{"id":2631,"date":"2020-04-05T20:39:51","date_gmt":"2020-04-05T20:39:51","guid":{"rendered":"http:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=2631"},"modified":"2020-04-05T20:39:51","modified_gmt":"2020-04-05T20:39:51","slug":"kognitivtorzitas-kodex","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/kognitivtorzitas-kodex\/","title":{"rendered":"Kognit\u00edvtorz\u00edt\u00e1s-k\u00f3dex"},"content":{"rendered":"<p><script type=\"text\/javascript\" src=\"\/\/code.jquery.com\/jquery-1.11.0.min.js\"><\/script><script type=\"text\/javascript\" src=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.js\"><\/script><link rel=\"stylesheet\" type=\"text\/css\" href=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.css\">\n<\/p><p><span class=\"wpsdc-drop-cap\">A<\/span> kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;s mint fogalom rendk&iacute;v&uuml;l &eacute;rdekes sz&aacute;momra. Olvastam, tanultam r&oacute;la az elm&uacute;lt id&#337;szakban, s&#337;t, tapasztaltam is, magamon &eacute;s m&aacute;sokon is. A bejegyz&eacute;seim k&ouml;z&ouml;tt is szerepel, p&eacute;ld&aacute;ul a <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/tulelesi-torzitas\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">T&uacute;l&eacute;l&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s<\/a>r&oacute;l egy &iacute;r&aacute;s. &Eacute;rthet&#337; teh&aacute;t gondolom, hogy felkaptam egy cikkre, ami azt &iacute;g&eacute;rte, hogy k&ouml;zel 200 kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;st mutat be egy infografik&aacute;n, s&#337;t, tov&aacute;bb elemezve a k&eacute;rd&eacute;st j&ouml;tt a k&ouml;vetkez&#337; &iacute;g&eacute;ret: A vil&aacute;g &ouml;sszes kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;sa egyetlen infografik&aacute;n. Gondoltam, &eacute;rdemes a dolgok m&ouml;g&eacute; n&eacute;zni.<\/p>\n<p>A kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;sokr&oacute;l Milanovich Domi, a gondolat &eacute;breszt&#337; cikk szerz&#337;je a k&ouml;vetkez&#337;ket &iacute;rja:<\/p>\n<blockquote><p>Nem vagyunk racion&aacute;lis l&eacute;nyek. Mindennapi m&#369;k&ouml;d&eacute;s&uuml;nk sor&aacute;n k&ouml;zel 200 kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;s &aacute;ll k&ouml;z&eacute;nk &eacute;s az objekt&iacute;v val&oacute;s&aacute;g k&ouml;z&eacute;. Az illogikus gondolkod&aacute;s szisztematikusan megjelen&#337; mint&aacute;zatai minden embert &eacute;rintenek. Okkal l&eacute;teznek: els&#337;sorban az&eacute;rt, hogy id&#337;t, energi&aacute;t sp&oacute;roljanak meg az agyunk sz&aacute;m&aacute;ra egy ingerekkel teli vil&aacute;gban.<\/p><\/blockquote>\n<p><span class=\"ma-red\">Egyszer&#369;bben &eacute;n ezt a k&ouml;vetkez&#337; k&eacute;pen fogalmazom meg.<\/span> A d&ouml;nt&eacute;seinket gyorsan kell meghozni. Nem furcsa ez, hiszen mindannyian onnan j&ouml;tt&uuml;nk, ahol gyorsan kellet d&ouml;nteni. Az agyunk a kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;sok haszn&aacute;lat&aacute;val seg&iacute;t &ouml;nmag&aacute;n, mert ezeknek az &bdquo;el&#337; k&eacute;pzel&eacute;seknek&rdquo; a seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel id&#337;t sp&oacute;rol meg, teljess&eacute;g ig&eacute;ny&eacute;vel foglalta &ouml;ssze ezt a posztot, amit az alkot&oacute;ja ut&oacute;lagos kieg&eacute;sz&iacute;t&eacute;se nyom&aacute;n t&ouml;bb mint 1 milli&oacute;an olvastak el.<\/p>\n<p>A t&ouml;rt&eacute;net &uacute;gy kezd&#337;dik, mintha egy mes&eacute;t olvasn&aacute;nk:<\/p>\n<p>Buster Benson marketingmenedzser gondolt egy nagyot, amikor &uacute;jdons&uuml;lt apukak&eacute;nt otthon maradt a kisfi&aacute;val: sorra vette azokat a kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;sokat, amelyekr&#337;l valaki valaha &iacute;rt az interneten, majd mik&ouml;zben a baba az igazak &aacute;lm&aacute;t aludta, &#337; szorgosan rendszerezni kezdte a jelens&eacute;geket. A v&eacute;geredm&eacute;nyr&#337;l &iacute;rt egy fantasztikus <a href=\"https:\/\/medium.com\/better-humans\/cognitive-bias-cheat-sheet-55a472476b18\" target=\"_blank&gt;&bdquo;blogposztot&lt;\/a&gt;, ami pillanatok alatt rendk&iacute;v&uuml;li n&eacute;pszer&#369;s&eacute;gre tett szert.&lt;\/p&gt;\n&lt;p&gt;A cikkre John Manoogian III vizu&aacute;lis m&#369;v&eacute;sz is felfigyelt, aki l&aacute;tv&aacute;nyos illusztr&aacute;ci&oacute;n &aacute;br&aacute;zolta a Benson &aacute;ltal &ouml;sszegy&#369;jt&ouml;tt torz&iacute;t&aacute;sokat. A  &lt;a href=\" https: rel=\"noopener noreferrer\">kognit&iacute;vtorz&iacute;t&aacute;s-k&oacute;dexet<\/a> nagy&iacute;that&oacute; form&aacute;tumban <a href=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/1\/18\/Cognitive_Bias_Codex_-_180%2B_biases%2C_designed_by_John_Manoogian_III_%28jm3%29.jpg\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">ezen a linken &eacute;red el<\/a>, grandi&oacute;zus &aacute;bra!<\/p>\n<p>&Eacute;n le is t&ouml;lt&ouml;ttem ide:<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/Cognitive_Bias_Codex_-_180_biases_designed_by_John_Manoogian_III_jm3.jpg?ssl=1\"><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2646\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/Cognitive_Bias_Codex_-_180_biases_designed_by_John_Manoogian_III_jm3.jpg?resize=640%2C512&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"512\" srcset=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/Cognitive_Bias_Codex_-_180_biases_designed_by_John_Manoogian_III_jm3.jpg?w=1964&amp;ssl=1 1964w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/Cognitive_Bias_Codex_-_180_biases_designed_by_John_Manoogian_III_jm3.jpg?resize=300%2C240&amp;ssl=1 300w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/Cognitive_Bias_Codex_-_180_biases_designed_by_John_Manoogian_III_jm3.jpg?resize=1024%2C819&amp;ssl=1 1024w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/Cognitive_Bias_Codex_-_180_biases_designed_by_John_Manoogian_III_jm3.jpg?resize=768%2C614&amp;ssl=1 768w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/Cognitive_Bias_Codex_-_180_biases_designed_by_John_Manoogian_III_jm3.jpg?resize=1536%2C1228&amp;ssl=1 1536w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/Cognitive_Bias_Codex_-_180_biases_designed_by_John_Manoogian_III_jm3.jpg?resize=133%2C106&amp;ssl=1 133w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/Cognitive_Bias_Codex_-_180_biases_designed_by_John_Manoogian_III_jm3.jpg?w=1280&amp;ssl=1 1280w\" sizes=\"(max-width: 640px) 100vw, 640px\" data-recalc-dims=\"1\"\/><\/a><\/p>\n<p>Tov&aacute;bb Domi cikk&eacute;kvel: F&eacute;lelmetes belegondolni, hogy az elm&eacute;let szerint k&ouml;zel 200 el&#337;feltev&eacute;s &eacute;s logikai t&eacute;ved&eacute;s befoly&aacute;solja mindennapi viselked&eacute;s&uuml;nket, legfontosabb d&ouml;nt&eacute;seinket. Ez a t&ouml;m&eacute;rdek ment&aacute;lis cs&uacute;sztat&aacute;s Benson szerint mind&ouml;ssze 4 alapprobl&eacute;m&aacute;ra vezethet&#337; vissza. Az al&aacute;bbiakban p&eacute;ld&aacute;kkal szeml&eacute;ltetve mutatjuk be &#337;ket.<\/p>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">1. T&uacute;l sok az inform&aacute;ci&oacute;<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>A vil&aacute;g inform&aacute;ci&oacute;k &ouml;sszess&eacute;ge, aminek &eacute;szveszt&#337; hatalmass&aacute;g&aacute;t egyszer&#369;en k&eacute;ptelen volna kezelni a kognit&iacute;v rendszer&uuml;nk. Ahhoz, hogy ne robbanjon fel az inform&aacute;ci&oacute;k &ouml;z&ouml;n&eacute;t&#337;l, az agyunk hajlamos a gondolkod&aacute;s j&oacute;l bej&aacute;ratott &uacute;tjait haszn&aacute;lni, mintha vas&uacute;ti s&iacute;nek vezetn&eacute;nek a burj&aacute;nz&oacute; vadonban. Elm&eacute;nk igyekszik megsz&#369;rni az ingereket, szimpla tr&uuml;kk&ouml;k seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel kiszedegetni a sz&aacute;munkra v&eacute;lhet&#337;en hasznos tartalmakat. N&eacute;ha azonban mell&eacute;ny&uacute;l, &eacute;s t&uacute;lbecs&uuml;li olyan inform&aacute;ci&oacute;k jelent&#337;s&eacute;g&eacute;t, amik szembesz&ouml;k&#337;ek ugyan, de az adott helyzetben kev&eacute;sb&eacute; fontosak. M&aacute;s inform&aacute;ci&oacute;k pedig t&eacute;vesen esnek ki a rost&aacute;n, &iacute;gy el sem jutnak addig, hogy igaz&aacute;n m&eacute;rlegelj&uuml;k &#337;ket. <\/p>\n<ul>\n<li><b>Figyelmi torz&iacute;t&aacute;s<\/b>: (attentional bias): egy adott id&#337;szakban jellemz&#337;en visszat&eacute;r&#337; gondolataink hat&aacute;ssal vannak arra, hogy egy&aacute;ltal&aacute;n mit &eacute;szlel&uuml;nk a vil&aacute;gb&oacute;l. P&eacute;ld&aacute;ul, amikor cip&#337;t szeretn&eacute;l v&aacute;s&aacute;rolni magadnak, &eacute;s egy id&#337; ut&aacute;n arra leszel figyelmes, hogy &oacute;hatatlanul minden szembej&ouml;v&#337; j&aacute;r&oacute;kel&#337;nek a l&aacute;bbelij&eacute;t n&eacute;zegeted.<\/li>\n<li><b>Hangulatkongruens eml&eacute;kez&eacute;s<\/b>: (mood-congruent memory bias): elm&eacute;nk hajlamos az aktu&aacute;lis hangulatunknak megfelel&#337; eml&eacute;kek felid&eacute;z&eacute;s&eacute;re. P&eacute;ld&aacute;ul, ha kudarc &eacute;r minket, esz&uuml;nkbe juthat egy sor olyan t&ouml;rt&eacute;net az &eacute;let&uuml;nkb&#337;l, amikor szint&eacute;n kudarcot &eacute;lt&uuml;nk &aacute;t, ezzel pillanatok alatt &uacute;gy &eacute;rezhetj&uuml;k: nek&uuml;nk soha semmi nem siker&uuml;lt. Ebben a lelki&aacute;llapotban nagyobb tudatoss&aacute;gra van sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;nk, hogy azok az &eacute;lm&eacute;nyeink se mer&uuml;ljenek feled&eacute;sbe, amikor kompetensnek &eacute;lt&uuml;k meg magunkat.<\/li>\n<li><b>Emp&aacute;tiaszakad&eacute;k<\/b>: (empathy gap): amikor viselked&eacute;seink, v&aacute;laszt&aacute;saink, attit&#369;djeink ok&aacute;r&oacute;l gondolkodunk, nehezen l&eacute;p&uuml;nk ki abb&oacute;l az &aacute;llapotb&oacute;l, amiben &eacute;ppen vagyunk. P&eacute;ld&aacute;ul amikor nagyon d&uuml;h&ouml;snek &eacute;rezz&uuml;k magunkat, neh&eacute;z elk&eacute;pzelni, hogy mik&eacute;nt viszonyuln&aacute;nk az adott helyzethez nyugodtan. Ez&eacute;rt is mondja a n&eacute;pi b&ouml;lcsess&eacute;g, hogy minimum sz&aacute;molj el 10-ig, de ink&aacute;bb aludj r&aacute; egyet, miel&#337;tt b&aacute;rmit is cselekedn&eacute;l. Amikor tot&aacute;l szerelmesek vagyunk, szint&eacute;n neh&eacute;z belehelyezkedni abba, hogy el&#337;bb-ut&oacute;bb &oacute;hatatlanul oszladozni fog a lila k&ouml;d, &eacute;s bizony veszeked&eacute;sek is lesznek. Ennek eredm&eacute;nyek&eacute;nt meggondolatlan p&eacute;nz&uuml;gyi d&ouml;nt&eacute;seket hozhatunk, vagy lemondhatunk sz&aacute;munkra fontos dolgokr&oacute;l, amiket k&eacute;s&#337;bb megb&aacute;nunk. <\/li>\n<li><b>F&oacute;kusz&aacute;l&aacute;si hat&aacute;s<\/b>: (focus effect): amikor egy dolog j&oacute;l l&aacute;that&oacute; aspektus&aacute;nak akkora jelent&#337;s&eacute;get tulajdon&iacute;tunk, hogy m&aacute;s t&eacute;nyez&#337;ket m&aacute;r meg sem vizsg&aacute;lva, a kiugr&oacute; k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g alapj&aacute;n hozunk d&ouml;nt&eacute;st. P&eacute;ld&aacute;ul azt hissz&uuml;k, hogy a tengerparton &eacute;l&#337; emberek mind boldogabbak, pedig az adott t&aacute;rsadalom neh&eacute;zs&eacute;geir&#337;l (munkan&eacute;lk&uuml;lis&eacute;g, szeg&eacute;nys&eacute;g, k&ouml;zbiztons&aacute;g), illetve az egy&eacute;n szem&eacute;lyes &eacute;let&eacute;r&#337;l szinte semmit sem tudunk.  <\/li>\n<li><b>Megk&uuml;l&ouml;nb&ouml;ztet&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s<\/b>: (distinction bias): van egy olyan tendenci&aacute;nk, hogy k&eacute;t opci&oacute;t k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337;bbnek l&aacute;tunk, ha egyszerre &eacute;rt&eacute;kelj&uuml;k &#337;ket, mintha k&uuml;l&ouml;n-k&uuml;l&ouml;n. Az anekdotikus p&eacute;lda szerint k&eacute;pzeld el, hogy megk&iacute;n&aacute;lnak egy alm&aacute;val. Boldogan megeszed a gy&uuml;m&ouml;lcs&ouml;t. A m&aacute;sik helyzetben tegy&uuml;k fel, hogy ugyanezt az alm&aacute;t aj&aacute;nlj&aacute;k fel, meg egy m&aacute;sikat is, ami valamivel frissebbnek, l&eacute;d&uacute;sabbnak t&#369;nik. Boldogan megeszed a frissebb alm&aacute;t. Ha akkor megk&eacute;rdezik t&#337;led, hogy a m&aacute;sik alm&aacute;val boldog lett&eacute;l volna, val&oacute;sz&iacute;n&#369;leg azt mondod, hogy nem. Pedig az els&#337; helyzetben &ouml;r&ouml;mmel elfogyasztottad. Kicsit absztraktnak t&#369;nhet ez a p&eacute;lda, de gondolj bele, hogy a kapitalista t&aacute;rsadalomban valakinek mindig &uacute;jabb a mobilja, men&#337;bb az aut&oacute;ja, divatosabb a ruh&aacute;ja &ndash; meddig &ouml;r&uuml;lhet&uuml;nk annak, amink van? R&aacute;ad&aacute;sul a telefonunkon k&eacute;t koppint&aacute;ssal p&aacute;rkeres&#337; emberek t&ouml;megeit mustr&aacute;lhatjuk v&eacute;gig a Tinderen &ndash; honnan tudjuk, hogy nem lel&uuml;nk jobb opci&oacute;ra?<\/li>\n<\/ul>\n<hr>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">2. Mindig lesznek h&eacute;zagok<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nA vil&aacute;g meglehet&#337;sen zavaros hely, nek&uuml;nk azonban valamilyen jelent&eacute;st kell l&eacute;trehoznunk benne a t&uacute;l&eacute;l&eacute;shez. Narrat&iacute;v&aacute;kat, t&ouml;rt&eacute;neteket, &eacute;rtelmez&eacute;seket gy&aacute;rtunk, de mivel nem tudunk minden l&eacute;nyeges inform&aacute;ci&oacute;t megragadni, a h&eacute;zagokat &eacute;szrev&eacute;tlen&uuml;l kit&ouml;lti az elm&eacute;nk. A rendk&iacute;v&uuml;l k&ouml;nnyen aktiviz&aacute;l&oacute;d&oacute; sztereot&iacute;pi&aacute;ink, t&uacute;l&aacute;ltal&aacute;nos&iacute;t&oacute; hiedelmeink, forgat&oacute;k&ouml;nyveink alapj&aacute;n olyan r&eacute;szletekkel t&ouml;lt&uuml;nk fel eml&eacute;keket, besz&aacute;mol&oacute;kat, v&eacute;leked&eacute;seket, amik a mi fej&uuml;nkben l&eacute;teznek ugyan, de a val&oacute;s&aacute;gban kor&aacute;ntsem biztos, hogy megt&ouml;rt&eacute;ntek. <\/p>\n<ul>\n<li><b>Illuz&oacute;rikus korrel&aacute;ci&oacute;<\/b>: (illusory correlation): amikor egy&uuml;ttesen el&#337;fordul&oacute; jelens&eacute;gek k&ouml;z&ouml;tt kapcsolatot l&aacute;tunk, pedig azok egym&aacute;st&oacute;l teljesen f&uuml;ggetlen&uuml;l m&#369;k&ouml;dnek. Tegy&uuml;k fel, hogy egy reggel v&eacute;letlen&uuml;l felem&aacute;s zoknit h&uacute;zunk, majd aznap csod&aacute;latosan siker&uuml;l a prezent&aacute;ci&oacute;nk a munkahely&uuml;nk&ouml;n. R&ouml;gt&ouml;n azt a k&ouml;vetkeztet&eacute;st vonjuk le, hogy a felem&aacute;s zokni szerencs&eacute;t hozott nek&uuml;nk, ez&eacute;rt teljes&iacute;tett&uuml;nk olyan j&oacute;l. K&ouml;nnyen kialakulhat a babon&aacute;s viselked&eacute;s&uuml;nk, azaz a legk&ouml;zelebbi megm&eacute;rettet&eacute;sen m&aacute;r sz&aacute;nd&eacute;kosan &iacute;gy fogjuk viselni eme ruhadarabot. A k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; ritu&aacute;l&eacute;k, szerencsehoz&oacute; t&aacute;rgyak c&eacute;lja, hogy cs&ouml;kkents&eacute;k a szorong&aacute;st. <\/li>\n<li><b>Alapvet&#337; attrib&uacute;ci&oacute;s hiba<\/b>: (ultimate attribution error): az attrib&uacute;ci&oacute; kifejez&eacute;s oktulajdon&iacute;t&aacute;st jelent a pszichol&oacute;gi&aacute;ban. &Ouml;nmagunk &eacute;s m&aacute;sok viselked&eacute;s&eacute;nek okair&oacute;l gyakran gondolkodunk, &aacute;m &oacute;hatatlanul torz&iacute;t&aacute;sokat tartalmaz ez a folyamat. P&eacute;ld&aacute;ul saj&aacute;t sikereinket hajlamosak vagyunk bels&#337;, glob&aacute;lis &eacute;s stabil okokkal magyar&aacute;zni. Az&eacute;rt kaptam kit&#369;n&#337; &eacute;rt&eacute;kel&eacute;st, mert okos vagyok, &aacute;ltal&aacute;ban tehets&eacute;ges m&aacute;s dolgokban is, r&aacute;ad&aacute;sul mindig is ilyen voltam &eacute;s ilyen is maradok. Ezzel szemben mondjuk, a riv&aacute;lisunk gy&#337;zelm&eacute;r&#337;l tendenci&oacute;zusan m&aacute;sk&eacute;pp v&eacute;leked&uuml;nk. Csak az&eacute;rt nyert, mert szerencs&eacute;je volt, m&aacute;s kih&iacute;v&aacute;sokban egy&aacute;ltal&aacute;n nem is &uuml;gyes, egyszeri alkalom volt, hogy fel&uuml;lkerekedett rajtam, de el&#337;bb-ut&oacute;bb &uacute;gyis kider&uuml;l, hogy sokkal jobb vagyok n&aacute;la. <\/li>\n<li><b>Csoportattrib&uacute;ci&oacute;s hiba<\/b>: (group attribution error): noha az alapvet&#337; attrib&uacute;ci&oacute;s hiba csoportok viselked&eacute;seinek okair&oacute;l elm&eacute;lkedve is m&#369;k&ouml;dik, ebben a torz&iacute;t&aacute;sban ink&aacute;bb arr&oacute;l van sz&oacute;, hogy az egy&eacute;n &eacute;s a csoport jellemz&#337;i mik&eacute;nt viszonyulnak egym&aacute;shoz. Hajlamosak vagyunk egyr&eacute;szt egyetlen csoporttag tulajdons&aacute;gaib&oacute;l, viselked&eacute;s&eacute;b&#337;l k&ouml;vetkeztet&eacute;seket levonni a csoport eg&eacute;sz&eacute;re, k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen, ha ez meg is er&#337;s&iacute;ti a csoportr&oacute;l alkotott el&#337;zetes sztereot&iacute;pi&aacute;nkat. Ehhez a torz&iacute;t&aacute;shoz tartozik m&aacute;sr&eacute;szt az a tendenci&aacute;nk, hogy egy csoport d&ouml;nt&eacute;s&eacute;r&#337;l sokszor &uacute;gy v&eacute;leked&uuml;nk, hogy az minden egyes benne szerepl&#337; egy&eacute;n attit&#369;dj&eacute;t t&uuml;kr&ouml;zi. P&eacute;ld&aacute;ul a korm&aacute;ny kommunik&aacute;ci&oacute;j&aacute;ban rendszeresen visszat&eacute;r&#337; elem, hogy a magyar emberek a FIDESZ-KDNP p&aacute;rtokat v&aacute;lasztott&aacute;k. K&ouml;zben t&ouml;bb mint 2,6 milli&oacute; ember nem r&aacute;juk szavazott.<\/li>\n<li><b>Zenevonathat&aacute;s<\/b>: (bandwagon effect): n&eacute;mileg szabadon ford&iacute;tottam, az eredeti kifejez&eacute;s azokra a zenekari kocsikra utal, amiken a felvonul&aacute;sokon j&aacute;tsz&oacute; rezesbanda szokott helyet kapni. Amikor azt &eacute;szlelj&uuml;k, hogy egyre t&ouml;bben csatlakoztak egy adott dologhoz, mi is hajlamosak vagyunk vel&uuml;k tartani &eacute;s fel&uuml;lni a zenevonatra. Egyr&eacute;szt &aacute;ltal&aacute;ban szeret&uuml;nk illeszkedni a csoportba &eacute;s konformista m&oacute;don viselkedni, m&aacute;sr&eacute;szt inform&aacute;ci&oacute;forr&aacute;sk&eacute;nt &bdquo;haszn&aacute;ljuk&rdquo; a t&ouml;bbieket, v&eacute;lem&eacute;ny&uuml;k ismeret&eacute;ben hozunk d&ouml;nt&eacute;seket. A zenevonathat&aacute;s figyelhet&#337; meg tulajdonk&eacute;ppen minden divat elterjed&eacute;sekor: eleinte m&eacute;g csak p&aacute;ran hordj&aacute;k az extravag&aacute;nsnak sz&aacute;m&iacute;t&oacute; g&ouml;nc&ouml;ket, majd egyre t&ouml;bben kapnak r&aacute;, v&eacute;g&uuml;l minden &bdquo;norm&aacute;lis&rdquo; ember ruhat&aacute;r&aacute;nak alapvet&#337; darabj&aacute;v&aacute; v&aacute;lnak. Hasonl&oacute; m&oacute;don lesz n&eacute;pszer&#369; p&eacute;ld&aacute;ul egy sportcsapat, de egy politikai p&aacute;rt is.  <\/li>\n<\/ul>\n<hr>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">3. Gyorsan kell cselekedn&uuml;nk<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nMivel kognit&iacute;v rendszer&uuml;nk befogad&oacute;k&eacute;pess&eacute;ge korl&aacute;tozott, szelekt&aacute;lnunk kell a vil&aacute;got fel&eacute;p&iacute;t&#337; elk&eacute;peszt&#337; mennyis&eacute;g&#369; inform&aacute;ci&oacute;b&oacute;l. Sem id&#337;nk, sem energi&aacute;nk, sem pedig elm&eacute;nk m&#369;k&ouml;d&eacute;se nem teszi lehet&#337;v&eacute;, hogy minden egyes inform&aacute;ci&oacute;egys&eacute;get figyelembe vegy&uuml;nk d&ouml;nt&eacute;seink meghozatalakor. N&eacute;ha pedig olyan gyorsan kell cselekedn&uuml;nk, hogy hajlamosak vagyunk el&#337;feltev&eacute;seink, zsigeri meg&eacute;rz&eacute;seink alapj&aacute;n v&aacute;lasztani k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; alternat&iacute;v&aacute;k k&ouml;z&ouml;tt (m&iacute;g m&aacute;s alternat&iacute;v&aacute;kat eleve nem is vesz&uuml;nk &eacute;szre). <\/p>\n<ul>\n<li><b>Dunning&ndash;Kruger-hat&aacute;s<\/b>: (Dunning-Kruger effect): az a jelens&eacute;g, amikor a lelkes amat&#337;r&ouml;k magabiztosabbak a profikn&aacute;l, teh&aacute;t min&eacute;l kevesebbet tudunk egy adott dologr&oacute;l, ann&aacute;l ink&aacute;bb hajlamosak vagyunk felbecs&uuml;lni a saj&aacute;t hozz&aacute;&eacute;rt&eacute;s&uuml;nket. Ilyenkor &aacute;ltal&aacute;ban azt a minim&aacute;lis szak&eacute;rtelmet is n&eacute;lk&uuml;l&ouml;zz&uuml;k, ami ahhoz volna sz&uuml;ks&eacute;ges, hogy re&aacute;lisan felm&eacute;rj&uuml;k a tud&aacute;sunkat. Ehhez kapcsol&oacute;dik az &uacute;gynevezett <span class=\"ma-red\">Lake Wobegon-hat&aacute;s<\/span>: az emberek t&ouml;bbs&eacute;ge az &aacute;tlagn&aacute;l okosabbnak, vonz&oacute;bbnak, intelligensebbnek, jobb sof&#337;rnek tartja mag&aacute;t. Csoportszinten is megfigyelhet&#337; ez a torz&iacute;t&aacute;s, ugyanis a nemzetek t&ouml;bbs&eacute;ge hajlamos t&uacute;l&eacute;rt&eacute;kelni a vil&aacute;gt&ouml;rt&eacute;nelem eddigi alakul&aacute;s&aacute;ban bet&ouml;lt&ouml;tt szerep&eacute;t.<\/li>\n<li><b>Illuz&oacute;rikus optimizmus<\/b>: (optimism bias): az igazs&aacute;gos vil&aacute;gba vetett hit&uuml;nk miatt hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy rossz dolgok csak m&aacute;sokkal t&ouml;rt&eacute;nhetnek, de minket el fog ker&uuml;lni a bek&ouml;vetkez&eacute;s&uuml;k. A legt&ouml;bb ember p&eacute;ld&aacute;ul &uacute;gy v&eacute;lekedik, hogy az &aacute;tlag embern&eacute;l kevesebb es&eacute;llyel &eacute;rheti &#337;t mag&aacute;t valamilyen b&#369;ncselekm&eacute;ny &eacute;lete sor&aacute;n. Doh&aacute;nyz&oacute; szem&eacute;lyek al&aacute;becs&uuml;lik a megbeteged&eacute;sek kock&aacute;zat&aacute;t a saj&aacute;t eset&uuml;kben, m&iacute;g m&aacute;s doh&aacute;nyosokra r&aacute;k&eacute;rdezve k&ouml;r&uuml;lbel&uuml;l re&aacute;lisan l&aacute;tj&aacute;k a rizik&oacute;t. Ha el&#337;sz&ouml;r ugrunk bungee jumpinggal, tendenci&oacute;zusan alul&eacute;rt&eacute;kelj&uuml;k a vesz&eacute;lyeket, hiszen &bdquo;minket nem &eacute;rhet baj&rdquo;.<\/li>\n<li><b>Fotelb&oacute;l kritiz&aacute;lni<\/b>: (armchair fallacy): a sz&oacute; szerinti ford&iacute;t&aacute;sban karossz&eacute;kt&eacute;ved&eacute;sk&eacute;nt is emlegetett torz&iacute;t&aacute;s h&aacute;tter&eacute;ben az &aacute;ll, hogy az emberek helytelen&uuml;l gondolkodnak az elm&eacute;let &eacute;s a gyakorlat k&eacute;rd&eacute;seir&#337;l, mert azt hiszik, hogy csak az tudhatja igaz&aacute;n az elm&eacute;letet, aki a gyakorlatban is k&eacute;pes megval&oacute;s&iacute;tani valamit. Teh&aacute;t hajlamosak vagyunk csak att&oacute;l elfogadni validnak egy kritik&aacute;t, aki maga jobbat tud l&eacute;trehozni az adott ter&uuml;leten. Ha ilyen okos vagy, csin&aacute;ld meg te magad &ndash; mondjuk ilyenkor. B&aacute;r a kispadr&oacute;l, lel&aacute;t&oacute;r&oacute;l j&ouml;v&#337; kritika rendk&iacute;v&uuml;l ideges&iacute;t&#337; lehet mik&ouml;zben v&eacute;rt izzadunk a p&aacute;ly&aacute;n loholva, &eacute;rdemes minden megl&aacute;t&aacute;st nyitottan fogadni. Nem mindenki k&eacute;pes\/akar v&eacute;grehajtani olyan dolgokat, amir&#337;l rengeteg tud&aacute;sa vagy &eacute;ppen &eacute;rt&eacute;kes v&eacute;lem&eacute;nye van. <\/li>\n<\/ul>\n<hr>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">4. Mire eml&eacute;kezz&uuml;nk?<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nN&eacute;h&aacute;ny dologra fontos &eacute;s sz&uuml;ks&eacute;ges eml&eacute;kezn&uuml;nk, teh&aacute;t be kell t&aacute;pl&aacute;lnunk a rendszer&uuml;nkbe, el kell tudnunk rakt&aacute;rozni &eacute;s el&#337; is kell tudni h&iacute;vni az eml&eacute;ket. K&eacute;rd&eacute;s, hogy egy olyan vil&aacute;gban, amikor k&eacute;t kattint&aacute;ssal tudunk inform&aacute;ci&oacute;kat csekkolni az interneten, milyen tud&aacute;st kell els&#337;sorban a fej&uuml;nkben, nem pedig a vil&aacute;gh&aacute;l&oacute;n vagy a sz&aacute;m&iacute;t&oacute;g&eacute;p&uuml;nk&ouml;n t&aacute;rolnunk. Az &aacute;ltal&aacute;nos tud&aacute;sunkon k&iacute;v&uuml;l a szem&eacute;lyes t&ouml;rt&eacute;net&uuml;nk minden r&eacute;szlet&eacute;re sem vagyunk k&eacute;pesek marad&eacute;ktalanul eml&eacute;kezni, ez t&uacute;ls&aacute;gosan nagy megterhel&eacute;st is jelentene az agyunk sz&aacute;m&aacute;ra. A folyamatos szelekci&oacute;k miatt azonban sokszor h&eacute;zagok j&ouml;nnek l&eacute;tre a mem&oacute;ri&aacute;nkban, amiket t&uacute;l&aacute;ltal&aacute;nos&iacute;t&aacute;sokkal igyeksz&uuml;nk pal&aacute;stolni, de ez sokszor kisebb-nagyobb hib&aacute;khoz vezet.<\/p>\n<ul>\n<li><b>Hamis eml&eacute;kezet<\/b>: (false memory): n&eacute;ha olyan esem&eacute;nyekr&#337;l is van eml&eacute;k&uuml;nk, amik a val&oacute;s&aacute;gban nem t&ouml;rt&eacute;ntek meg. Elizabeth Loftus h&iacute;res vizsg&aacute;lat&aacute;ban p&eacute;ld&aacute;ul minden harmadik szem&eacute;ly r&eacute;szleteket tudott felid&eacute;zni arr&oacute;l, hogy mik&eacute;nt veszett el gyermekkor&aacute;ban egy bev&aacute;s&aacute;rl&oacute;k&ouml;zpontban, mik&ouml;zben igaz&aacute;b&oacute;l ez sosem fordult el&#337; vele, csak a kutat&oacute;k manipul&aacute;ci&oacute;j&aacute;ra j&ouml;tt l&eacute;tre az eml&eacute;k.   <\/li>\n<li><b>Recenciahat&aacute;s<\/b>: (recency effect): amikor egy lista elemeire kell eml&eacute;kezn&uuml;nk, hajlamosak vagyunk a felid&eacute;z&eacute;st a lista v&eacute;g&eacute;n szerepl&#337; elemekkel kezdeni. Ha p&eacute;ld&aacute;ul angol szavakat memoriz&aacute;l egy oszt&aacute;ly, akkor a felsorol&aacute;s elej&eacute;n &eacute;s v&eacute;g&eacute;n szerepl&#337; kifejez&eacute;sekre fognak v&aacute;rhat&oacute;an jobban eml&eacute;kezni a gyerekek, a k&ouml;ztes szavak nagyobb val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;ggel vesznek hom&aacute;lyba. <\/li>\n<li><b>Google-hat&aacute;s<\/b>: (Google effekt): hajlamosak vagyunk nem f&aacute;radni olyan dolgok megjegyz&eacute;s&eacute;vel, amikr&#337;l tudjuk, hogy b&aacute;rmikor el&eacute;rj&uuml;k &#337;ket a neten. Ennek a cikknek a tartalm&aacute;ra is b&aacute;rmikor &uacute;jra r&aacute;kereshetsz a b&ouml;ng&eacute;sz&#337;dben, a l&eacute;nyegi &uuml;zenet&eacute;t pedig most &ouml;sszefoglalom neked. <\/li>\n<\/ul>\n<hr>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<h3>Ha ennyit torz&iacute;tunk, mit lehet tenni?<\/h3>\n<p>Soha nem fog olyan ember &eacute;lni a f&ouml;ld&ouml;n, akinek a gondolkod&aacute;sa abszol&uacute;t mentes lesz mindenf&eacute;le torz&iacute;t&aacute;st&oacute;l. Val&oacute;sz&iacute;n&#369;leg egy robotszer&#369; l&eacute;ny lesz k&eacute;pes erre, egy mesters&eacute;ges intelligencia. Mi annyit tudunk tenni, hogy sz&aacute;molunk a torz&iacute;t&aacute;sok el&#337;fordul&aacute;s&aacute;nak lehet&#337;s&eacute;g&eacute;vel, &eacute;s <span class=\"ma-red\">&eacute;let&uuml;nk kit&uuml;ntetett pillanataiban igyeksz&uuml;nk azonos&iacute;tani &#337;ket, illetve tudatosan megk&uuml;zdeni vel&uuml;k.<\/span> P&eacute;ld&aacute;ul amikor nagyon negat&iacute;van gondolkodunk &ouml;nmagunkr&oacute;l &eacute;s m&aacute;sokr&oacute;l, &eacute;rdemes fel&uuml;lvizsg&aacute;lni, hogy mely ment&aacute;lis szok&aacute;saink tartj&aacute;k fenn ezeket a v&eacute;leked&eacute;seket. Ha pedig fontos d&ouml;nt&eacute;st kell hoznunk, a gondolkod&aacute;si folyamatainkr&oacute;l val&oacute; gondolkod&aacute;s (metakogn&iacute;ci&oacute;) seg&iacute;thet minket abban, hogy k&ouml;r&uuml;ltekint&#337;bben j&aacute;rjunk el. <\/p>\n<h4>Ezekre az alap&uuml;zenetekre &eacute;rdemes eml&eacute;kezned<\/h4>\n<ol>\n<li>Az inform&aacute;ci&oacute;&ouml;z&ouml;nt nem k&eacute;pes kezelni az agyunk, ez&eacute;rt sz&#369;rn&uuml;nk kell. Sokszor olyan inform&aacute;ci&oacute;t is kisz&#369;r&uuml;nk, ami hasznos lenne.<\/li>\n<li>Az &eacute;rtelemn&eacute;lk&uuml;lis&eacute;g &ouml;sszezavar, negat&iacute;v &eacute;rzelmeket kelt. Ez&eacute;rt el&#337;feltev&eacute;sekkel, sztereot&iacute;pi&aacute;kkal t&ouml;ltj&uuml;k fel az inform&aacute;ci&oacute;hi&aacute;nyb&oacute;l ad&oacute;d&oacute; h&eacute;zagokat, hogy jelent&eacute;st gy&aacute;rtsunk.<\/li>\n<li>Relat&iacute;ve gyorsan kell cselekedn&uuml;nk, &iacute;gy d&ouml;nt&eacute;seink sor&aacute;n korl&aacute;tozott inform&aacute;ci&oacute;k ment&eacute;n vonunk le k&ouml;vetkeztet&eacute;seket. K&eacute;s&#337;bb &uacute;gy szelekt&aacute;ljuk a bej&ouml;v&#337; ingereket, hogy igazoljuk v&aacute;laszt&aacute;saink helyess&eacute;g&eacute;t.<\/li>\n<li>R&aacute;ad&aacute;sul az eml&eacute;keinket is mindig a jelen poz&iacute;ci&oacute;j&aacute;b&oacute;l hozzuk l&eacute;tre, &iacute;gy ezek is meger&#337;s&iacute;thetnek minket a d&ouml;nt&eacute;seinkben.<\/li>\n<\/ol>\n<p>Itt v&eacute;ged &eacute;rt Milanovich Domi cikke, mi azonban nem &aacute;llunk meg, mert ide szerkesztem m&eacute;g Szalay &Aacute;gnes cikk&eacute;t is, a forr&aacute;sban &bdquo;A vil&aacute;g &ouml;sszes kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;sa egyetlen Infografik&aacute;n&rdquo; c&iacute;mmel hivatkozottat. Teszem ezt az&eacute;rt, mert &Aacute;gnes cikk&eacute;ben nagyon j&oacute; &eacute;s &eacute;rthet&#337; megfogalmaz&aacute;sa olvashat&oacute; a jelen poszt defin&iacute;ci&oacute;j&aacute;nak, illetve a cikk v&eacute;g&eacute;n szerepel m&eacute;g p&aacute;r &eacute;rdekes kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;s felsorol&aacute;sa.<\/p>\n<p>L&aacute;ssuk:<\/p>\n<p>Az emberi elme hatalmas kapacit&aacute;s&uacute;, &eacute;s csod&aacute;kra k&eacute;pes; de az&eacute;rt megvannak a maga korl&aacute;tai. Ha folyamatosan minden inform&aacute;ci&oacute;t a maga teljess&eacute;g&eacute;ben feldolgozn&aacute;nk, akkor semmire sem jutna id&#337;, csak kattogna az agyunk. &Eacute;ppen ez&eacute;rt a gondolkod&aacute;sunk &uacute;gy alakult, hogy bizonyos esetekben egyszer&#369;s&iacute;tj&uuml;k az inform&aacute;ci&oacute;-&aacute;radatot, cs&ouml;kkentj&uuml;k az adatmennyis&eacute;get azzal, hogy bizonyos dolgokat nem vesz&uuml;nk figyelembe, vagy sz&aacute;munkra fontosakat jobban hangs&uacute;lyozunk.<\/p>\n<p>Ez teljesen emberi, sz&uuml;ks&eacute;ges ahhoz, hogy l&eacute;tezni tudjunk &ndash; de m&eacute;gis azzal j&aacute;r, hogy a vil&aacute;g n&eacute;mileg eltorzul a fej&uuml;nkben. A kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;sok tipikusak, hogy m&aacute;st ne mondjak, tal&aacute;n mindenki hallott p&eacute;ld&aacute;ul a kognit&iacute;v disszonanci&aacute;r&oacute;l. Politikusok, marketingesek, befektet&#337;k, keresked&#337;k er&#337;sen &eacute;p&iacute;tenek is r&aacute;juk.<\/p>\n<p>&Eacute;n is &iacute;rtam m&aacute;r t&ouml;bbr&#337;l is, p&eacute;ld&aacute;ul az IKEA-hat&aacute;sr&oacute;l, vagy az erk&ouml;lcsi d&ouml;nt&eacute;sekn&eacute;l felmer&uuml;l&#337; irracionalit&aacute;sr&oacute;l. De ez az &aacute;bra, amelyen egyszerre &aacute;br&aacute;zolt&aacute;k az &ouml;sszes, most ismert kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;st, az&eacute;rt el&eacute;g &uuml;t&#337;s. Teh&aacute;t az &ouml;sszes kis p&ouml;tty mellett tal&aacute;lhat&oacute; gondolkod&aacute;si, kognit&iacute;v jelens&eacute;g valami olyan, amivel eltorz&iacute;tjuk a val&oacute;s&aacute;got.<\/p>\n<h3>A kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;sok term&eacute;szete<\/h3>\n<p>A pszichol&oacute;gusok, tud&oacute;sok &eacute;vtizedek &oacute;ta tanulm&aacute;nyozz&aacute;k ezeket a gondolkod&aacute;si bukfenceket &ndash; de tal&aacute;n sosem volt ilyen fontos foglalkozni vel&uuml;k, mint mostan&aacute;ban, amikor olyan inform&aacute;ci&oacute;-d&ouml;mping szakad r&aacute;nk, hogy szinte k&eacute;ptelens&eacute;g lav&iacute;rozni k&ouml;zt&uuml;k. Amikor v&aacute;laszt&aacute;sok d&#337;lnek el azon, hogy az emberek a saj&aacute;t kis visszhang szob&aacute;jukban (echo chamber) azt hiszik, hogy mindenki m&aacute;s ugyan&uacute;gy gondolkozik, mint &#337;k maguk &ndash; &eacute;s ahol a Facebook &eacute;s Google eleve &uacute;gy sz&#369;ri az ember &aacute;ltal el&eacute;rhet&#337; inform&aacute;ci&oacute;kat, hogy azok az olvas&oacute;k sz&aacute;ja &iacute;ze szerint val&oacute;k legyenek.<\/p>\n<h4>Mi&eacute;rt torz&iacute;tunk?<\/h4>\n<p>Mert nincs kapacit&aacute;s mindennek a feldolgoz&aacute;s&aacute;ra. J&oacute;, ez &iacute;gy van, de ezen bel&uuml;l vannak tipikus motiv&aacute;ci&oacute;k a kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;sokra:<\/p>\n<ul>\n<li>Ler&ouml;vid&iacute;tj&uuml;k az inform&aacute;ci&oacute;-feldolgoz&aacute;st, mert mondjuk, gyorsan kell cselekedn&uuml;nk<\/li>\n<li>Az agyunk kapacit&aacute;sa egyszer&#369;en limit&aacute;lt, nem lenn&eacute;nk k&eacute;pesek mindent felfogni<\/li>\n<li>&Eacute;rzelmi vagy erk&ouml;lcsi motiv&aacute;ci&oacute;b&oacute;l<\/li>\n<li>Az eml&eacute;kezet&uuml;nk torz&iacute;t: bizonyos dolgokra m&aacute;sk&eacute;pp eml&eacute;ksz&uuml;nk, m&aacute;s dolgokra meg sehogy sem<\/li>\n<li>T&aacute;rsas hat&aacute;s, vagyis &eacute;n is azt hiszem, amit k&ouml;r&uuml;l&ouml;ttem<\/li>\n<\/ul>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">N&eacute;h&aacute;ny tipikus torz&iacute;t&aacute;s:<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<ul>\n<li><b>Attrib&uacute;ci&oacute;s hiba<\/b>: mikor a magam cselekedeteit magyar&aacute;zom, indoklom, akkor abban nagyobb s&uacute;llyal esnek latba a k&uuml;ls&#337; t&eacute;nyez&#337;k, amik &bdquo;r&aacute;k&eacute;nyszer&iacute;tettek&rdquo; bizonyos viselked&eacute;sre; m&iacute;g a t&ouml;bbi ember &uacute;gy magyar&aacute;zza a cselekedeteimet, hogy azok mind az &eacute;n jellememb&#337;l fakadnak. <\/li>\n<li><b>Ismer&#337;ss&eacute;gi hat&aacute;s<\/b>: az ember, a befektet&eacute;s kezel&#337;, a br&oacute;ker &ndash; sz&iacute;vesebben fekteti a p&eacute;nz&eacute;t olyan, amit ismer, ahelyett, hogy diverzifik&aacute;ln&aacute; a befektet&eacute;seit, aminek nyilv&aacute;nval&oacute; haszna lenne. <\/li>\n<li><b>T&uacute;l&eacute;l&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s<\/b>: v&aacute;llalkozni, c&eacute;get alap&iacute;tani k&ouml;nny&#369;nek t&#369;nik, amihez csak b&aacute;tors&aacute;g kell &ndash; hiszen &aacute;ltal&aacute;ban csak azokr&oacute;l a v&aacute;llalkoz&aacute;sokr&oacute;l hallunk, amik sikeresek lettek, &eacute;s nincs inform&aacute;ci&oacute;nk arr&oacute;l a sokmilli&oacute; egy&eacute;b pr&oacute;b&aacute;lkoz&aacute;sr&oacute;l, ami az els&#337; &eacute;v&eacute;t sem &eacute;rte meg. <\/li>\n<li><b>Pompoml&aacute;ny hat&aacute;s<\/b>: az emberek, mikor csoportban vannak, szebbnek, jobban kin&eacute;z&#337;nek t&#369;nnek, mint ha egyenk&eacute;nt n&eacute;zz&uuml;k meg &#337;ket. <\/li>\n<li><b>Biciklit&aacute;rol&oacute;-hat&aacute;s, avagy Parkinson trivialit&aacute;si t&ouml;rv&eacute;nye<\/b>: az a jelens&eacute;g, amikor egy-egy nagyobb horderej&#369; d&ouml;nt&eacute;s vizsg&aacute;lata helyett az emberek sokkal t&ouml;bb id&#337;t &eacute;s er&#337;forr&aacute;st pazarolnak trivi&aacute;lis k&eacute;rd&eacute;sek megt&aacute;rgyal&aacute;s&aacute;ra. Parkinson p&eacute;ld&aacute;ja egy atomer&#337;m&#369;r&#337;l d&ouml;nt&#337; bizotts&aacute;g, akik &oacute;r&aacute;kig vitatj&aacute;k, hogy milyen anyagb&oacute;l &eacute;s hol legyen majd a biciklit&aacute;rol&oacute;. <\/li>\n<li><b><\/b>: <\/li>\n<\/ul>\n<p>&Eacute;s m&eacute;g p&aacute;r tucat ilyen van, ha &aacute;tb&ouml;ng&eacute;szed az &aacute;br&aacute;t.\n\t\t\t<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>\r\nforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/divany.hu\/eletem\/2019\/02\/11\/kognitiv-torzitasok\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/divany.hu\/eletem\/2019\/02\/11\/kognitiv-torzitasok<\/a>\r\nforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/divany.hu\/eletem\/2017\/12\/17\/a_vilag_osszes_kognitiv_torzitasa_egyetlen_infografikan\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/divany.hu\/eletem\/2017\/12\/17\/a_vilag_osszes_kognitiv_torzitasa_egyetlen_infografikan\/<\/a>\r\nforr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/betterhumans.coach.me\/cognitive-bias-cheat-sheet-55a472476b18\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/betterhumans.coach.me\/cognitive-bias-cheat-sheet-55a472476b18<\/a>\r\n<\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;s mint fogalom rendk&iacute;v&uuml;l &eacute;rdekes sz&aacute;momra. Olvastam, tanultam r&oacute;la az elm&uacute;lt id&#337;szakban, s&#337;t, tapasztaltam is, magamon &eacute;s m&aacute;sokon is. A bejegyz&eacute;seim k&ouml;z&ouml;tt is szerepel, p&eacute;ld&aacute;ul a T&uacute;l&eacute;l&eacute;si torz&iacute;t&aacute;sr&oacute;l egy &iacute;r&aacute;s. &Eacute;rthet&#337; teh&aacute;t gondolom, hogy felkaptam egy cikkre, ami azt &iacute;g&eacute;rte, hogy k&ouml;zel 200 kognit&iacute;v torz&iacute;t&aacute;st mutat be egy infografik&aacute;n, s&#337;t, tov&aacute;bb elemezve a <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/kognitivtorzitas-kodex\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about Kognit&iacute;vtorz&iacute;t&aacute;s-k&oacute;dex<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2633,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/cognitive_bias_codex_cover.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2631"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2631"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2631\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2649,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2631\/revisions\/2649"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2633"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2631"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2631"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2631"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}