k&eacute;nyelmi szempontot is jelent, kognit&iacute;v gazdas&aacute;goss&aacute;got, hiszen k&eacute;sz megold&aacute;sokkal dolgozunk. Ez&eacute;rt is van akkora jelent&#337;s&eacute;ge annak, hogy bizonyos t&iacute;pus&uacute; term&eacute;keket melyik c&eacute;g dob el&#337;sz&ouml;r piacra: aki els&#337;k&eacute;nt j&ouml;n ki egy &uacute;j technol&oacute;gi&aacute;val, sokszor behozhatatlan el&#337;nyre tesz szert a vet&eacute;lyt&aacute;rsakkal szemben, mert az emberek nehezen v&aacute;ltanak m&aacute;s m&aacute;rk&aacute;j&uacute; eszk&ouml;zre, k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen, ha alapvet&#337;en el&eacute;gedettek az eredetivel.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">7. N&eacute;ha olyan dolgok akadnak be, amikr&#337;l nem is gondoln&aacute;nk<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>K&eacute;pzeld el, hogy egy k&iacute;s&eacute;rlet r&eacute;sztvev&#337;jek&eacute;nt azt kell megbecs&uuml;ln&ouml;d, hogy az afrikai orsz&aacute;gok h&aacute;ny sz&aacute;zal&eacute;k&aacute;t teszik ki az ENSZ tag&aacute;llamainak. K&ouml;zben forog el&#337;tted egy ker&eacute;k, amin 1-t&#337;l 100-ig vannak sz&aacute;mok bejel&ouml;lve. Hatna r&aacute;d az, hogy a ker&eacute;k &eacute;pp melyik sz&aacute;mn&aacute;l tart a k&eacute;rd&eacute;s elhangz&aacute;s&aacute;nak pillanat&aacute;ban? Noha bizony&aacute;ra nem lenn&eacute;l a tudat&aacute;ban ennek a hat&aacute;snak, kutat&aacute;sok szerint a legt&ouml;bb embert m&eacute;gis befoly&aacute;solja ez a v&eacute;letlenszer&#369; k&uuml;ls&#337; hat&aacute;s. Amikor a ker&eacute;k 10-et mutatott, az &aacute;tlagos becsl&eacute;s 25 sz&aacute;zal&eacute;k volt, amikor pedig 65-&ouml;t, akkor 45 sz&aacute;zal&eacute;k volt a v&aacute;laszok &aacute;tlaga. N&eacute;ha ilyen v&eacute;letleneken is m&uacute;lik, hogy mik&eacute;nt gondolkodunk k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; k&eacute;rd&eacute;sekr&#337;l. J&oacute; ezzel tiszt&aacute;ban lenni.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>forr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/divany.hu\/eletem\/2019\/08\/26\/kilataselmelet-heurisztikak\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/divany.hu\/eletem\/2019\/08\/26\/kilataselmelet-heurisztikak<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Megtanultam, mert t&ouml;bbsz&ouml;r el&eacute;m ker&uuml;lt az a t&eacute;tel, hogy d&ouml;nt&eacute;seinket legt&ouml;bbsz&ouml;r &ndash; b&aacute;rmennyire hissz&uuml;k is, hogy igen &ndash; nem racion&aacute;lis alapokon hozzuk meg. Ha nem &eacute;sszel d&ouml;nt&uuml;nk, akkor a tarsolyban az &eacute;rzelmi alap&uacute; d&ouml;nt&eacute;s marad. Furcsa, mi? Okosnak, megfontoltnak hissz&uuml;k magunkat, azt&aacute;n csak j&aacute;tszanak vel&uuml;nk ezek a szesz&eacute;lyes &eacute;rz&eacute;sek. A forr&aacute;sban megjel&ouml;lt Milanovich Domi cikkben <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/het-leegyszerusito-mentalis-muvelet\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about H&eacute;t leegyszer&#369;s&iacute;t&#337; ment&aacute;lis m&#369;velet<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2725,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/05\/dontesek_erzelmi_alapon.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2724"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2724"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2724\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2727,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2724\/revisions\/2727"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2725"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2724"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2724"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2724"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}