{"id":2143,"date":"2019-12-28T10:15:34","date_gmt":"2019-12-28T10:15:34","guid":{"rendered":"http:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=2143"},"modified":"2020-01-16T14:59:43","modified_gmt":"2020-01-16T14:59:43","slug":"a-ket-vilaghaboru-fobb-kulonbsegei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-ket-vilaghaboru-fobb-kulonbsegei\/","title":{"rendered":"A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa f\u0151bb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gei"},"content":{"rendered":"<p><script type=\"text\/javascript\" src=\"\/\/code.jquery.com\/jquery-1.11.0.min.js\"><\/script><script type=\"text\/javascript\" src=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.js\"><\/script><link rel=\"stylesheet\" type=\"text\/css\" href=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.css\">\n<\/p><p><span class=\"wpsdc-drop-cap\">A<\/span>z id&eacute;zett blogbejegyz&eacute;s szerint sz&aacute;mtalan egy&eacute;b t&eacute;nyez&#337;t is meg lehetne m&eacute;g eml&iacute;teni a k&eacute;t vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; k&ouml;z&ouml;tti k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;gek taglal&aacute;sa sor&aacute;n, de a poszt a legfontosabb 10 elt&eacute;r&eacute;sre pr&oacute;b&aacute;lt meg f&oacute;kusz&aacute;lni.<\/p>\n<p>&Eacute;rdemes m&eacute;g elolvasni a forr&aacute;sban megjel&ouml;lt oldalhoz f&#369;z&ouml;tt megjegyz&eacute;seket is.<\/p>\n<p>L&aacute;ssuk teh&aacute;t a legfontosabb k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;geket:<\/p>\n<p>Az emberis&eacute;g t&ouml;rt&eacute;net&eacute;ben (eddig) k&eacute;t nagy vil&aacute;g&eacute;g&eacute;s zajlott: az 1914-1918 k&ouml;zti els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; &eacute;s az 1939-1945 k&ouml;zt puszt&iacute;t&oacute; m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;. Az el&#337;bbi 15 milli&oacute; ember hal&aacute;l&aacute;t okozta, az ut&oacute;bbi pedig csak Eur&oacute;p&aacute;ban 50 milli&oacute; &eacute;letet oltott ki. Mindk&eacute;t esem&eacute;nysort kiemelten tan&iacute;tj&aacute;k az iskol&aacute;kban &eacute;s mindkett&#337; fontos r&eacute;sze kr&oacute;nik&aacute;nknak. Felvet&#337;dik azonban a k&eacute;rd&eacute;s: milyen f&#337;bb k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;gek ad&oacute;dtak k&ouml;z&ouml;tt&uuml;k? A v&aacute;laszt 10 pontba gy&#369;jt&ouml;tt&uuml;k:<\/p>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">1. A harcok kirobban&aacute;s&aacute;nak okai<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>Az els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; eset&eacute;ben egy bonyolult vil&aacute;gpolitikai helyzet kialakul&aacute;sa vezetett a harcok megindul&aacute;s&aacute;hoz, mely a vil&aacute;g gyarmati &uacute;jrafeloszt&aacute;sa k&ouml;r&uuml;l kialakult vet&eacute;lked&eacute;sben gy&ouml;kerezett. A r&eacute;gi nagy gyarmatos&iacute;t&oacute; hatalmak ugyanis &ndash; Nagy-Britannia, Franciaorsz&aacute;g &eacute;s Oroszorsz&aacute;g (ut&oacute;bbi K&ouml;z&eacute;p-&Aacute;zsia &eacute;s Szib&eacute;ria gyarmatos&iacute;t&oacute;ja volt) &ndash; a sz&aacute;zadfordul&oacute;ra m&aacute;r megszerezt&eacute;k a F&ouml;ld &eacute;rt&eacute;kesebb ter&uuml;leteit (egyed&uuml;l Anglia 30 milli&oacute; km2-es birodalommal rendelkezett), m&iacute;g vel&uuml;k szemben, a felt&ouml;rekv&#337;, frissen megalakult eur&oacute;pai hatalmak &ndash; mint N&eacute;metorsz&aacute;g &eacute;s Olaszorsz&aacute;g &ndash; lemaradtak a gyarmatszerz&eacute;sekben &eacute;s csup&aacute;n az &eacute;rt&eacute;ktelenebb ter&uuml;letek&eacute;rt sz&aacute;llhattak versenybe. A Monarchia r&eacute;gi hatalmi befoly&aacute;s&aacute;t szerette volna visszakapni, N&eacute;metorsz&aacute;g &ndash; 1871 &oacute;ta egys&eacute;ges &eacute;s l&eacute;tez&#337; birodalomk&eacute;nt &ndash; gazdas&aacute;gi erej&eacute;hez m&eacute;lt&oacute; vil&aacute;ghatalmi szerepre &aacute;h&iacute;tozott, Olaszorsz&aacute;g pedig rivaliz&aacute;lva a franci&aacute;kkal, sokkal nagyobb gyarmatbirodalomra v&aacute;gyott. Az els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; teh&aacute;t a r&eacute;gi &eacute;s &uacute;j gyarmatos&iacute;t&oacute;k k&ouml;zti verseng&eacute;s &eacute;s vet&eacute;lked&eacute;s alapkonfliktus&aacute;b&oacute;l fejl&#337;d&ouml;tt vil&aacute;gm&eacute;ret&#369; k&uuml;zdelemm&eacute;.<\/p>\n<p>Ezzel szemben a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; a megel&#337;z&#337; vil&aacute;g&eacute;g&eacute;sben vesztett N&eacute;metorsz&aacute;gnak &eacute;s annak vez&eacute;r&eacute;nek Adolf Hitlernek (illetve a n&aacute;cizmusnak) a vil&aacute;gh&oacute;d&iacute;t&oacute; sz&aacute;nd&eacute;kai miatt robbant ki. A m&aacute;sodik vil&aacute;g&eacute;g&eacute;s kirobban&aacute;sa a n&eacute;met n&aacute;ci p&aacute;rt ideol&oacute;gi&aacute;j&aacute;ban, Hitler retorik&aacute;j&aacute;ban &eacute;s a lebensraum alapfelfog&aacute;s&aacute;ban m&aacute;r az 1930-as &eacute;vekben k&oacute;dolva volt. A lebensraum nagyobb &eacute;letteret [orsz&aacute;got] k&ouml;vetelt a magasabb rend&#369; n&eacute;mets&eacute;gnek, mely csakis h&oacute;d&iacute;t&aacute;sokkal &eacute;s Eur&oacute;pa megh&oacute;d&iacute;t&aacute;s&aacute;val v&aacute;lhatott val&oacute;ra, Hitler szerint.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">2. A h&aacute;bor&uacute; el&#337;tt kialakul&oacute; t&aacute;borok<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>Az els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; eset&eacute;ben m&aacute;r j&oacute;val a harcok megindul&aacute;sa el&#337;tt kialakultak a szemben &aacute;ll&oacute; sz&ouml;vets&eacute;gek: N&eacute;metorsz&aacute;g, Olaszorsz&aacute;g &eacute;s a Monarchia m&aacute;r 1882-ben &ouml;sszefogtak egym&aacute;ssal &ndash; l&eacute;trehozva a H&aacute;rmassz&ouml;vets&eacute;get &ndash; m&iacute;g a m&aacute;sik oldalon Anglia, Franciaorsz&aacute;g &eacute;s Oroszorsz&aacute;g &ndash; 10 &eacute;vvel a h&aacute;bor&uacute; megindul&aacute;sa el&#337;tt megalak&iacute;tott&aacute;k az antant szervezet&eacute;t. Ezzel ellent&eacute;tben a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban csak a k&uuml;zdelem kezdet&eacute;n (1940-ben) j&ouml;tt l&eacute;tre al&aacute;&iacute;rt sz&ouml;vets&eacute;gi szerz&#337;d&eacute;s: H&aacute;romhatalmi egyezm&eacute;ny (N&eacute;metorsz&aacute;g, Olaszorsz&aacute;g, Jap&aacute;n) &eacute;s az is csak az egyik oldalon, m&iacute;g a m&aacute;sik oldal csak b&#337;ven a h&aacute;bor&uacute; alatt szervez&#337;d&ouml;tt meg: Atlanti charta (1941augusztus 14.) n&eacute;ven.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">3. A k&uuml;zdelem jellege, a frontok sz&aacute;ma<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>A k&eacute;t h&aacute;bor&uacute; jelleg&eacute;ben nagy elt&eacute;r&eacute;st mutat: m&iacute;g az els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban az &ouml;t nagy fronton &ndash; a nyugatin, a keletin, az it&aacute;liain, a balk&aacute;nin &eacute;s a mezopot&aacute;miain &ndash; &aacute;ll&oacute;h&aacute;bor&uacute;s k&uuml;zdelem folyt (l&ouml;v&eacute;sz&aacute;rok-harccal), addig a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; az egyes eur&oacute;pai (&eacute;s m&aacute;s kontinenseken elhelyezked&#337;) orsz&aacute;gok n&eacute;met-olasz-jap&aacute;n lerohan&aacute;s&aacute;r&oacute;l &bdquo;sz&oacute;lt&rdquo; illetve az ezt k&ouml;vet&#337;en Eur&oacute;p&aacute;ban a k&eacute;tfrontos (nyugati-keleti, amerikai-szovjet) ellent&aacute;mad&aacute;sr&oacute;l. M&iacute;g a &bdquo;nagy h&aacute;bor&uacute;ban&rdquo;, 1914 &eacute;s 1918 k&ouml;zt &eacute;vekig alig mozdultak a demark&aacute;ci&oacute;s vonalak, addig a m&aacute;sodik nagy vil&aacute;g&eacute;g&eacute;s sor&aacute;n a gyors el&#337;ret&ouml;r&eacute;sek, vill&aacute;mh&aacute;bor&uacute;s hadm&#369;veletek j&aacute;tszott&aacute;k a f&#337;szerepet. M&iacute;g az egyikben a l&ouml;v&eacute;sz&aacute;rkok k&ouml;zt h&uacute;z&oacute;d&oacute; sz&ouml;gesdr&oacute;t akad&aacute;lyok lek&uuml;zd&eacute;se, a must&aacute;rg&aacute;z bevet&eacute;se, a szuronyos pusk&aacute;k alkalmaz&aacute;sa j&aacute;tszotta a f&#337;szerepet, addig a m&aacute;sikban a sok sz&aacute;z illetve ezer kilom&eacute;teres el&#337;ret&ouml;r&eacute;sek, hatalmas harckocsi csat&aacute;k, v&aacute;rosi harcok &eacute;s bomb&aacute;z&aacute;sok jelentett&eacute;k a mark&aacute;ns jellemz&#337;ket.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">4. &Aacute;t&aacute;ll&aacute;sok a harcok alatt<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>A k&eacute;t vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; k&ouml;zt l&eacute;nyeges k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;get jelentett az is, hogy m&iacute;g az els&#337;ben fontos orsz&aacute;gok v&aacute;ltottak t&aacute;bort, illetve sz&aacute;lltak ki a harcokb&oacute;l, addig a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban j&oacute;val kev&eacute;sb&eacute; fordult el&#337; ilyesmi (&eacute;s amennyi ilyen eset akadt, az is ink&aacute;bb a harcok v&eacute;g&eacute;n volt jellemz&#337;). Ami a konkr&eacute;t eseteket illeti: az els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; kezdet&eacute;n, 1915-ben Olaszorsz&aacute;g, majd 1916-ban Rom&aacute;nia jelentette be &aacute;t&aacute;ll&aacute;s&aacute;t az antant oldal&aacute;ra, k&eacute;s&#337;bb pedig 1917-ben Szovjet-Oroszorsz&aacute;g sz&aacute;llt ki a harcokb&oacute;l (Breszt-litovszki b&eacute;ke: 1918 m&aacute;rcius 3.), illetve az USA l&eacute;pett a hely&uuml;kbe (1917 &aacute;prilis 6.). A m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban a k&eacute;t, szemben &aacute;ll&oacute; t&aacute;bor nem v&aacute;ltozott (legfeljebb csatlakoz&aacute;sok t&ouml;rt&eacute;ntek az egyes oldalakhoz) &eacute;s csak a legutols&oacute; szakaszban fordultak el&#337; &aacute;t&aacute;ll&aacute;sok, mint p&eacute;ld&aacute;ul Rom&aacute;nia 1944 augusztus 23-&aacute;n (a n&eacute;met sz&ouml;vets&eacute;gb&#337;l kil&eacute;pett &eacute;s a Szovjetuni&oacute; oldal&aacute;ra &aacute;llt).<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">5. Az oroszok szerepe<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>Mindk&eacute;t h&aacute;bor&uacute;ban kiemelked&#337; szerepet kaptak az oroszok, de eg&eacute;szen elt&eacute;r&#337; m&oacute;dokon: m&iacute;g a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;t v&eacute;gigharcolt&aacute;k (az 1941 j&uacute;niusi n&eacute;met lerohan&aacute;st&oacute;l az 1945 m&aacute;jusi n&eacute;met kapitul&aacute;ci&oacute;ig), addig az els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban csak 1917-ig vettek r&eacute;szt, amikor november 7-&eacute;n a Lenin vezette bolsevik puccs v&eacute;get vetett a c&aacute;ri Oroszorsz&aacute;g &aacute;ltal k&ouml;t&ouml;tt antant k&ouml;telezetts&eacute;geknek. Nagy teh&aacute;t a kett&#337; k&ouml;zt a k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g, hiszen m&iacute;g az els&#337; nagy vil&aacute;g&eacute;g&eacute;s v&eacute;gkimenetel&eacute;ben nem volt meghat&aacute;roz&oacute; szerep&uuml;k, addig a m&aacute;sodikban megker&uuml;lhetetlen&uuml;l fontos, mondhatni d&ouml;nt&#337; jelent&#337;s&eacute;ggel b&iacute;rt r&eacute;szv&eacute;tel&uuml;k. A szt&aacute;lingr&aacute;di csat&aacute;t k&ouml;vet&#337; 19-20 h&oacute;napban ki&#369;zt&eacute;k a n&eacute;meteket orsz&aacute;gukb&oacute;l, majd &uacute;jabb 7 h&oacute;nap alatt eg&eacute;szen Berlinig tolt&aacute;k vissza a Wehrmacht er&#337;it (megnyerve a h&aacute;bor&uacute;t).<\/p>\n<p>Persze mindehhez kellett az is, hogy 1944 j&uacute;nius 6-&aacute;n Normandi&aacute;ban a sz&ouml;vets&eacute;gesek is &uacute;j frontot nyissanak, az&eacute;rt a h&aacute;bor&uacute;s terhek visel&eacute;s&eacute;ben tagadhatatlanul nagy volt a r&eacute;sz&uuml;k. Ezen a t&eacute;ren pedig &oacute;ri&aacute;si a k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g a k&eacute;t vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; k&ouml;z&ouml;tt (orosz tekintetben)<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">6. Franciaorsz&aacute;g szerepe<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>Az oroszok mellett a franci&aacute;k h&aacute;bor&uacute;s r&eacute;szv&eacute;tel&eacute;nek jelent&#337;s&eacute;ge is nagy elt&eacute;r&eacute;st mutat a k&eacute;t h&aacute;bor&uacute; k&ouml;z&ouml;tt. Az els&#337;ben a n&eacute;metek nem voltak k&eacute;pesek legy&#337;zni nyugati szomsz&eacute;djukat, mint ahogyan orsz&aacute;gukat &eacute;s f&#337;v&aacute;rosukat sem tudt&aacute;k megsz&aacute;llni. Az 1914 augusztus 4-&eacute;n megindul&oacute; n&eacute;met t&aacute;mad&aacute;s &eacute;s az 1918 &#337;szi n&eacute;met &ouml;sszeoml&aacute;s k&ouml;z&ouml;tt a legt&ouml;bb, amit a n&eacute;metek k&eacute;pesek voltak el&eacute;rni, az P&aacute;rizs 22 km-re t&ouml;rt&eacute;n&#337; megk&ouml;zel&iacute;t&eacute;se volt. Ezzel szemben a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban Hitler csapatai 1940 m&aacute;jus 10-&eacute;n indultak meg Franciaorsz&aacute;g ellen &eacute;s j&uacute;nius 14-&eacute;n m&aacute;r P&aacute;rizs utc&aacute;in mas&iacute;roztak. Alig t&ouml;bb, mint egyetlen h&oacute;nap alatt elesett Franciaorsz&aacute;g, melyet a k&eacute;s&#337;bbiekben a hitlerist&aacute;k k&eacute;t r&eacute;szre osztottak: egy megsz&aacute;llt (&eacute;szaki) &eacute;s egy beh&oacute;doltatott (d&eacute;li) ter&uuml;letre (vichy-korm&aacute;nyzat). A m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; k&eacute;s&#337;bbi &eacute;veiben f&#337;leg Anglia, az USA &eacute;s a Szovjetuni&oacute; tudott csak szembesz&aacute;llni a n&aacute;cikkal. A fordulatot az 1944-es normandiai partrasz&aacute;ll&aacute;s hozta: a franci&aacute;k haz&aacute;juk felszabad&iacute;t&aacute;s&aacute;t k&ouml;vet&#337;en (&eacute;s annak sor&aacute;n) kezdtek &uacute;jra harcot a n&eacute;metekkel. Szerep&uuml;k teh&aacute;t &ndash; &eacute;ppen ford&iacute;tva, mint az oroszok eset&eacute;ben &ndash; ink&aacute;bb az els&#337;, mint a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban volt meghat&aacute;roz&oacute;.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">7. Jap&aacute;n szerepe<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>Jap&aacute;n a harmadik olyan orsz&aacute;g, melynek h&aacute;bor&uacute;s szerepe &oacute;ri&aacute;si k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;get mutat a k&eacute;t nagy vil&aacute;g&eacute;g&eacute;s tekintet&eacute;ben. A felkel&#337; nap orsz&aacute;ga 1914-ben az antant, vagyis a nyugati hatalmak oldal&aacute;n l&eacute;pett az els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ba &eacute;s v&eacute;gig a n&eacute;metek &aacute;zsiai ter&uuml;letei ellen v&iacute;vott k&uuml;zdelmet a k&iacute;nai Santung tartom&aacute;nyban &eacute;s a csendes-&oacute;ce&aacute;ni Mariana-, Karolina &eacute;s Marshall szigeteken. Szerepe teh&aacute;t nem volt kiemelked&#337; &eacute;s a sz&ouml;vets&eacute;geseket t&aacute;mogatta. Ezzel szemben a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban m&aacute;r &bdquo;f&#337;szerepet&rdquo; j&aacute;tszott &eacute;s a fasiszta hatalmakat t&aacute;mogatta. 1940-ben alap&iacute;t&oacute;ja volt a H&aacute;romhatalmi egyezm&eacute;nynek, 1941-ben megt&aacute;madta az USA -t &eacute;s a h&aacute;bor&uacute; alatt a nyugati hatalmak ellenfele lett. Jap&aacute;n eg&eacute;szen 1945 szeptember&eacute;ig hadat viselt Amerik&aacute;val, olyan jelent&#337;s csat&aacute;kba bocs&aacute;tkozva vele, mint a Midway -i &eacute;s leytei tengeri csata (F&uuml;l&ouml;p-szigetek) illetve az Iwo Jima &eacute;s Okinawa elfoglal&aacute;s&aacute;&eacute;rt v&iacute;vott k&uuml;zdelem.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">8. Kegyetlens&eacute;gek a megsz&aacute;llt orsz&aacute;gokban<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>A k&eacute;t h&aacute;bor&uacute; elt&eacute;r&#337; jelleg&eacute;r&#337;l (had&aacute;szati, harc&aacute;szati szempontb&oacute;l) m&aacute;r esett sz&oacute;, &aacute;m fontos kiemelni azt is, hogy a t&ouml;meges h&aacute;bor&uacute;s b&#369;n&ouml;k, hihetetlen kegyetlens&eacute;gek &eacute;s n&eacute;pirt&aacute;sok (zsid&oacute; &eacute;s cig&aacute;ny holokauszt) f&#337;leg a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; velej&aacute;r&oacute;i voltak. M&iacute;g a nagy h&aacute;bor&uacute;ban (&iacute;gy nevezt&eacute;k 1939-ig az els&#337; vil&aacute;g&eacute;g&eacute;st) a harci esem&eacute;nyek a frontokra szor&iacute;tkoztak, addig a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban a n&aacute;cik nagyon komoly puszt&iacute;t&aacute;st &eacute;s kegyetlenked&eacute;sek sor&aacute;t hajtottak v&eacute;gre az &aacute;ltaluk megsz&aacute;llt ter&uuml;leteken is. Megsemmis&iacute;t&#337; t&aacute;borokba vitt&eacute;k a 11 milli&oacute;s eur&oacute;pai zsid&oacute;s&aacute;g fel&eacute;t, komplett falvakat irtottak ki egy-egy megtorl&aacute;s sor&aacute;n &eacute;s a Szovjetuni&oacute;ban Einsatzgruppe k&uuml;l&ouml;n&iacute;tm&eacute;nyeik milli&oacute;kkal v&eacute;geztek (zsid&oacute;kra, kommunista gyan&uacute;s egy&eacute;nekre &eacute;s partiz&aacute;nokra &bdquo;vad&aacute;szva&rdquo;). A k&eacute;t vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; a h&aacute;torsz&aacute;gok bomb&aacute;z&aacute;sit tekintve is nagyon elt&eacute;rt: m&iacute;g az els&#337; vil&aacute;g&eacute;g&eacute;sben ez nem volt jellemz&#337;, addig a m&aacute;sodikban sz&aacute;zezrek hal&aacute;l&aacute;t okozta (pl egyik oldalon Drezda sz&#337;nyegbomb&aacute;z&aacute;sa, a m&aacute;sikon London bomb&aacute;z&aacute;sa illetve V1 &ndash; V2 rak&eacute;t&aacute;kkal val&oacute; l&ouml;vet&eacute;se).<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">9. A harckocsi fegyvernem jelent&#337;s&eacute;ge<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>A k&eacute;t nagy h&aacute;bor&uacute; k&ouml;zt nagyon fontos k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;get jelentett az alkalmazott fegyverek bevet&eacute;se: m&iacute;g az els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban (a sz&aacute;razf&ouml;ldi hadvisel&eacute;s ter&eacute;n) a g&eacute;ppuska, az &aacute;gy&uacute; (t&uuml;z&eacute;rs&eacute;g) &eacute;s a harci g&aacute;z k&eacute;pviselte a legpuszt&iacute;t&oacute;bb &eacute;s legt&ouml;bbet alkalmazott fegyvereket, addig a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban a harckocsik jelent&#337;s&eacute;ge volt a legnagyobb. Mind a n&eacute;metek, mind a sz&ouml;vets&eacute;ges hatalmak t&ouml;bb t&iacute;zezer p&aacute;nc&eacute;lost gy&aacute;rtottak le 1939 &eacute;s 1945 k&ouml;z&ouml;tt, melyek a legnagyobb hadj&aacute;ratok, csat&aacute;k &eacute;s harci esem&eacute;nyek f&#337;szerepl&#337;i lettek a k&eacute;s&#337;bbiekben. Nyugat-Eur&oacute;pa n&eacute;met lerohan&aacute;s&aacute;ban, a Szovjetuni&oacute; n&eacute;met megt&aacute;mad&aacute;s&aacute;ban (Barbarossa hadm&#369;velet) ugyan&uacute;gy kulcsfontoss&aacute;g&uacute;ak voltak a harckocsik (&eacute;s p&aacute;nc&eacute;lvad&aacute;szok), mint a nagy n&eacute;met ellent&aacute;mad&aacute;sokban (Ardenneki offenz&iacute;va, Kurszki tankcsata) &eacute;s a nagyv&aacute;rosok&eacute;rt v&iacute;vott harcokban.<\/p>\n<p>A legfejlettebb Wehrmacht harckocsik (Panzer IV., Panther, Tiger) &aacute;llt&aacute;k a versenyt mind a szovjet hadiipar legjobb tankjaival (T-34\/85), mind a sz&ouml;vets&eacute;gesek legkorszer&#369;bb p&aacute;nc&eacute;losaival (Sherman Firefly), s&#337;t t&ouml;bb tekintetben f&ouml;l&eacute;j&uuml;k is kerekedtek. A p&aacute;nc&eacute;los fegyvernem egy&eacute;rtelm&#369;en a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; f&#337; fegyvere volt, az els&#337; vil&aacute;g&eacute;g&eacute;sben megjelen&#337; harckocsik (pl Mark I.) katonai, had&aacute;szati jelent&#337;s&eacute;ge eleny&eacute;sz&#337;nek mutatkozott.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">10. N&eacute;metorsz&aacute;g veres&eacute;g&eacute;nek k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyei<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>Az els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; legv&eacute;g&eacute;re a legf&#337;bb vesztes N&eacute;metorsz&aacute;g &ndash; boksz hasonlattal &eacute;lve &ndash; nem kapott olyan m&eacute;rv&#369; ki&uuml;t&eacute;st, mint a m&aacute;sodikban. T&eacute;ny, hogy gazdas&aacute;ga a harcok v&eacute;g&eacute;re kimer&uuml;lt, uralkod&oacute;j&aacute;t (II. Vilmos cs&aacute;sz&aacute;rt) egy gyors &eacute;s r&ouml;vid forradalom zavarta el &eacute;s a frontokon komoly veres&eacute;get szenvedett, &aacute;m ha mindezt &ouml;sszevetj&uuml;k mindazzal, ami a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; v&eacute;g&eacute;re &eacute;rte (1945 m&aacute;jus 7.), jelent&#337;s k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;get l&aacute;thatunk. V&aacute;rosai romokban hevertek (Drezd&aacute;t f&ouml;ldig rombolta a brit sz&#337;nyegbomb&aacute;z&aacute;s), 7 milli&oacute; polg&aacute;ra hunyt el a harcokban (ebb&#337;l 5,3 milli&oacute; katona) &eacute;s az ellens&eacute;ges seregek szinte minden jelent&#337;s v&aacute;ros&aacute;ba bevonultak. (Berlint az oroszok vett&eacute;k be.) Az els&#337; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute;ban N&eacute;metorsz&aacute;g v&aacute;rosait nem sz&aacute;llt&aacute;k meg idegen csapatok, f&#337;v&aacute;ros&aacute;nak &eacute;p&uuml;leteit nem l&#337;tt&eacute;k romm&aacute; orosz &aacute;gy&uacute;k &eacute;s harc sem folyt n&eacute;met f&ouml;ld&ouml;n.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<pre>forr&aacute;s:&nbsp;<a href=\"https:\/\/haboruk.blog.hu\/2019\/08\/26\/a_ket_vilaghaboru_fobb_kulonbsegei\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/haboruk.blog.hu\/2019\/08\/26\/a_ket_vilaghaboru_fobb_kulonbsegei<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az id&eacute;zett blogbejegyz&eacute;s szerint sz&aacute;mtalan egy&eacute;b t&eacute;nyez&#337;t is meg lehetne m&eacute;g eml&iacute;teni a k&eacute;t vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; k&ouml;z&ouml;tti k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;gek taglal&aacute;sa sor&aacute;n, de a poszt a legfontosabb 10 elt&eacute;r&eacute;sre pr&oacute;b&aacute;lt meg f&oacute;kusz&aacute;lni. &Eacute;rdemes m&eacute;g elolvasni a forr&aacute;sban megjel&ouml;lt oldalhoz f&#369;z&ouml;tt megjegyz&eacute;seket is. L&aacute;ssuk teh&aacute;t a legfontosabb k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;geket: Az emberis&eacute;g t&ouml;rt&eacute;net&eacute;ben (eddig) k&eacute;t nagy vil&aacute;g&eacute;g&eacute;s zajlott: az 1914-1918 k&ouml;zti <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-ket-vilaghaboru-fobb-kulonbsegei\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about A k&eacute;t vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; f&#337;bb k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;gei<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2144,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[109,62],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2019\/12\/vilaghaboru.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2143"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2143"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2143\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2248,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2143\/revisions\/2248"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2144"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2143"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2143"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2143"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}