{"id":2539,"date":"2020-03-09T23:17:15","date_gmt":"2020-03-09T23:17:15","guid":{"rendered":"http:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=2539"},"modified":"2020-03-10T09:42:48","modified_gmt":"2020-03-10T09:42:48","slug":"a-poszttraumas-novekedes","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-poszttraumas-novekedes\/","title":{"rendered":"A poszttraum\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s"},"content":{"rendered":"<p><script type=\"text\/javascript\" src=\"\/\/code.jquery.com\/jquery-1.11.0.min.js\"><\/script><script type=\"text\/javascript\" src=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.js\"><\/script><link rel=\"stylesheet\" type=\"text\/css\" href=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.css\">\n<\/p><p><!--\n<span class=\"ma-red\">\n--><\/p>\n<p><span class=\"wpsdc-drop-cap\">A<\/span> forr&aacute;sban megjel&ouml;lt cikk eredeti c&iacute;me az &bdquo;<strong>Ami nem &ouml;l meg, az t&eacute;nyleg meger&#337;s&iacute;t?<\/strong>&rdquo; Ez a c&iacute;m r&ouml;gt&ouml;n felkeltette az &eacute;rdekl&#337;d&eacute;semet. Aki r&eacute;gebb &oacute;ta ismer, az sok &eacute;vvel ezel&#337;tt m&eacute;g az al&aacute;&iacute;r&aacute;somban k&eacute;t &bdquo;ars poetic&aacute;t&rdquo; is olvashatott, ezekkel a t&ouml;retlen (illetve, akkor m&eacute;g t&ouml;r&eacute;s teszt n&eacute;lk&uuml;li) optimizmusom szerettem volna minden e-mailben tudatni a m&aacute;sik f&eacute;llel.<\/p>\n<p>Az egyik ilyen mondat &bdquo;<strong>A felh&#337;k felett mindig k&eacute;k az &eacute;g!<\/strong>&rdquo; volt. Err&#337;l m&aacute;r volt sz&oacute; r&oacute;la itt a blogomon: a silver lining, magyarul az ez&uuml;st keretbe foglalt, probl&eacute;m&aacute;t kend&#337;zni pr&oacute;b&aacute;l&oacute; biztat&aacute;s tipikus p&eacute;ld&aacute;ja. H&uacute;, ha ezt akkor tudtam volna. Nyilv&aacute;n k&eacute;t verzi&oacute;m l&eacute;tezhet a menteget&#337;z&eacute;sre: a) Fiatals&aacute;g, boh&oacute;s&aacute;g. b) Val&oacute;ban fiatal voltam, s kellett a p&eacute;nz&hellip;<\/p>\n<p>A m&aacute;sik mondat az &bdquo;<strong>Ami nem &ouml;l meg, az er&#337;sebb&eacute; tesz<\/strong>&rdquo; volt. Mondom, akkoriban m&eacute;g nyoma sem volt az elm&uacute;l&aacute;somra t&ouml;rekv&#337; viharoknak, de a mondatba vetett hitem ez nyilv&aacute;n akkor sem gyeng&iacute;tette. S megnyugtat&aacute;sul &iacute;rom, hogy most sem t&ouml;r r&aacute;m semmif&eacute;le puszt&iacute;t&oacute; er&#337;&hellip;<\/p>\n<p>Miel&#337;tt belev&aacute;gunk S&aacute;f&aacute;r Zs&oacute;fia &iacute;r&aacute;s&aacute;ba, m&eacute;g megmutatom, hogy hogyan n&eacute;zett ki az al&aacute;&iacute;r&aacute;som akkoriban. Csak &uacute;gy. Hogy l&aacute;sd, milyen sok csatorn&aacute;n el&eacute;rhett&eacute;l m&aacute;r akkor is. Ezek k&ouml;z&uuml;l egy&eacute;bk&eacute;nt &eacute;rdekes m&oacute;don t&ouml;bb m&eacute;g ma is &eacute;l. Azt&aacute;n, hogy mutassam, mennyi mindent k&eacute;pes voltam megosztani egyetlen sztenderd al&aacute;&iacute;r&aacute;sban. J&oacute;l van na, fiatal voltam&hellip; :o)<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2546\" src=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/alairas.jpg?resize=381%2C251&#038;ssl=1\" alt=\"\" width=\"381\" height=\"251\" srcset=\"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/alairas.jpg?w=381&amp;ssl=1 381w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/alairas.jpg?resize=300%2C198&amp;ssl=1 300w, https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/alairas.jpg?resize=133%2C88&amp;ssl=1 133w\" sizes=\"(max-width: 381px) 100vw, 381px\" data-recalc-dims=\"1\"\/><\/p>\n<p>&Eacute;s akkor a l&eacute;nyeg, S&aacute;f&aacute;r Zs&oacute;fia &iacute;r&aacute;sa:<\/p>\n<p>A traum&aacute;k egy&eacute;rtelm&#369;en hat&aacute;ssal vannak &eacute;let&uuml;nkre, nem mindegy azonban, hogy milyen &eacute;rtelemben. <span class=\"ma-red\">Vannak, akiket egy traumatikus esem&eacute;ny lelkileg teljesen megt&ouml;r<\/span>, <span class=\"ma-green\">de az sem ritka, hogy az &eacute;rintett &eacute;let&eacute;be pozit&iacute;v v&aacute;ltoz&aacute;sokat hoz egy kr&iacute;zishelyzet vagy trag&eacute;dia.<\/span> Ezt a jelens&eacute;get nevezt&eacute;k el a tud&oacute;sok <strong>poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;snek<\/strong>. De mit&#337;l f&uuml;gg, hogy kin&eacute;l milyen k&ouml;vetkezm&eacute;nyekkel j&aacute;r egy szerencs&eacute;tlens&eacute;g?<\/p>\n<p>Magabiztos fell&eacute;p&eacute;s, robusztus megjelen&eacute;s. Azt gondolta, egyed&uuml;l is sim&aacute;n fel tudja majd dolgozni a t&ouml;rt&eacute;nteket. De nem &iacute;gy lett. &bdquo;Az egyik p&aacute;ciensem egy afrikai nyaral&aacute;sa sor&aacute;n kobramar&aacute;s &aacute;ldozata lett, &eacute;ppen, hogy meg tudt&aacute;k menteni az &eacute;let&eacute;t. Miut&aacute;n hazaj&ouml;tt, &eacute;s s&eacute;t&aacute;lni ment egy parkba, hirtelen &ouml;sszerezzent, megizzadt &eacute;s komoly szorong&aacute;s lett &uacute;rr&aacute; rajta puszt&aacute;n att&oacute;l, hogy a sz&eacute;l mozgatja a f&uuml;vet. <em><span style=\"text-decoration: underline;\">Eml&eacute;kbet&ouml;r&eacute;sei<\/span><\/em> voltak, azt hitte, vesz&eacute;lyben van, arra sz&aacute;m&iacute;tott, hogy ott, akkor megint r&aacute; fog t&aacute;madni &eacute;s megmarja egy k&iacute;gy&oacute;&rdquo; &ndash; mes&eacute;lte prof. Perczel Forintos D&oacute;ra klinikai szakpszichol&oacute;gus, tansz&eacute;kvezet&#337; egyetemi tan&aacute;r a Kognit&iacute;v &eacute;s S&eacute;mater&aacute;pi&aacute;s K&ouml;zpontban nemr&eacute;g tartott el&#337;ad&aacute;s&aacute;n.<\/p>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">Eml&eacute;kbet&ouml;r&eacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>A pszichol&oacute;gi&aacute;ban azokat esem&eacute;nyeket nevezz&uuml;k <b>traumatikusnak<\/b> melyek olyannyira s&uacute;lyos stresszt okoznak, amivel m&aacute;r egyszer&#369;en nem vagyunk k&eacute;pesek megk&uuml;zdeni. A trauma &iacute;gy nem puszt&aacute;n egy m&eacute;ly lelki s&eacute;r&uuml;l&eacute;s, de &aacute;ltal&aacute;ban mag&aacute;val hozza mindazokat a feldolgozatlan eml&eacute;keket is, melyek az adott esem&eacute;nyhez k&ouml;t&#337;dnek. A k&eacute;pek, hangok &eacute;s m&aacute;s eml&eacute;knyomok k&eacute;s&#337;bb v&aacute;ratlanul, <b>h&iacute;vatlanul, extr&eacute;m er&#337;s &eacute;rzelmekkel k&iacute;s&eacute;rve t&ouml;rhetnek be a tudatba.<\/b> Ezek az ut&oacute;lagos r&eacute;miszt&#337; &eacute;lm&eacute;nyek a poszttraum&aacute;s stressz szindr&oacute;ma alapvet&#337; ismertet&#337;jegyei.<\/p>\n<pre>forr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/divany.hu\/eletem\/2018\/02\/20\/tetris_ptsd_poszttraumas_stressz_szindroma_kepbetores\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/divany.hu\/eletem\/2018\/02\/20\/tetris_ptsd_poszttraumas_stressz_szindroma_kepbetores<\/a><\/pre>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<p>Egy-egy ilyen kellemetlen &eacute;lm&eacute;ny a poszttraum&aacute;s stressz szindr&oacute;ma r&eacute;sze, amelyr&#337;l tavaly, a veronai buszbaleset kapcs&aacute;n r&eacute;szletesen &iacute;rtunk. A PTSD h&aacute;tter&eacute;ben az &aacute;ll, hogy a trag&eacute;di&aacute;hoz kapcsol&oacute;d&oacute; &eacute;lm&eacute;nyek nem tudnak a szem&eacute;lyes &eacute;lett&ouml;rt&eacute;netbe be&eacute;p&uuml;lni, az &eacute;lm&eacute;nyelemek ez&eacute;rt t&ouml;red&eacute;kesek, feldolgozatlanok maradnak, &eacute;s mintegy z&aacute;rv&aacute;nyk&eacute;nt l&eacute;teznek a tudattalanban.<\/p>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">PTSD<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>A PTSD [poszttraum&aacute;s stressz zavar, <b>P<\/b>ost<b>T<\/b>raumatic <b>S<\/b>tress <b>D<\/b>isorder, PTSD] diagnosztikai krit&eacute;riumai k&ouml;z&eacute; tartozik t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt a f&eacute;lelem; az ak&aacute;r b&eacute;nults&aacute;gig, sokkig fokoz&oacute;d&oacute; szorong&aacute;s; valamint a tehetetlens&eacute;g, a kiszolg&aacute;ltatotts&aacute;g, a kontrollvesztetts&eacute;g &eacute;s a megsemmis&uuml;l&eacute;s &eacute;rz&eacute;se. A poszttraum&aacute;s stressz zavarban szenved&#337;k &ndash; k&eacute;nyszer&#369;, k&iacute;nz&oacute; eml&eacute;kez&eacute;ssel &ndash; &uacute;jra&eacute;lik a t&ouml;rt&eacute;n&eacute;seket; ilyenkor a traum&aacute;t felid&eacute;z&#337; l&aacute;tv&aacute;nyok, hangok, szagok vagy &eacute;rz&eacute;sek hat&aacute;s&aacute;ra.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<p><b>Ugyanilyen tudattalanul azonban kimondottan pozit&iacute;v v&aacute;ltoz&aacute;sokat is elind&iacute;that benn&uuml;nk egy s&uacute;lyos lelki csap&aacute;s.<\/b> Ez &aacute;ltal&aacute;ban<\/p>\n<ul>\n<li>a t&aacute;rsas kapcsolatok meger&#337;s&ouml;d&eacute;s&eacute;ben (hozz&aacute;tartoz&oacute;kkal, bar&aacute;tokkal vagy sorst&aacute;rsakkal),<\/li>\n<li>&uacute;j &eacute;letc&eacute;lok kit&#369;z&eacute;s&eacute;ben,<\/li>\n<li>a lehet&#337;s&eacute;gek megl&aacute;t&aacute;s&aacute;ban,<\/li>\n<li>spiritu&aacute;lis elm&eacute;ly&uuml;l&eacute;sben,<\/li>\n<li>az &eacute;let magasabb fok&uacute; megbecs&uuml;l&eacute;s&eacute;ben, illetve<\/li>\n<li>lelki meger&#337;s&ouml;d&eacute;sben, vagyis<\/li>\n<li>a szem&eacute;lyis&eacute;g &eacute;rettebb&eacute; v&aacute;l&aacute;s&aacute;ban &eacute;s<\/li>\n<li>az &eacute;rt&eacute;krendszer &aacute;talakul&aacute;s&aacute;ban nyilv&aacute;nul meg.<\/li>\n<\/ul>\n<p>K&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; kutat&aacute;sokban ilyenfajta szem&eacute;lyis&eacute;gfejl&#337;d&eacute;st figyeltek meg t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt hal&aacute;losnak &iacute;t&eacute;lt betegs&eacute;geket &eacute;s hal&aacute;lk&ouml;zeli &eacute;lm&eacute;nyt &aacute;t&eacute;lt, illetve s&uacute;lyos vesztes&eacute;geket (ab&uacute;zus, term&eacute;szeti katasztr&oacute;fa, baleset, h&aacute;bor&uacute; stb.) &aacute;t&eacute;lt szem&eacute;lyekn&eacute;l.<\/p>\n<p>A legink&aacute;bb az eg&eacute;szs&eacute;gpszichol&oacute;gi&aacute;ban &eacute;s a pozit&iacute;v pszichol&oacute;gi&aacute;ban haszn&aacute;latos fogalom, a poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;s Richard G. Tedeschi &eacute;s Lawrence G. Calhoun nev&eacute;hez k&ouml;thet&#337;, akik az 1990-es &eacute;vekben kezdt&eacute;k el haszn&aacute;lni azt az &Eacute;szak-Karolinai Egyetemen v&eacute;gzett kutat&aacute;saik alapj&aacute;n. Tedeschi szerint <b>a traum&aacute;kat t&uacute;l&eacute;l&#337;k 90 sz&aacute;zal&eacute;ka sz&aacute;mol be a poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;s valamilyen aspektus&aacute;r&oacute;l<\/b>, mint p&eacute;ld&aacute;ul az &eacute;let magasabb fok&uacute; megbecs&uuml;l&eacute;s&eacute;r&#337;l.<\/p>\n<p>Mindez persze nem jelenti azt, hogy az illet&#337;r&#337;l csak &uacute;gy &ldquo;lep&ouml;r&ouml;gnek&rdquo; az &aacute;t&eacute;lt negat&iacute;v &eacute;lm&eacute;nyek, ahogy azt sem, hogy a poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;s cs&ouml;kkenti a trauma okozta f&aacute;jdalmakat vagy &eacute;rz&eacute;ketlenn&eacute; teszi az embert.<\/p>\n<p>&bdquo;Att&oacute;l f&uuml;ggetlen&uuml;l, hogy elindul egy pozit&iacute;v ir&aacute;ny&uacute; v&aacute;ltoz&aacute;s, az &eacute;rintett ugyan&uacute;gy s&eacute;r&uuml;l&eacute;kenys&eacute;get, kiszolg&aacute;ltatotts&aacute;got, f&aacute;jdalmat, szomor&uacute;s&aacute;got, haragot, gy&aacute;szt &eacute;l meg, vagyis ez a k&eacute;t folyamat egym&aacute;s mellett, p&aacute;rhuzamosan zajlik. <b>Az illet&#337; er&#337;snek &eacute;rzi mag&aacute;t &eacute;s &uacute;gy gondolja, hogy ha ezt t&uacute;l&eacute;lte, akkor b&aacute;rmivel k&eacute;pes megbirk&oacute;zni<\/b>&rdquo; &ndash; mondta a D&iacute;v&aacute;nynak dr. Szondy M&aacute;t&eacute; pszichol&oacute;gus.<\/p>\n<h3>Mit&#337;l f&uuml;gg, hogy poszttraum&aacute;s stresszt vagy n&ouml;veked&eacute;st v&aacute;lt ki egy szerencs&eacute;tlens&eacute;g?<\/h3>\n<p>Egyel&#337;re nem teljesen egy&eacute;rtelm&#369;, hogy mik az egy&eacute;ni hajlamos&iacute;t&oacute; t&eacute;nyez&#337;k a PTSD vagy a PTN kialakul&aacute;s&aacute;ra, a szak&eacute;rt&#337;k azonban egyet&eacute;rtenek abban, hogy nem felt&eacute;tlen&uuml;l a szem&eacute;ly gyenges&eacute;ge vagy t&uacute;lzott &eacute;rz&eacute;kenys&eacute;ge vezet poszttraum&aacute;s stresszhez, &eacute;s abban is, hogy az eg&eacute;szs&eacute;ges &ouml;n&eacute;rt&eacute;kel&eacute;s &eacute;s a j&oacute; megk&uuml;zd&eacute;si strat&eacute;gi&aacute;k hozz&aacute;j&aacute;rulnak a pozit&iacute;v v&aacute;ltoz&aacute;sokhoz. &bdquo;A vall&aacute;soss&aacute;g sem meghat&aacute;roz&oacute; t&eacute;nyez&#337;, ugyanakkor a vall&aacute;s, a hit adhat egy lehet&#337;s&eacute;get az embernek, hogy &aacute;t&eacute;rt&eacute;kelje a trauma okozta helyzetet &eacute;s bel&aacute;ssa, hogy a t&ouml;rt&eacute;ntek ellen&eacute;re is van &eacute;rtelme az &eacute;letnek&rdquo; &ndash; mondta prof. Perczel-Forintos D&oacute;ra.<\/p>\n<p>Az elm&uacute;lt k&eacute;t &eacute;vtized kutat&aacute;saib&oacute;l az al&aacute;bbi k&ouml;vetkeztet&eacute;seket vont&aacute;k le a szakemberek:<\/p>\n<ul>\n<li>a nyitottabb, extrovert&aacute;ltabb emberekn&eacute;l nagyobb a hajlam a poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;sre,<\/li>\n<li>valamivel t&ouml;bb n&#337;t, mint f&eacute;rfit &eacute;rint,<\/li>\n<li>a fiatal feln&#337;ttek k&ouml;r&eacute;ben nagyobb a hajlam a PTN-re, mint a gyerekek vagy az id&#337;sek k&ouml;r&eacute;ben,<\/li>\n<li>a poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;s k&eacute;pess&eacute;ge &ouml;sszef&uuml;gghet az RGS2 g&eacute;nnel, amelynek k&ouml;ze van a f&eacute;lelemmel<\/li>\n<li>kapcsolatos betegs&eacute;gekhez (PTSD, p&aacute;nikbetegs&eacute;g, szorong&aacute;s) is,<\/li>\n<li>a ment&aacute;lis stressz &eacute;s diszfunkci&oacute; el&#337;rejelzi a poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;st, de az optimizmus &eacute;s a j&ouml;v&#337;orient&aacute;ci&oacute; is,<\/li>\n<li>a poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;s id&#337;vel stabiliz&aacute;l&oacute;dik.<\/li>\n<\/ul>\n<p>&Iacute;g&eacute;retesek az eddigi megfigyel&eacute;sek, ugyanakkor egy 2009-ben k&eacute;sz&uuml;lt tanulm&aacute;ny szerint sokakn&aacute;l, akik poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;sr&#337;l sz&aacute;moltak be, ez a &bdquo;fejl&#337;d&eacute;s&rdquo; val&oacute;j&aacute;ban nem volt objekt&iacute;ven kimutathat&oacute;. Vagyis az &eacute;rintettek pozit&iacute;v v&aacute;ltoz&aacute;sokat &eacute;szlelhetnek mind gondolkod&aacute;sukban, mind a vil&aacute;g t&ouml;rt&eacute;n&eacute;seihez val&oacute; &aacute;ltal&aacute;nos viszonyul&aacute;sukkal kapcsolatban, nagy k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g van azonban a szubjekt&iacute;ven &eacute;szlelt &eacute;s a t&eacute;nyleges v&aacute;ltoz&aacute;s k&ouml;z&ouml;tt. <u>Egyes kritikusok szerint ez&eacute;rt a poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;s sok esetben ink&aacute;bb egyfajta pozit&iacute;v ill&uacute;zi&oacute;.<\/u><\/p>\n<p>A sz&aacute;mokt&oacute;l f&uuml;ggetlen&uuml;l a jelens&eacute;g l&eacute;tezik &eacute;s mint&aacute;ul szolg&aacute;lhat azok sz&aacute;m&aacute;ra is, akik egy s&uacute;lyos trauma vagy sorozatos megpr&oacute;b&aacute;ltat&aacute;sok miatt elvesztett&eacute;k az ir&aacute;ny&iacute;t&aacute;st az &eacute;let&uuml;k felett.<\/p>\n<h3>A tudatos gy&oacute;gyul&aacute;s folyamata<\/h3>\n<p>A poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;s ugyan nem teljesen tudatos folyamat, de a pszichoter&aacute;pia sz&aacute;mos m&oacute;dszere hat&eacute;kony seg&iacute;ts&eacute;get ny&uacute;jt a traum&aacute;t &aacute;t&eacute;lt embereknek a traum&aacute;k feldolgoz&aacute;s&aacute;ban. Tudtad, hogy agyi k&eacute;palkot&oacute; elj&aacute;r&aacute;sokkal az is kimutathat&oacute;, hogy melyik poszttraum&aacute;s stressz szindr&oacute;m&aacute;ban szenved&#337; beteg fog reag&aacute;lni a traumak&ouml;zpont&uacute; kezel&eacute;sekre, &eacute;s melyik nem? Ezzel nemcsak f&ouml;l&ouml;sleges kezel&eacute;sek spr&oacute;olhat&oacute;k meg, de hamar egy&eacute;rtelm&#369;v&eacute; v&aacute;lik, hogy ha egy betegn&eacute;l m&aacute;sfajta kezel&eacute;si m&oacute;dszereket kell keresni.<\/p>\n<p>Pierre Janet, a traum&aacute;k egyik els&#337; kutat&oacute;ja a traumafeldolgoz&aacute;sban h&aacute;rom szakaszt k&uuml;l&ouml;n&iacute;tett el, amelyek megfeleltethet&#337;k a ter&aacute;pi&aacute;s kezel&eacute;s egyes l&eacute;p&eacute;seinek is. Janet nyom&aacute;n t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt Judith Herman pszichi&aacute;ter (a Trauma &eacute;s gy&oacute;gyul&aacute;s c&iacute;m&#369; k&ouml;nyv szerz&#337;je), aki ma a pszichotraum&aacute;k elismert szak&eacute;rt&#337;jek&eacute;nt klinikai munk&aacute;j&aacute;ban is t&uacute;l&eacute;l&#337;kkel dolgozik, szint&eacute;n h&aacute;rom r&eacute;szre osztja a gy&oacute;gyul&aacute;s folyamat&aacute;t. Ezek a biztons&aacute;g; az eml&eacute;kez&eacute;s &eacute;s gy&aacute;sz; valamint a visszakapcsol&oacute;d&aacute;s.<\/p>\n<ol>\n<li>A stabiliz&aacute;ci&oacute; &eacute;s a t&uuml;netcs&ouml;kkent&eacute;s szakasza l&eacute;nyeg&eacute;ben a k&eacute;s&#337;bbi sz&ouml;v&#337;dm&eacute;nyek (pl. PTSD) megel&#337;z&eacute;s&eacute;re ir&aacute;nyul&oacute; kr&iacute;zisintervenci&oacute;t jelenti. Ilyenkor a fizik&aacute;lis biztons&aacute;g megteremt&eacute;se mellett n&eacute;lk&uuml;l&ouml;zhetetlen a kontroll &eacute;s az &ouml;nrendelkez&eacute;s &eacute;rz&eacute;s&eacute;nek vissza&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa, valamint a t&uuml;netekre val&oacute; felk&eacute;sz&iacute;t&eacute;s &eacute;s a pszichoeduk&aacute;ci&oacute;. Term&eacute;szetesen mindez csak megfelel&#337; kliens-terapeuta viszonyban val&oacute;sulhat meg, olyan elfogad&oacute; l&eacute;gk&ouml;rben, ahol elker&uuml;lhet&#337; a sz&eacute;gyen &eacute;s a m&uacute;ltbeli megal&aacute;ztat&aacute;sok &uacute;jb&oacute;li &aacute;t&eacute;l&eacute;se.<\/li>\n<li>A m&aacute;sodik szakaszban a konfront&aacute;ci&oacute;, vagyis az eml&eacute;kez&eacute;s &eacute;s a gy&aacute;sz j&aacute;tszik f&#337;szerepet. Ebben a f&aacute;zisban az esem&eacute;nyek rekonstrukci&oacute;ja &eacute;s &aacute;tdolgoz&aacute;sa t&ouml;rt&eacute;nik, ami a traumatikus &eacute;lm&eacute;nyekhez tartoz&oacute; k&aacute;rosodott mem&oacute;riafolyamatok &eacute;s az ezeken alapul&oacute; kognit&iacute;v tartalmak &aacute;tdolgoz&aacute;s&aacute;t jelenti. Ez&aacute;ltal a traum&aacute;s eml&eacute;kek beilleszkednek a szem&eacute;lyes &eacute;lett&ouml;rt&eacute;netbe &eacute;s a f&aacute;jdalmas &eacute;rz&eacute;sek kifejezhet&#337;v&eacute; v&aacute;lnak az itt &eacute;s most biztons&aacute;g&aacute;ban.<\/li>\n<li>A harmadik szakasz az integr&aacute;ci&oacute; folyamata, amikor a t&uacute;l&eacute;l&#337; megb&eacute;k&eacute;l &ouml;nmag&aacute;val &eacute;s megt&ouml;rt&eacute;nik a m&aacute;sokhoz val&oacute; visszakapcsol&oacute;d&aacute;s, valamint az elvesz&iacute;tett c&eacute;lok &uacute;jrafelfedez&eacute;se. A gy&oacute;gyul&aacute;s egy hosszas folyamat, ami csak az emberi kapcsolatok kontextus&aacute;n kereszt&uuml;l val&oacute;sulhat meg, hiszen ezek &aacute;ltal &aacute;ll&iacute;thatja helyre a trauma &aacute;t&eacute;l&#337;je azokat a pszich&eacute;s k&eacute;szs&eacute;geket (bizalom k&eacute;pess&eacute;ge, auton&oacute;mia, kezdem&eacute;nyez&#337;k&eacute;pess&eacute;g, kompetencia&eacute;rz&eacute;s, &ouml;nbecs&uuml;l&eacute;s), amelyek a trauma &aacute;t&eacute;l&eacute;se sor&aacute;n s&eacute;r&uuml;ltek vagy torzultak.<\/li>\n<\/ol>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>forr&aacute;s: <a href=\"https:\/\/divany.hu\/eletem\/2018\/03\/14\/ami_nem_ol_meg_az_tenyleg_megerosit\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/divany.hu\/eletem\/2018\/03\/14\/ami_nem_ol_meg_az_tenyleg_megerosit\/<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A forr&aacute;sban megjel&ouml;lt cikk eredeti c&iacute;me az &bdquo;Ami nem &ouml;l meg, az t&eacute;nyleg meger&#337;s&iacute;t?&rdquo; Ez a c&iacute;m r&ouml;gt&ouml;n felkeltette az &eacute;rdekl&#337;d&eacute;semet. Aki r&eacute;gebb &oacute;ta ismer, az sok &eacute;vvel ezel&#337;tt m&eacute;g az al&aacute;&iacute;r&aacute;somban k&eacute;t &bdquo;ars poetic&aacute;t&rdquo; is olvashatott, ezekkel a t&ouml;retlen (illetve, akkor m&eacute;g t&ouml;r&eacute;s teszt n&eacute;lk&uuml;li) optimizmusom szerettem volna minden e-mailben tudatni a m&aacute;sik f&eacute;llel. <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-poszttraumas-novekedes\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about A poszttraum&aacute;s n&ouml;veked&eacute;s<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2541,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/posztrraumas_novekedes.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2539"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2539"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2539\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2553,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2539\/revisions\/2553"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2541"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2539"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2539"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2539"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}