{"id":1970,"date":"2019-10-03T13:39:47","date_gmt":"2019-10-03T13:39:47","guid":{"rendered":"http:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=1970"},"modified":"2020-01-16T15:01:23","modified_gmt":"2020-01-16T15:01:23","slug":"a-csoportgondolkodas-es-a-megerositesi-torzitas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-csoportgondolkodas-es-a-megerositesi-torzitas\/","title":{"rendered":"A csoportgondolkod\u00e1s \u00e9s a meger\u0151s\u00edt\u00e9si torz\u00edt\u00e1s"},"content":{"rendered":"<p><script type=\"text\/javascript\" src=\"\/\/code.jquery.com\/jquery-1.11.0.min.js\"><\/script><script type=\"text\/javascript\" src=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.js\"><\/script><link rel=\"stylesheet\" type=\"text\/css\" href=\"https:\/\/schulmann.hu\/istvan\/own\/gyik\/gyik_help.css\">\n<\/p><p><span class=\"wpsdc-drop-cap\">M<\/span>ostan&aacute;ban egyre gyakrabban fordul el&#337; velem, hogy egy &bdquo;&aacute;rtatlan&rdquo; cikket olvasva t&ouml;bb tanulni val&oacute;t tal&aacute;lok. &Iacute;gy j&aacute;rtam most is a &bdquo;Hogyan lehet&uuml;nk ilyen h&uuml;ly&eacute;k? &ndash; A csernobili atomer&#337;m&#369; baleset n&eacute;h&aacute;ny tanuls&aacute;ga&rdquo; c&iacute;m&#369; &iacute;r&aacute;s olvas&aacute;sakor is. Ahogy mindig, most is aj&aacute;nlom a teljes Csernobil cikk elolvas&aacute;s&aacute;t, s ez most kompletten megjelenik ezen az oldalon.<\/p>\n<p><span class=\"ma-red\">Figyelmeztetlek, ez kegyetlen hossz&uacute; anyag lesz&hellip;<\/span><\/p>\n<p>El&#337;tte azonban l&aacute;ssuk a m&aacute;s forr&aacute;sokb&oacute;l &ouml;sszeszedett fogalmakat r&eacute;szletsebben.<\/p>\n<p>A fogalmak el&#337;tt &iacute;me, egy kis v&aacute;zlat:<\/p>\n<pre>\n\ncsoportgondolkod&aacute;s (Janis)\n|\n&#711;\nsebezhetetlens&eacute;g ill&uacute;zi&oacute;ja\n|\n&#711;\n<strong>inform&aacute;ci&oacute;s vaks&aacute;g<\/strong>\n^\n|\nalaptalan optimizmus hib&aacute;ja (szoci&aacute;lpszichol&oacute;gia)\n\n+ meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s\n     + elfogult torz&iacute;t&aacute;s\n\n<\/pre>\n<h3>Akkor most a fogalmak r&eacute;szletez&eacute;se<\/h3>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">Csoportgondolkod&aacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>A csoportgondolkod&aacute;s vagy csoportgondol&rsquo; (angolul groupthink) egy szoci&aacute;lpszichol&oacute;giai fogalom, amely a konszenzuskialak&iacute;t&aacute;s olyan eseteit &iacute;rja le, amikor a konszenzus meghozatal&aacute;ra tett er&#337;kifejt&eacute;sek <span class=\"ma-red\">al&aacute;&aacute;ss&aacute;k a konszenzus megb&iacute;zhat&oacute;s&aacute;g&aacute;t, az egy&eacute;n &ouml;nmag&aacute;t &eacute;s saj&aacute;t gondolatait al&aacute;rendeli a csoport &aacute;ltal elfogadott val&oacute;s vagy felt&eacute;telezett d&ouml;nt&eacute;seknek, csak hogy konszenzus legyen.<\/span><\/p>\n<p>Ugyan a csoport norm&aacute;ja nem biztos, hogy okolhat&oacute; a rossz d&ouml;nt&eacute;sek&eacute;rt, de az &eacute;ppen form&aacute;l&oacute;d&oacute; d&ouml;nt&eacute;s is hathat egy norma erej&eacute;vel, legyen j&oacute; vagy rossz. <span class=\"ma-red\">A tagok minimaliz&aacute;lj&aacute;k a konfliktus es&eacute;ly&eacute;t azzal, hogy nem m&eacute;rlegelnek alternat&iacute;v n&eacute;z&#337;pontokat, automatikusan elrejtik fenntart&aacute;saikat, &eacute;s elszigetelik magukat a k&uuml;ls&#337; hat&aacute;sokt&oacute;l.<\/span> P&eacute;ld&aacute;ul egy esk&uuml;dt csak az&eacute;rt egyezik bele a hal&aacute;los &iacute;t&eacute;letbe, mert a t&ouml;bbiek azt m&aacute;r elfogadt&aacute;k, vagy hogy valaki az&eacute;rt kezd el cigarett&aacute;zni, mert a t&ouml;bbiek (oszt&aacute;lyt&aacute;rsak, koll&eacute;g&aacute;k) is cigiznek. Egy j&oacute; normarendszer seg&iacute;t megel&#337;zni a csoportgondolkod&aacute;st; ezzel szemben egy torz csoportnorma el&#337;seg&iacute;ti.<\/p>\n<p>A fogalom Irving Janis amerikai pszichol&oacute;gus, a Yale Egyetem kutat&oacute;ja r&eacute;v&eacute;n v&aacute;lt ismert&eacute;, aki t&ouml;bb politikai d&ouml;nt&eacute;shoz&oacute;i folyamatot elemzett, p&eacute;ld&aacute;ul J. F. Kennedy &eacute;s tan&aacute;csad&oacute;i d&ouml;nt&eacute;s&eacute;t a kubai Diszn&oacute;-&ouml;b&ouml;lben t&ouml;rt&eacute;n&#337; partrasz&aacute;ll&aacute;s el&#337;tt, vagy a jap&aacute;n t&aacute;mad&aacute;st Pearl Harbor ellen 1941-ben. Arra a k&ouml;vetkeztet&eacute;sre jutott, hogy a konszenzusnak &eacute;s a megegyez&eacute;snek a f&uuml;ggetlen v&eacute;lem&eacute;nyek rov&aacute;s&aacute;ra t&ouml;rt&eacute;n&#337; hangs&uacute;lyoz&aacute;sa &eacute;s kialak&iacute;t&aacute;sa s&uacute;lyos k&ouml;vetkezm&eacute;nyeket vonhat maga ut&aacute;n.<\/p>\n<p><strong>A csoportgondol&rsquo; a szoci&aacute;lpszichol&oacute;gi&aacute;b&oacute;l ered, de a kommunik&aacute;ci&oacute;, a menedzsment, a politol&oacute;gia &eacute;s a szervezetfel&eacute;p&iacute;t&eacute;s ter&eacute;n is van irodalma. A sz&#369;rt inform&aacute;ci&oacute;k hat&aacute;s&aacute;ra olyan torz norm&aacute;k is kialakulhatnak sz&eacute;ls&#337;s&eacute;ges esetekben, mint terrorizmus, valamint j&oacute; t&aacute;ptalajt biztos&iacute;t a politikai diktat&uacute;r&aacute;knak, szekt&aacute;knak. Sz&eacute;lesebb k&ouml;rben term&eacute;szetes csoportokban fordul el&#337;, mint p&eacute;ld&aacute;ul politikai p&aacute;rtok, n&eacute;zetek ment&eacute;n, vagy munkahelyi k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gben, csapatk&eacute;nt egy&uuml;tt dolgozva.<\/strong><\/p>\n<p>Janis k&ouml;nyv&eacute;nek els&#337; kiad&aacute;sa 1972-ben jelent meg, majd jav&iacute;tott kiad&aacute;sa 1982-ben. Tov&aacute;bbi kutat&aacute;sok &uacute;jra&eacute;rt&eacute;kelt&eacute;k Janis modellj&eacute;t.<\/p>\n<p>A jelens&eacute;get h&aacute;rom r&eacute;szfolyamat egy&uuml;tthat&aacute;sa eredm&eacute;nyezi:<\/p>\n<ul>\n<li>A konszenzus &uacute;gy j&ouml;tt l&eacute;tre, hogy nem lett figyelembe v&eacute;ve az &ouml;sszes hozz&aacute;f&eacute;rhet&#337; inform&aacute;ci&oacute;.<\/li>\n<li>A &bdquo;t&aacute;rsas fert&#337;z&eacute;s&rdquo;, vagyis hogy a csoporttagok nem f&uuml;ggetlenek egym&aacute;st&oacute;l, gyakran azonos h&aacute;tt&eacute;rrel, n&eacute;zettekkel rendelkezhetnek, ezzel n&#337; a val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;g, hogy a d&ouml;nt&eacute;s k&ouml;z&ouml;s torz&iacute;t&aacute;sok hat&aacute;rozz&aacute;k meg.<\/li>\n<li>A konszenzus nyilv&aacute;nos konformit&aacute;son alapul, nem pedig bels&#337;, szem&eacute;lyes meggy&#337;z&#337;d&eacute;sen.<\/li>\n<li>Tov&aacute;bbi t&eacute;nyez&#337;k a k&ouml;rnyezet, a helyzet &eacute;s a csoportszerkezet hib&aacute;i.<\/li>\n<\/ul>\n<p>El&#337;fordul, hogy egy gondolatrend&#337;r felsz&oacute;l&iacute;tja a t&ouml;bbi d&ouml;nt&eacute;shoz&oacute;t, hogy &bdquo;gondolkodjanak a csoport tagjaik&eacute;nt&rdquo;, ez azonban g&aacute;tat szab az elt&eacute;r&#337; v&eacute;lem&eacute;nyek megjelen&eacute;s&eacute;nek, megfontol&aacute;s&aacute;nak. &Aacute;ltal&aacute;nosan megjelenik a <span class=\"ma-red\">sebezhetetlens&eacute;g ill&uacute;zi&oacute;ja<\/span>, &eacute;s ezzel p&aacute;rhuzamosan a csoportba vetett megk&eacute;rd&#337;jelezhetetlen bizalom. Ezt feler&#337;s&iacute;thetik, ha egyes csoporttagok mintegy kisz&#369;rik az ellentmond&oacute; inform&aacute;ci&oacute;kat, &iacute;gy ezek a t&ouml;bbi csoporttaghoz m&aacute;r nem juthatnak el. Ugyanakkor &ouml;nmagukat is befoly&aacute;solhatj&aacute;k az &uacute;n. <span class=\"ma-red\">gondolat-stop m&oacute;dszer&eacute;vel<\/span>, melynek l&eacute;nyege, hogy minden, a csoport &aacute;ltal nem elfogadott gondolatot igyekszik kiz&aacute;rni, azt valamilyen k&uuml;ls&#337; er&#337; vagy t&eacute;veszme hat&aacute;s&aacute;nak betudni.<\/p>\n<p>Janis szerint a k&ouml;vetkez&#337; norm&aacute;k seg&iacute;tenek elker&uuml;lni a csoportgondol&rsquo; jelens&eacute;g&eacute;t:<\/p>\n<ul>\n<li>A csoportnak akt&iacute;van t&aacute;mogatnia kell a ny&iacute;lt k&eacute;rdez&eacute;st &eacute;s a szabad v&eacute;lem&eacute;nyek, ellenvet&eacute;sek kifejt&eacute;st &ndash; akkor is, ha az szembe megy a csoport elk&eacute;pzel&eacute;seivel.<\/li>\n<li>A nyilv&aacute;nos szavaz&aacute;s ker&uuml;l&eacute;se is hasznos lehet, hiszen ha nem kell arccal felv&aacute;llalni a csoport t&ouml;bbs&eacute;g&eacute;vel szembemen&#337; v&eacute;lem&eacute;nyt, akkor val&oacute;sz&iacute;n&#369;bben jelenik meg a szavaz&aacute;s sor&aacute;n.<\/li>\n<li>&Eacute;rdemes k&iacute;v&uuml;l&aacute;ll&oacute;t is bevonni a d&ouml;nt&eacute;shozatalba, mert &#337; friss szemmel n&eacute;zi a helyzetet, m&eacute;g nem &bdquo;fert&#337;zt&eacute;k meg&rdquo; a csoport &aacute;ltal hozott (kor&aacute;bbi) d&ouml;nt&eacute;sek. Mivel k&iacute;v&uuml;l&aacute;ll&oacute;, ez&eacute;rt sz&aacute;m&aacute;ra nem szempont, hogy gyeng&uuml;l-e a csoporttags&aacute;ga, ha nem j&aacute;rul hozz&aacute; a csoport mint eg&eacute;sz &aacute;ltal meghozott d&ouml;nt&eacute;shez.<\/li>\n<li>A vezet&#337; szerep&eacute;t cs&ouml;kkenteni kell, nem szabad el&#337;zetesen &aacute;ll&aacute;st foglalnia az adott k&eacute;rd&eacute;sben.<\/li>\n<li>Seg&iacute;thet az is, ha valaki az &bdquo;&ouml;rd&ouml;g &uuml;gyv&eacute;dje&rdquo; szerep&eacute;be b&uacute;jik, &eacute;s mindent megk&eacute;rd&#337;jelez, ez&aacute;ltal a csoport nem jut t&eacute;ves k&ouml;vetkeztet&eacute;sre.<\/li>\n<\/ul>\n<h4>Jelei<\/h4>\n<p>A csoportgondol&rsquo; felismer&eacute;se &eacute;rdek&eacute;ben Irving Janis a csoportgondolkod&aacute;s nyolc jellemz&#337;j&eacute;t k&uuml;l&ouml;n&iacute;tette el:<\/p>\n<ul>\n<li>A csoportnak magasabb erk&ouml;lcs &eacute;s hatalom tulajdon&iacute;t&aacute;sa, mint amivel b&iacute;r<\/li>\n<ul>\n<li>A sebezhetetlens&eacute;g ill&uacute;zi&oacute;ja, ami t&uacute;lzott optimizmust &eacute;s kock&aacute;zatv&aacute;llal&aacute;st v&aacute;lt ki. L&aacute;sd: erk&ouml;lcsi kock&aacute;zat.<\/li>\n<li>Megk&eacute;rd&#337;jelezhetetlen hit a csoport erk&ouml;lcs&ouml;ss&eacute;g&eacute;ben, a tagok nem veszik figyelembe d&ouml;nt&eacute;s&uuml;k k&ouml;vetkezm&eacute;nyeit.<\/li>\n<\/ul>\n<li>Z&aacute;rt elm&eacute;j&#369;s&eacute;g<\/li>\n<ul>\n<li>A figyelmeztet&#337; jelek racionaliz&aacute;l&aacute;sa; a csoport kimagyar&aacute;zza azokat a jeleket, amelyek arra figyelmeztetik, hogy a d&ouml;nt&eacute;s nem lesz j&oacute;.<\/li>\n<li>Sztereotipiz&aacute;l&aacute;s, a d&ouml;nt&eacute;s ellenz&#337;inek but&aacute;nak, gyeng&eacute;nek, elfogultnak, gonosznak tekint&eacute;se.<\/li>\n<\/ul>\n<li>Nyom&aacute;s a konszenzus fel&eacute;<\/li>\n<ul>\n<li>&Ouml;ncenz&uacute;ra, a tagok elhallgatj&aacute;k azokat a gondolataikat, amelyek egy m&aacute;sik d&ouml;nt&eacute;s ir&aacute;ny&aacute;ba mutatn&aacute;nak.<\/li>\n<li>Az egyet&eacute;rt&eacute;s ill&uacute;zi&oacute;ja, a hallgat&aacute;s beleegyez&eacute;snek tekint&eacute;se.<\/li>\n<li>K&ouml;zvetlen nyom&aacute;s arra, hogy ne k&eacute;rd&#337;jelezz&eacute;k meg a d&ouml;nt&eacute;st, k&uuml;l&ouml;nben az &#337; h&#369;s&eacute;g&uuml;ket k&eacute;rd&#337;jelezik meg.<\/li>\n<li>Gondolatrend&#337;rs&eacute;g, a csoport &ouml;njel&ouml;lt, rosszabb esetben kijel&ouml;lt tagjai t&aacute;vol tartj&aacute;k a csoport t&ouml;bbi tagj&aacute;t azokt&oacute;l az inform&aacute;ci&oacute;kt&oacute;l, amelyek jelzik, hogy a d&ouml;nt&eacute;s rossz.<\/li>\n<\/ul>\n<\/ul>\n<h4>Okai<\/h4>\n<p>Janis a csoportgondolkod&aacute;s h&aacute;rom el&#337;felt&eacute;tel&eacute;t &iacute;rta le:<\/p>\n<ul>\n<li>Er&#337;s koh&eacute;zi&oacute;<\/li>\n<li>Szerkezeti hib&aacute;k<\/li>\n<li>Helyzeti kontextus<\/li>\n<\/ul>\n<p>Hab&aacute;r el&#337;fordulhatnak helyzetek, amikor mindh&aacute;rom t&eacute;nyez&#337; fenn&aacute;ll, de a csoportgondolkod&aacute;s el&#337;fordulhat akkor is, ha nem teljes&uuml;l mindh&aacute;rom felt&eacute;tel. Janis az er&#337;s koh&eacute;zi&oacute;t tartja a legfontosabbnak, &eacute;s a csoportgondolkod&aacute;s sz&uuml;ks&eacute;ges felt&eacute;tel&eacute;nek. Azonban ez nem mindig eredm&eacute;nyez csoportgondolkod&aacute;st. Egy er&#337;sen &ouml;sszetart&oacute; csoport minden norm&aacute;t betart, &iacute;gy a csoport normarendszere meghat&aacute;roz&oacute;. Ha ez t&aacute;mogatja a vit&aacute;t &eacute;s az alternat&iacute;v strat&eacute;giajavaslatokat, akkor a csoportgondolkod&aacute;s nem l&eacute;p fel, kiv&eacute;ve, ha fenn&aacute;ll a harmadik t&eacute;nyez&#337;, amikor m&eacute;gis el&#337;fordulhat.<\/p>\n<p><strong>Koh&eacute;zi&oacute;<\/strong><\/p>\n<p>Janis az er&#337;s koh&eacute;zi&oacute;t tekintette a csoportgondolkod&aacute;s f&#337; t&eacute;nyez&#337;j&eacute;nek. Gyeng&eacute;n &ouml;sszetart&oacute; csoportok is hozhatnak rossz d&ouml;nt&eacute;seket, de r&aacute;juk a csoportgondolkod&aacute;s nincs hat&aacute;ssal. Ha er&#337;s a koh&eacute;zi&oacute;, akkor a tagok kev&eacute;sb&eacute; hajland&oacute;k a k&ouml;z&ouml;s d&ouml;nt&eacute;sekkel szemben &eacute;rvelni, ker&uuml;lik a vit&aacute;kat, &eacute;s igyekeznek fenntartani egym&aacute;ssal a j&oacute; viszonyt. Ha a koh&eacute;zi&oacute; el&eacute;rte azt a szintet, hogy a tagok mindig egyet&eacute;rtenek, akkor a csoport meg&eacute;rett a csoportgondolkod&aacute;sra.<\/p>\n<p>Deindividualiz&aacute;ci&oacute;: A koh&eacute;zi&oacute; fontosabb, mint az egy&eacute;ni v&eacute;lem&eacute;nyszabads&aacute;g.<\/p>\n<p><strong>Szerkezeti hib&aacute;k<\/strong><\/p>\n<p>Az er&#337;s koh&eacute;zi&oacute; sz&uuml;ks&eacute;ges a csoportgondolkod&aacute;shoz, ha a csoport &uacute;gy szervez&#337;dik, hogy akad&aacute;lyozza a kommunik&aacute;ci&oacute;t a tagok &eacute;s a k&uuml;lvil&aacute;g k&ouml;z&ouml;tt, vagy ha felel&#337;tlenn&eacute; v&aacute;lik d&ouml;nt&eacute;sei ir&aacute;nt. Egy j&oacute; normarendszer seg&iacute;t megel&#337;zni a csoportgondolkod&aacute;st; ezzel szemben egy torz csoportnorma el&#337;seg&iacute;ti.<\/p>\n<ul>\n<li>Elszigetel&#337;d&eacute;s: t&aacute;mogatja pontatlan, m&aacute;shol nem jellemz&#337; n&eacute;z&#337;pont kialak&iacute;t&aacute;s&aacute;t azokkal az &uuml;gyekkel kapcsolatban, amelyekkel a csoportnak foglalkoznia kell. Ez megn&ouml;veli hib&aacute;s d&ouml;nt&eacute;sek meghozatal&aacute;t.<\/li>\n<li>A p&aacute;rtatlan vezet&eacute;s hi&aacute;nya: a vezet&#337;k teljes kontroll alatt tarthatj&aacute;k a megbesz&eacute;l&eacute;seket, csak bizonyos k&eacute;rd&eacute;seket lehet feltenni, &eacute;s csak bizonyos emberek v&eacute;lem&eacute;ny&eacute;t szabad kik&eacute;rni. Z&aacute;rt st&iacute;lus&uacute; vezet&eacute;s, amikor a vezet&#337;s&eacute;g el&#337;re bejelenti d&ouml;nt&eacute;s&eacute;t, &eacute;s csak ut&aacute;na lehet azt megvitatni. A ny&iacute;lt st&iacute;lus az lenne, ha csak vita k&ouml;zben vagy ut&aacute;na foglalna &aacute;ll&aacute;st. A z&aacute;rt st&iacute;lus torz&iacute;tja a v&eacute;lem&eacute;nyalkot&aacute;st, k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen ha a tagok bizonyosak a vezet&#337; d&ouml;nt&eacute;s&eacute;ben. Emiatt a vezet&#337;knek a ny&iacute;lt st&iacute;lus alkalmaz&aacute;sa javasolt, &iacute;gy a tagokat nem &eacute;ri nyom&aacute;s a vezet&#337; r&eacute;sz&eacute;r&#337;l.<\/li>\n<li>Hi&aacute;nyoznak azok a norm&aacute;k, amelyek m&oacute;dszertani elj&aacute;r&aacute;sokat &iacute;rnak el&#337;.<\/li>\n<li>A tagok hasonl&oacute; t&aacute;rsadalmi &eacute;s ideol&oacute;giai h&aacute;ttere.<\/li>\n<\/ul>\n<p><strong>Helyzeti kontextus<\/strong><\/p>\n<ul>\n<li>Er&#337;s k&uuml;ls&#337; fenyeget&eacute;sek: Ha nagy a t&eacute;t, akkor a csoportban megn&#337; a fesz&uuml;lts&eacute;g, a tagok idegesebbek lesznek. A tagok irracion&aacute;lis &uacute;ton kezdik kezelni a d&ouml;nt&eacute;ssel j&aacute;r&oacute; stresszt. A tagok indokolhatj&aacute;k a d&ouml;nt&eacute;st azzal, hogy hangs&uacute;lyozz&aacute;k a pozit&iacute;v k&ouml;vetkezm&eacute;nyeket, &eacute;s kev&eacute;sb&eacute; fontosnak tekintik a negat&iacute;v k&ouml;vetkezm&eacute;nyeket. A stressz minimaliz&aacute;l&aacute;sa &eacute;rdek&eacute;ben a tagok miel&#337;bb t&uacute;l akarnak lenni a d&ouml;nt&eacute;sen. Kutat&aacute;sok is kimutatt&aacute;k, hogy az er&#337;sebb stressz miatt val&oacute;sz&iacute;n&#369;bb, hogy a csoport hib&aacute;s d&ouml;nt&eacute;st hoz, szem el&#337;l t&eacute;veszti a c&eacute;lt, &eacute;s olyan elj&aacute;r&aacute;sokat v&aacute;laszt, amikr&#337;l a tagok tapasztalatb&oacute;l tudj&aacute;k, hogy nem voltak hat&eacute;konyak.<\/li>\n<li>Ismert hib&aacute;k a k&ouml;zelm&uacute;ltb&oacute;l: gyeng&iacute;tik a tagok &ouml;nbecs&uuml;l&eacute;s&eacute;t, emiatt a rossz d&ouml;nt&eacute;st&#337;l val&oacute; f&eacute;lelemben d&ouml;ntenek.<\/li>\n<li>A d&ouml;nt&eacute;si feladatban ad&oacute;d&oacute; neh&eacute;zs&eacute;gek.<\/li>\n<li>Hat&aacute;rid&#337;: A csoport ink&aacute;bb gyors, mint j&oacute;l &aacute;tgondolt d&ouml;nt&eacute;st akar hozni. A k&ouml;zeled&#337; hat&aacute;rid&#337; miatt a tagok fontos inform&aacute;ci&oacute;kat hagyhatnak figyelmen k&iacute;v&uuml;l.<\/li>\n<li>Erk&ouml;lcsi dilemm&aacute;k.<\/li>\n<\/ul>\n<blockquote><p>\nA Wikip&eacute;dia oldalon m&eacute;g tov&aacute;bb is van: Hiedelmek, Megel&#337;z&eacute;se, Kutat&aacute;sa, Esettanulm&aacute;nyok (8 db), &Uacute;jabb modellek &eacute;s T&ouml;rt&eacute;nete c&iacute;mszavakkal.\n<\/p><\/blockquote>\n<hr>\n<hr>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">Optimizmus<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\nAz optimizmus, a pesszimizmus ellent&eacute;te, olyan &eacute;letszeml&eacute;let, amib&#337;l n&eacute;zve a vil&aacute;g j&oacute;, vagy kedvez&#337; hely. Az optimist&aacute;k &aacute;ltal&aacute;ban azt tartj&aacute;k, hogy az emberek j&oacute;k. Az &eacute;letr&#337;l &bdquo;kedvez&#337;&rdquo; k&eacute;p&uuml;k van, &eacute;s abban hisznek, hogy id&#337;vel &eacute;s v&eacute;g&uuml;l a dolgok rendez&#337;dnek.<\/p>\n<p>A filoz&oacute;fi&aacute;ban az optimizmus Gottfried Wilhelm Leibniz nev&eacute;vel kapcsol&oacute;dik &ouml;ssze, aki azon a v&eacute;lem&eacute;nyen volt, hogy mi a &bdquo;lehet&#337; legjobb vil&aacute;gban&rdquo; &eacute;l&uuml;nk, ami (theodicy &ndash; teod&iacute;cia, annak &aacute;ll&iacute;t&aacute;sa, hogy Isten j&oacute; &eacute;s igazs&aacute;gos, a gonosz jelenl&eacute;te ellen&eacute;re) miatt Voltaire g&uacute;nyolta &#337;t a Candide c&iacute;m&#369; szatirikus reg&eacute;ny&eacute;ben. Ellent&eacute;te a filoz&oacute;fiai pesszimizmus. M&eacute;g Leibniz-n&eacute;l is optimist&aacute;bb volt tal&aacute;n William Godwin anarchista filoz&oacute;fus, aki ennek ellen&eacute;re &ouml;ngyilkos lett.<\/p>\n<p>Az optimista jelz&#337;vel jellemzett ember az, aki der&#369;l&aacute;t&oacute; &eacute;s bizakod&oacute;. Ellent&eacute;te a pesszimista, a bor&uacute;l&aacute;t&oacute;, rem&eacute;nytelens&eacute;ggel elt&ouml;lt&ouml;tt ember.<\/p>\n<p><span class=\"ma-red\">Az optimizmus szoros kapcsolatban van az &ouml;nbecs&uuml;l&eacute;ssel, saj&aacute;t pszichol&oacute;giai j&oacute;l&eacute;t&uuml;nkkel &eacute;s eg&eacute;szs&eacute;g&uuml;nkkel.<\/span> A t&eacute;ma legnevesebb angol nyelv&#369; kutat&oacute;ja az amerikai Martin Seligman.<\/p>\n<p><span class=\"ma-red\">K&ouml;zismerten optimist&aacute;k a gyerekesek &eacute;s a vall&aacute;sos &eacute;rzelm&#369;ek.<\/span> Optimista tov&aacute;bb&aacute; &bdquo;hivatalb&oacute;l&rdquo; minden uralkod&oacute; vagy uralkod&oacute; korm&aacute;ny. Ezt nevezik kincst&aacute;ri optimizmusnak.<\/p>\n<p>Az optimizmus a fenti ellentmond&aacute;sok miatt (a j&oacute; &eacute;s a rossz egym&aacute;s melletti\/elleni l&eacute;te) <span class=\"ma-red\">nem sz&aacute;m&iacute;t racion&aacute;lis viselked&eacute;snek<\/span>, az optimista gondolkod&aacute;snak sokszor semmilyen racion&aacute;lis alapja nincsen. Ennek ellen&eacute;re m&#369;k&ouml;d&#337;, a fennmarad&aacute;st seg&iacute;t&#337; alkalmazkod&aacute;si form&aacute;nak t&#369;nik.<\/p>\n<p>Pszichol&oacute;gusok szerint &eacute;ppen azoknak van e felfog&aacute;sra sz&uuml;ks&eacute;ge, akik valamilyen szomatikus vagy pszichikus ok miatt tart&oacute;san vagy &aacute;tmenetileg depresszi&oacute;sok, amivel egy&uuml;tt j&aacute;r a kil&aacute;t&aacute;stalans&aacute;g (pesszimista) &eacute;rz&eacute;se. Az optimist&aacute;k t&aacute;rsas&aacute;g&aacute;nak keres&eacute;se ez&eacute;rt az &ouml;ngy&oacute;gy&iacute;t&aacute;s egyik &ouml;szt&ouml;n&ouml;s &eacute;s p&eacute;ldaszer&#369; megnyilv&aacute;nul&aacute;s&aacute;nak sz&aacute;m&iacute;t.<\/p>\n<p>Kritikus &eacute;s &eacute;rdekes ebb&#337;l a szempontb&oacute;l a t&ouml;rt&eacute;netek befejez&eacute;se, illetve azok kicseng&eacute;se. T&aacute;rsadalmi ig&eacute;ny ugyanis az emberekr&#337;l sz&oacute;l&oacute; t&ouml;rt&eacute;netek &bdquo;j&oacute;&rdquo; befejez&eacute;se, a &bdquo;happy end&rdquo;. Az optimizmust t&uacute;lz&aacute;sba is lehet vinni, ezt nevezik &bdquo;struccpolitik&aacute;nak&rdquo;: amikor valaki csak a kedvez&#337; h&iacute;reket hajland&oacute; tudom&aacute;sul venni &ndash; ez hossz&uacute; t&aacute;von a probl&eacute;m&aacute;k halmoz&oacute;d&aacute;s&aacute;hoz vezet.<\/p>\n<p>Az Essexi Egyetem kutat&oacute;i a brit Proceedings of the Royal Society c&iacute;m&#369; tudom&aacute;nyos foly&oacute;iratban tett&eacute;k k&ouml;zz&eacute; kutat&aacute;sukat, mely szerint az optimizmust &eacute;s a pesszimizmust genetikai t&eacute;nyez&#337;k is befoly&aacute;solj&aacute;k.<\/p>\n<hr>\n<hr>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<div class=\"faq_container\">\n<div class=\"faq\">\n<div class=\"faq_question\">Meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s<\/div>\n<div class=\"faq_answer_container\">\n<div class=\"faq_answer\">\n<p>\n<span class=\"ma-red\">A meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s az embereknek azon hajland&oacute;s&aacute;ga, hogy azokat az inform&aacute;ci&oacute;kat r&eacute;szes&iacute;tik el&#337;nyben, amelyek igazolj&aacute;k saj&aacute;t prekoncepci&oacute;jukat (el&#337;felt&eacute;telez&eacute;seiket) vagy hipot&eacute;zis&uuml;ket, tekintet n&eacute;lk&uuml;l az inform&aacute;ci&oacute; igaz vagy nem igaz volt&aacute;ra.<\/span> Ennek eredm&eacute;nyek&eacute;ppen, az emberek szelekt&iacute;ven gy&#369;jtenek bizony&iacute;t&eacute;kokat &eacute;s h&iacute;vj&aacute;k el&#337; eml&eacute;keiket a mem&oacute;ri&aacute;b&oacute;l, nemk&uuml;l&ouml;nben torz&iacute;tott m&oacute;don interpret&aacute;lj&aacute;k az inform&aacute;ci&oacute;kat. A torz&iacute;t&aacute;sok k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen az emocion&aacute;lisan jelent&#337;s k&eacute;rd&eacute;sekn&eacute;l jelennek meg, &eacute;s a m&aacute;r meger&#337;s&ouml;d&ouml;tt, igaznak tartott kognit&iacute;v tartalmak eset&eacute;n. P&eacute;ld&aacute;ul a fegyver kontrollr&oacute;l val&oacute; olvas&aacute;s k&ouml;zben az emberek olyan forr&aacute;sokat prefer&aacute;lnak, amelyek meger&#337;s&iacute;tik a m&aacute;r l&eacute;tez&#337; attit&#369;djeiket. Afel&eacute; is nagyobb hajland&oacute;s&aacute;got mutatnak, hogy a k&eacute;t&eacute;rtelm&#369; bizony&iacute;t&eacute;kot oly m&oacute;don interpret&aacute;lj&aacute;k, hogy az a saj&aacute;t m&aacute;r kor&aacute;bban kialak&iacute;tott v&eacute;lem&eacute;ny&uuml;ket t&aacute;massza al&aacute;. A torz&iacute;tott keres&eacute;s, interpret&aacute;ci&oacute; &eacute;s\/vagy eml&eacute;kez&eacute;s m&aacute;r magyar&aacute;zat&aacute;v&aacute; v&aacute;lt az attit&#369;d polariz&aacute;ci&oacute;nak (amikor egy n&eacute;zetelt&eacute;r&eacute;s sokkal extr&eacute;mebb&eacute; v&aacute;lik annak ellen&eacute;re, hogy a r&eacute;sztvev&#337;k ugyanannak a bizony&iacute;t&eacute;knak vannak tudat&aacute;ban), a hit mellett val&oacute; kitart&aacute;snak (amikor az emberek akkor is ragaszkodnak ahhoz a gondolathoz amiben hittek, amikor m&aacute;r bebizonyosodott hogy az nem igaz) az irracion&aacute;lis els&#337;bbs&eacute;gi hat&aacute;snak ( azon adatok fontosabbnak &iacute;t&eacute;l&eacute;se amelyek egy &ouml;nk&eacute;nyesen fel&aacute;ll&iacute;tott sorban el&#337;r&eacute;bb helyezkednek el), &eacute;s az illuz&oacute;rikus korrel&aacute;ci&oacute;nak (amikor az emberek hib&aacute;san felt&eacute;teleznek valamif&eacute;le kapcsolatot k&eacute;t esem&eacute;ny vagy szitu&aacute;ci&oacute; k&ouml;z&ouml;tt).<\/p>\n<p>Egy a 60-as &eacute;vekben kivitelezett k&iacute;s&eacute;rletsorozat eredm&eacute;nyei arra utaltak, hogy az emberek torz&iacute;tanak a m&aacute;r megl&eacute;v&#337; k&eacute;pzeteik meger&#337;s&iacute;t&eacute;se &eacute;rdek&eacute;ben. K&eacute;s&#337;bbi munk&aacute;k magyar&aacute;zt&aacute;k ezeket az eredm&eacute;nyeket az elk&eacute;pzel&eacute;sek egyoldal&uacute; tesztel&eacute;s&eacute;re val&oacute; hajland&oacute;s&aacute;g viszony&aacute;ban, &eacute;s az egy lehet&#337;s&eacute;gen val&oacute; &ouml;sszpontos&iacute;t&aacute;s a t&ouml;bbi figyelmen k&iacute;v&uuml;l hagy&aacute;sa mellett viszony&aacute;ban. M&aacute;s hat&aacute;sok kombin&aacute;ci&oacute;j&aacute;nak egy&uuml;ttes hat&aacute;s&aacute;val ez a strat&eacute;gia az el&eacute;rt konkl&uacute;zi&oacute;k torz&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz vezethet. A megfigyelt torz&iacute;t&aacute;sok magyar&aacute;zata k&ouml;z&ouml;tt tal&aacute;ljuk a v&aacute;gy vez&eacute;relt gondolkod&aacute;st (az az ill&uacute;zi&oacute;, hogy ha valaki k&iacute;v&aacute;n valamit, az val&oacute;s&aacute;gg&aacute; v&aacute;lik) &eacute;s a korl&aacute;tozott emberi kapacit&aacute;st az inform&aacute;ci&oacute; feldolgoz&aacute;sra. Egy m&aacute;sik lehet&#337;s&eacute;g, hogy az emberekre az&eacute;rt jellemz&#337; a meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s, mert pragmatikusan becs&uuml;lik fel, hogy milyen &aacute;rat kell fizetni&uuml;k ha t&eacute;vednek, mintsem ink&aacute;bb semleges &eacute;s tudom&aacute;nyos m&oacute;don vizsg&aacute;l&oacute;dnak. A meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;sok felel&#337;sek a szem&eacute;lyes k&eacute;pzetekben val&oacute; t&uacute;lzott biztoss&aacute;g&eacute;rt &eacute;s hat&aacute;sukra megmaradnak vagy fel is er&#337;s&ouml;dnek ezek a k&eacute;pzetek, ellentmond&oacute; bizony&iacute;t&eacute;kok megl&eacute;te eset&eacute;n is.<\/p>\n<h4>T&iacute;pusok<\/h4>\n<p>A meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;sok az inform&aacute;ci&oacute;feldolgoz&aacute;st &eacute;rint&#337; hat&aacute;sok, &eacute;s k&uuml;l&ouml;nb&ouml;znek a viselked&eacute;ses meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s hat&aacute;st&oacute;l (m&aacute;s n&eacute;ven az &ouml;nbeteljes&iacute;t&#337; j&oacute;slatt&oacute;l), amely eset&eacute;n az emberek &uacute;gy cselekednek, hogy a v&aacute;rt esem&eacute;nyek val&oacute;ra v&aacute;ljanak. N&eacute;mely pszichol&oacute;gus a &bdquo;meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s&rdquo; kifejez&eacute;st b&aacute;rmely olyan viselked&eacute;sm&oacute;dra haszn&aacute;lja, amelyben az emberek egy bizonyos gondolat, k&eacute;pzet elvet&eacute;s&eacute;t ker&uuml;lik, legyen sz&oacute; bizony&iacute;t&eacute;k keres&eacute;sr&#337;l, interpret&aacute;ci&oacute;r&oacute;l vagy a mem&oacute;ri&aacute;b&oacute;l val&oacute; el&#337;h&iacute;v&aacute;sr&oacute;l. M&aacute;sok csup&aacute;n az inform&aacute;ci&oacute; szelekt&iacute;v gy&#369;jt&eacute;s&eacute;hez kapcsolj&aacute;k a kifejez&eacute;st.<\/p>\n<h3>Torz&iacute;tott inform&aacute;ci&oacute;keres&eacute;s<\/h3>\n<p>A k&iacute;s&eacute;rletek t&ouml;bb alkalommal is arra vezettek, hogy az emberek hajlamosabbak az egyoldal&uacute; hipot&eacute;zistesztel&eacute;sre, az&aacute;ltal, hogy egy adott id&#337;ben feltett hipot&eacute;zis&uuml;kkel egyet&eacute;rt&eacute;sben keresnek bizony&iacute;t&eacute;kokat. Ahelyett, hogy &aacute;tkutatn&aacute;k az &ouml;sszes relev&aacute;ns bizony&iacute;t&eacute;kot, olyan k&eacute;rd&eacute;seket tesznek fel, amik &uacute;gy vannak megfogalmazva, hogy az igenl&#337; v&aacute;lasz al&aacute;t&aacute;maszthassa a hipot&eacute;zis&uuml;ket. Olyan k&ouml;vetkezm&eacute;nyek ut&aacute;n kutatnak, amelyeket elv&aacute;rn&aacute;nak annak &eacute;rdek&eacute;ben, hogy hipot&eacute;zis&uuml;k igaz lehessen, semmint olyanok ut&aacute;n, amik akkor k&ouml;vetkezn&eacute;nek be, ha kider&uuml;lne, hogy egy&aacute;ltal&aacute;n nem igaz. P&eacute;ld&aacute;ul ha valaki pr&oacute;b&aacute;l azonos&iacute;tani egy sz&aacute;mot igen\/nem k&eacute;rd&eacute;seket haszn&aacute;lva, &eacute;s gyan&iacute;tja, hogy a sz&aacute;m a h&aacute;rmas, azt k&eacute;rdezi: &bdquo;P&aacute;ratlan sz&aacute;m?&rdquo;. Az emberek ezt a fajta &uacute;n. pozit&iacute;v tesztnek nevezett k&eacute;rd&eacute;st haszn&aacute;lj&aacute;k, m&eacute;g akkor is, ha a negat&iacute;v teszt mint p&eacute;ld&aacute;ul a &bdquo;P&aacute;ros sz&aacute;m?&rdquo; pontosan ugyanahhoz az inform&aacute;ci&oacute;hoz juttatja hozz&aacute; &#337;ket. Azonban ez nem azt jelenti, hogy az emberek olyan tesztek ut&aacute;n kutatnak, amelyek garant&aacute;ltan pozit&iacute;v eredm&eacute;nyre vezetnek. Azokban a tanulm&aacute;nyokban, amelyekben az alanyok egy egyfajta &aacute;l-teszt &eacute;s egy igazs&aacute;gnak, realit&aacute;snak megfelel&#337; diagnosztikus teszt k&ouml;z&uuml;l v&aacute;laszthattak, az ut&oacute;bbit v&aacute;lasztott&aacute;k.<\/p>\n<p>A pozit&iacute;v teszt preferenci&aacute;ja &ouml;nmag&aacute;ban nem torz&iacute;t&aacute;s, mivel a pozit&iacute;v tesztek nagyon informat&iacute;vak tudnak lenni. Ugyanakkor m&aacute;s hat&aacute;sokkal egy&uuml;tt, ez a strat&eacute;gia meger&#337;s&iacute;theti a l&eacute;tez&#337; k&eacute;pzeteket vagy sejt&eacute;seket, f&uuml;ggetlen&uuml;l att&oacute;l hogy azok igazak vagy sem. A val&oacute;s &eacute;letben tapasztalt szitu&aacute;ci&oacute;kban a bizony&iacute;t&eacute;k gyakran komplex &eacute;s kevert. P&eacute;ld&aacute;ul a kialakult sokf&eacute;le, egym&aacute;snak ellentmond&oacute; k&eacute;pzeteknek egy adott emberr&#337;l mindegyike k&uuml;l&ouml;n-k&uuml;l&ouml;n al&aacute;t&aacute;maszthat&oacute;, az illet&#337; viselked&eacute;s&eacute;nek egy adott aspektus&aacute;n val&oacute; koncentr&aacute;l&aacute;s &aacute;ltal. Ily m&oacute;don egy adott hipot&eacute;zisre val&oacute; r&eacute;szrehajl&aacute;s eset&eacute;n b&aacute;rmely bizony&iacute;t&eacute;k ut&aacute;ni keres&eacute;s nagy val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;ggel sikeres lesz. Ennek egyfajta illusztr&aacute;ci&oacute;ja, hogy a k&eacute;rd&eacute;sek megfogalmaz&aacute;s&aacute;nak m&oacute;dja jelent&#337;sen megv&aacute;ltoztathatja a v&aacute;laszt. P&eacute;ld&aacute;ul, ha azt k&eacute;rdezz&uuml;k az emberekt&#337;l, hogy &bdquo;Boldog a szoci&aacute;lis &eacute;leted?&rdquo;, akkor sokkal nagyobb el&eacute;gedetts&eacute;gr&#337;l sz&aacute;molnak be, mint amikor azt k&eacute;rdezz&uuml;k, hogy &bdquo;Boldogtalan a szoci&aacute;lis &eacute;leted?&rdquo;. M&eacute;g egy kis v&aacute;ltoztat&aacute;s a k&eacute;rd&eacute;s megfogalmaz&aacute;s&aacute;ban is k&eacute;pes befoly&aacute;solni azt a m&oacute;dot, ahogy az emberek kutatnak a rendelkez&eacute;s&uuml;kre &aacute;ll&oacute; inform&aacute;ci&oacute;ban, &eacute;s enn&eacute;l fogva a konkl&uacute;zi&oacute;t is, amire v&eacute;g&uuml;l jutnak. Ezt egy fikcion&aacute;lis gy&aacute;m&uuml;gyi esettel be is mutatt&aacute;k. Az alanyok azt olvast&aacute;k, hogy az &bdquo;A&rdquo; sz&uuml;l&#337; m&eacute;rs&eacute;kelten alkalmas, hogy gy&aacute;m legyen, t&ouml;bb k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le szempontb&oacute;l. A m&aacute;sik, &bdquo;B&rdquo; sz&uuml;l&#337; kiemelked&#337; pozit&iacute;v &eacute;s negat&iacute;v tulajdons&aacute;gokkal, k&eacute;pess&eacute;gekkel rendelkezett: a gyermekkel val&oacute; k&ouml;zeli kapcsolat, de egy&uacute;ttal egy olyan munka, ami azt k&ouml;veteln&eacute; meg, hogy hosszabb id&#337;szakokra elutazzon. Mikor megk&eacute;rdezt&eacute;k, hogy melyik sz&uuml;l&#337;nek kellene odaadni a gy&aacute;ms&aacute;g jog&aacute;t, az alanyok a pozit&iacute;v attrib&uacute;tumokat kerest&eacute;k &eacute;s a t&ouml;bbs&eacute;g a &bdquo;B&rdquo; sz&uuml;l&#337;t v&aacute;lasztotta. Azonban amikor a k&eacute;rd&eacute;s az volt, hogy melyik sz&uuml;l&#337;t&#337;l kellene megtagadni a gy&aacute;ms&aacute;g jog&aacute;t, akkor a negat&iacute;v attrib&uacute;tumokat kerest&eacute;k, de ism&eacute;t a &bdquo;B&rdquo; sz&uuml;l&#337;t v&aacute;lasztott&aacute;k, azt sugallva, hogy az &bdquo;A&rdquo; sz&uuml;l&#337;nek kellene megkapni a gy&aacute;ms&aacute;got.<\/p>\n<p>Hasonl&oacute; tanulm&aacute;nyok is demonstr&aacute;lt&aacute;k, ahogy az embereket lek&ouml;ti a torz&iacute;tott inform&aacute;ci&oacute;keres&eacute;s, de azt is, hogy ezt a jelens&eacute;get korl&aacute;tozhatja, ha el&eacute;rhet&#337; egy re&aacute;lis diagnosztikus teszt. Egy kezd&#337; k&iacute;s&eacute;rletben az alanyoknak egy interj&uacute; alapj&aacute;n meg kellett becs&uuml;lni&uuml;k, hogy egy m&aacute;sik szem&eacute;ly hova helyezhet&#337; az introvert&aacute;lt-extrovert&aacute;lt szem&eacute;lyis&eacute;g dimenzi&oacute;ban. Az interj&uacute; k&eacute;rd&eacute;seit egy adott lista alapj&aacute;n v&aacute;lasztott&aacute;k meg. Mikor azt a szem&eacute;lyt, akivel k&eacute;sz&uuml;lt az interj&uacute;, introvert&aacute;ltk&eacute;nt mutatt&aacute;k be, az alanyok olyan k&eacute;rd&eacute;seket v&aacute;lasztottak, amik introvert&aacute;lts&aacute;got felt&eacute;teleznek, mint p&eacute;ld&aacute;ul &bdquo; Mit tal&aacute;l kellemetlennek a zajos partikban?&rdquo;. Mikor az interj&uacute;alanyokat extrovert&aacute;ltk&eacute;nt mutatt&aacute;k be, szinte az &ouml;sszes k&eacute;rd&eacute;s extrovert&aacute;lts&aacute;got felt&eacute;telezett, mint p&eacute;ld&aacute;ul &bdquo;Mit tenne, hogy feldobjon egy lapos partit?&rdquo;. Az ilyenfajta k&eacute;rd&eacute;sek nagyon kicsi vagy semmilyen es&eacute;lyt nem hagytak az interj&uacute;alanyoknak, hogy bizony&iacute;thass&aacute;k a r&oacute;luk kialakult hipot&eacute;zis esetleges nem igaz volt&aacute;t. Ennek a k&iacute;s&eacute;rletnek egy k&eacute;s&#337;bbi verzi&oacute;ja sokkal kevesebb olyan k&eacute;rd&eacute;st adott az alanyoknak, amire jellemz&#337; az extrovert&aacute;lts&aacute;g vagy introvert&aacute;lts&aacute;g el&#337;felt&eacute;telez&eacute;se, mint p&eacute;ld&aacute;ul a &bdquo;Ker&uuml;l&ouml;d a szoci&aacute;lis interakci&oacute;kat?&rdquo; k&eacute;rd&eacute;s. Az alanyok ekkor a sokkal diagnosztikusabb k&eacute;rd&eacute;seket r&eacute;szes&iacute;tett&eacute;k el&#337;nyben, mik&ouml;zben a pozit&iacute;v tesztek fel&eacute; gyeng&eacute;bb torz&iacute;t&aacute;st mutattak. Ezt a fajta mint&aacute;zatot &ndash; diagnosztikus teszt f&#337; preferenci&aacute;ja &eacute;s a gyeng&eacute;bb preferencia a pozit&iacute;v teszt ir&aacute;ny&aacute;ba &ndash; m&aacute;s tanulm&aacute;nyokban is megfigyelt&eacute;k. Egy m&aacute;sik k&iacute;s&eacute;rlet egy szab&aacute;ly-felfedez&#337; feladatot t&aacute;rt az alanyok el&eacute;, ami sz&aacute;m&iacute;t&oacute;g&eacute;ppel szimul&aacute;lt, mozg&oacute; objektumokat tartalmazott. A k&eacute;perny&#337;n mozg&oacute; objektumok specifikus szab&aacute;lyokat k&ouml;vettek, amiket az alanyoknak ki kellett tal&aacute;lniuk. Egy adott objektumot meg is jel&ouml;lhettek a k&eacute;perny&#337;n, hogy tesztelhess&eacute;k hipot&eacute;zis&uuml;ket. Annak ellen&eacute;re, hogy t&ouml;bb k&iacute;s&eacute;rletet is tettek r&aacute; a 10 &oacute;r&aacute;s program alatt, egyik alany sem volt k&eacute;pes r&aacute;j&ouml;nni a rendszer szab&aacute;lyaira. Tipikusan arra t&ouml;rekedtek, hogy igazolj&aacute;k saj&aacute;t hipot&eacute;zis&uuml;ket, semmint hogy elvess&eacute;k annak igaz volt&aacute;t, &eacute;s vonakodtak alternat&iacute;v&aacute;kat fontol&oacute;ra venni. M&eacute;g akkor is, amikor l&aacute;tt&aacute;k a saj&aacute;t hipot&eacute;zis&uuml;knek objekt&iacute;ven ellentmond&oacute; bizony&iacute;t&eacute;kot, gyakran folytatt&aacute;k ugyanannak a tesztnek a haszn&aacute;lat&aacute;t. N&eacute;h&aacute;ny alany a megfelel&#337; hipot&eacute;zistesztel&eacute;sre vonatkoz&oacute; instrukci&oacute;kat kapott, de ezeknek majdnem semmilyen hat&aacute;sa nem volt.<\/p>\n<h3>Torz&iacute;tott interpret&aacute;ci&oacute;<\/h3>\n<p>A meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;sok nem mer&uuml;lnek ki a szelekt&iacute;v bizony&iacute;t&eacute;kgy&#369;jt&eacute;sben. M&eacute;g akkor is, ha k&eacute;t egy&eacute;n ugyanannak az inform&aacute;ci&oacute;nak a birtok&aacute;ban van, az, ahogyan ezt interpret&aacute;lj&aacute;k (&eacute;rtelmezik) torz&iacute;tott lehet. A Stanford University egy csapata egy olyan k&iacute;s&eacute;rletet v&eacute;gzett, amelyben az alanyok egyik fele szil&aacute;rd v&eacute;lem&eacute;nnyel rendelkezett a hal&aacute;lb&uuml;ntet&eacute;s mellett, a m&aacute;sik fele pedig ellene. Az alanyok mindegyike k&eacute;t tanulm&aacute;ny le&iacute;r&aacute;s&aacute;t olvasta el: az USA &aacute;llamainak &ouml;sszehasonl&iacute;t&aacute;s&aacute;t a hal&aacute;lb&uuml;ntet&eacute;sekkel &eacute;s azok n&eacute;lk&uuml;l, &eacute;s annak &ouml;sszehasonl&iacute;t&aacute;s&aacute;t egy &aacute;llamban, hogy mekkora volt a gyilkoss&aacute;gi r&aacute;ta a hal&aacute;lb&uuml;ntet&eacute;s bevezet&eacute;se el&#337;tt illetve ut&aacute;n. Miut&aacute;n mindegyik tanulm&aacute;ny r&ouml;vid le&iacute;r&aacute;s&aacute;t elolvast&aacute;k, megk&eacute;rdezt&eacute;k &#337;ket, hogy v&aacute;ltozott-e a v&eacute;lem&eacute;ny&uuml;k. Ezut&aacute;n mindegyik tanulm&aacute;ny m&oacute;dszer&eacute;nek, elj&aacute;r&aacute;snak egy sokkal r&eacute;szletesebb le&iacute;r&aacute;s&aacute;t olvast&aacute;k el, &eacute;s meg kellett becs&uuml;lni&uuml;k, mennyire volt j&oacute;l kivitelezett &eacute;s meggy&#337;z&#337; az adott tanulm&aacute;ny. Val&oacute;j&aacute;ban a tanulm&aacute;nyok kital&aacute;ci&oacute;k voltak. Az alanyok fel&eacute;nek azt mondt&aacute;k, hogy az egyik fajta al&aacute;t&aacute;masztotta az elrettent&#337; hat&aacute;st, a m&aacute;sik pedig nem. M&aacute;s alanyokn&aacute;l a konkl&uacute;zi&oacute;kat felcser&eacute;lt&eacute;k. Az alanyok, ak&aacute;r t&aacute;mogatt&aacute;k vagy ellenezt&eacute;k a dolgot, arr&oacute;l sz&aacute;moltak be, hogy kis m&eacute;rt&eacute;kben megv&aacute;ltozott az attit&#369;dj&uuml;k az &aacute;ltaluk el&#337;sz&ouml;r olvasott tanulm&aacute;ny ir&aacute;ny&aacute;ba. Ha m&aacute;r egyszer elolvast&aacute;k a r&eacute;szletesebb le&iacute;r&aacute;s&aacute;t a tanulm&aacute;nyoknak, majdnem mindegyik&uuml;k visszat&eacute;rt az eredeti v&eacute;lem&eacute;ny&uuml;kh&ouml;z, tekintet n&eacute;lk&uuml;l a szolg&aacute;ltatott bizony&iacute;t&eacute;kokra, olyan r&eacute;szletekre mutatva, amelyek a saj&aacute;t n&eacute;z&#337;pontjukat t&aacute;masztott&aacute;k al&aacute;, &eacute;s figyelmen k&iacute;v&uuml;l hagyva b&aacute;rmit, ami annak ellentmond. Az alanyok azokat a tanulm&aacute;nyokat, amik a saj&aacute;t el&#337;zetesen l&eacute;tez&#337; n&eacute;z&#337;pontjukat t&aacute;masztott&aacute;k al&aacute;, els&#337;rend&#369;bbk&eacute;nt &iacute;rt&aacute;k le, r&eacute;szletes &eacute;s j&oacute;l meghat&aacute;rozott m&oacute;don, mint azokat, amik ellentmondtak annak. Arr&oacute;l a tanulm&aacute;nyr&oacute;l, amelyben az elrettent&eacute;s hat&aacute;sa eleny&eacute;sz&#337;nek t&#369;nt, egy hal&aacute;lb&uuml;ntet&eacute;st t&aacute;mogat&oacute; azt &iacute;rta, hogy &bdquo;a kutat&aacute;s nem tartott el&eacute;g hossz&uacute; ideig&rdquo;, m&iacute;g egy hal&aacute;lb&uuml;ntet&eacute;st ellenz&#337; ugyanarr&oacute;l a tanulm&aacute;nyr&oacute;l azt &iacute;rta, &bdquo; Nem ker&uuml;lt bemutat&aacute;sra olyan szil&aacute;rd bizony&iacute;t&eacute;k, ami a kutat&oacute;k igaz&aacute;t tagadja&rdquo;. Az eredm&eacute;nyek j&oacute;l illusztr&aacute;lj&aacute;k, hogy az emberek magasabbra teszik a m&eacute;rc&eacute;t ann&aacute;l a bizony&iacute;t&eacute;kn&aacute;l, amely a jelen elv&aacute;r&aacute;saiknak ellentmond. Ezt a hat&aacute;st, ami diszkonfirm&aacute;ci&oacute;s torz&iacute;t&aacute;sk&eacute;nt ismert, t&ouml;bb m&aacute;s k&iacute;s&eacute;rlet is igazolta.<\/p>\n<p>Egy a torz&iacute;tott interpret&aacute;ci&oacute;t vizsg&aacute;l&oacute; tanulm&aacute;ny &eacute;ppen a 2004-es USA eln&ouml;kv&aacute;laszt&aacute;s alatt zajlott, &eacute;s olyan alanyok vettek r&eacute;szt benne, akik magukat &uacute;gy jellemezt&eacute;k, hogy er&#337;s, hat&aacute;rozott v&eacute;lem&eacute;ny&uuml;k van a jel&ouml;ltekr&#337;l. L&aacute;tsz&oacute;lag egym&aacute;snak ellentmond&oacute; &aacute;ll&iacute;tm&aacute;ny p&aacute;rokat mutattak nekik, amelyek vagy a republik&aacute;nus George W. Bush-t&oacute;l, vagy a demokratikus jel&ouml;ltt&#337;l, John Kerry-t&#337;l, vagy esetleg egy politikailag semleges k&ouml;z&eacute;leti figur&aacute;t&oacute;l sz&aacute;rmaztak. Olyan tov&aacute;bbi &aacute;ll&iacute;t&aacute;sokat is kaptak, amelyek f&eacute;ny&eacute;ben a l&aacute;tsz&oacute;lagos ellent&eacute;tek teljesen &eacute;szszer&#369;nek mutatkoztak. Az inform&aacute;ci&oacute; eme h&aacute;rom darabk&aacute;j&aacute;b&oacute;l el kellett d&ouml;nteni&uuml;k, hogy az egyes jel&ouml;ltek &aacute;ll&iacute;t&aacute;sai k&ouml;vetkezetlenek-e vagy sem. El&eacute;g er&eacute;lyes k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;gek mutatkoztak ezekben az &eacute;rt&eacute;kel&eacute;sekben, mivel az alanyok sokkal nagyobb val&oacute;sz&iacute;n&#369;s&eacute;ggel interpret&aacute;lt&aacute;k ellentmond&oacute;nak annak a jel&ouml;ltnek az &aacute;ll&iacute;t&aacute;sait, akit elleneztek. Ebben a k&iacute;s&eacute;rletben az alanyok &uacute;gy hozt&aacute;k meg d&ouml;nt&eacute;seiket, hogy k&ouml;zben MRI szkenner alatt fek&uuml;dtek, ami regisztr&aacute;lta az agyi aktivit&aacute;sukat. Amint az alanyok az &aacute;ltaluk kedvelt jel&ouml;lt ellentmond&oacute; &aacute;ll&iacute;t&aacute;sait &eacute;rt&eacute;kelt&eacute;k, az agyuk &eacute;rzelmi k&ouml;zpontjai izgalmi &aacute;llapotba j&ouml;tt. Ez nem t&ouml;rt&eacute;nt meg a t&ouml;bbi figura &aacute;ll&iacute;t&aacute;sain&aacute;l. A k&iacute;s&eacute;rletvezet&#337;k arra a dedukci&oacute;s k&ouml;vetkeztet&eacute;sre jutottak, hogy az &aacute;ll&iacute;t&aacute;sokra adott k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; v&aacute;laszok okai nem passz&iacute;v &eacute;rvel&eacute;si hib&aacute;k. Ehelyett az alanyok akt&iacute;van cs&ouml;kkentett&eacute;k a kognit&iacute;v disszonanci&aacute;t, amelyet a kedvelt jel&ouml;ltj&uuml;k irracion&aacute;lis &eacute;s k&eacute;pmutat&oacute; viselked&eacute;s&eacute;r&#337;l val&oacute; olvas&aacute;s hozott l&eacute;tre.<\/p>\n<p>A torz&iacute;tott interpret&aacute;ci&oacute; nem korl&aacute;toz&oacute;dik az emocion&aacute;lisan jelent&#337;s t&eacute;m&aacute;kra. Egy m&aacute;sik k&iacute;s&eacute;rletben az alanyoknak egy tolvajr&oacute;l sz&oacute;l&oacute; t&ouml;rt&eacute;netet mondtak el. &Eacute;rt&eacute;kelni&uuml;k kellett olyan &aacute;ll&iacute;t&aacute;sok bizony&iacute;t&eacute;kon alapul&oacute; fontoss&aacute;g&aacute;t, amelyek az egyik bizonyos karakter felel&#337;ss&eacute;ge mellett vagy &eacute;pp ellen sz&oacute;ltak. Mikor kialak&iacute;tottak egy felt&eacute;telez&eacute;st az adott karakter b&#369;n&eacute;r&#337;l, az azt al&aacute;t&aacute;maszt&oacute; &aacute;ll&iacute;t&aacute;sokat sokkal fontosabbnak &eacute;rt&eacute;kelt&eacute;k, mint azokat, amik ellentmondtak annak.<\/p>\n<h3>Torz&iacute;tott mem&oacute;ria<\/h3>\n<p>M&eacute;g akkor is, ha valaki egy semleges &uuml;gyben kutatott &eacute;s interpret&aacute;lta a bizony&iacute;t&eacute;kokat, el&#337;fordulhat, hogy m&eacute;gis szelekt&iacute;ven eml&eacute;kszik vissza r&aacute;, annak megfelel&#337;en, hogy saj&aacute;t elv&aacute;r&aacute;sai meger&#337;s&iacute;t&eacute;st nyerjenek. Ezt a hat&aacute;st szelekt&iacute;v eml&eacute;kez&eacute;snek, meger&#337;s&iacute;t&eacute;si mem&oacute;ri&aacute;nak vagy torz&iacute;tott-hozz&aacute;f&eacute;r&eacute;s&#369; mem&oacute;ri&aacute;nak h&iacute;vj&aacute;k. A pszichol&oacute;giai te&oacute;ri&aacute;k k&uuml;l&ouml;nb&ouml;znek a szelekt&iacute;v eml&eacute;kez&eacute;s progn&oacute;zis&aacute;t illet&#337;en.<\/p>\n<p>A s&eacute;ma te&oacute;ria szerint az az inform&aacute;ci&oacute;, ami &ouml;sszep&aacute;ros&iacute;that&oacute; a kor&aacute;bbi elv&aacute;r&aacute;sokkal, sokkal k&ouml;nnyebben t&aacute;rol&oacute;dik &eacute;s el&#337;h&iacute;vhat&oacute;. N&eacute;h&aacute;ny alternat&iacute;v megk&ouml;zel&iacute;t&eacute;s azt mondja, hogy a meglep&#337; inform&aacute;ci&oacute; sokkal jobban kiemelkedik, &iacute;gy k&ouml;nnyebben megjegyezhet&#337;. Eme k&eacute;t te&oacute;ria felt&eacute;telez&eacute;sei bebizonyosodtak k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; k&iacute;s&eacute;rleti k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyek k&ouml;z&ouml;tt, de egyik sem nyert egy&eacute;rtelm&#369;en.<\/p>\n<p>Egy tanulm&aacute;nyban az alanyok egy olyan n&#337; profilj&aacute;t olvast&aacute;k, amely mind extrovert&aacute;lt, mind introvert&aacute;lt viselked&eacute;si jegyekkel ruh&aacute;zta fel. K&eacute;s&#337;bb vissza kellett eml&eacute;kezni&uuml;k a n&#337; introvert&aacute;lt &eacute;s extrovert&aacute;lt viselked&eacute;s&eacute;re. Az egyik csoportnak azt mondt&aacute;k, hogy mindez arra ir&aacute;nyul, hogy a n&#337; k&eacute;pess&eacute;geit felbecs&uuml;lj&eacute;k, mint k&ouml;nyvt&aacute;ros illetve a m&aacute;sik csoport eset&eacute;ben, mint ingatlan k&ouml;zvet&iacute;t&#337;. Szignifik&aacute;ns k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g volt a k&eacute;t csoport k&ouml;z&ouml;tt a tekintetben, hogy milyen eml&eacute;keket h&iacute;vtak el&#337;. A k&ouml;nyvt&aacute;ros csoport sokkal t&ouml;bb introvert&aacute;lt viselked&eacute;sre, az ingatlanos csoport sokkal t&ouml;bb extrovert&aacute;lt viselked&eacute;sre eml&eacute;kezett.<\/p>\n<p>A szelekt&iacute;v mem&oacute;riahat&aacute;s olyan k&iacute;s&eacute;rletekben is kimutatt&aacute;k, amelyek a szem&eacute;lyis&eacute;gt&iacute;pusok k&iacute;v&aacute;natoss&aacute;g&aacute;t manipul&aacute;lj&aacute;k. Az egyik ilyenben az alanyok egy csoportj&aacute;nak arra vonatkoz&oacute; bizony&iacute;t&eacute;kokat mutattak, hogy az extrovert&aacute;lt emberek sokkal sikeresebbek, mint az introvert&aacute;ltak. A m&aacute;sik csoportnak ennek ellenkez&#337;j&eacute;t mondt&aacute;k. Egy r&aacute;k&ouml;vetkez&#337;, l&aacute;tsz&oacute;lag az el&#337;bbivel kapcsolatban nem &aacute;ll&oacute; tanulm&aacute;nyban arra k&eacute;rt&eacute;k &#337;ket, hogy mondjanak olyan esem&eacute;nyeket az &eacute;let&uuml;kb&#337;l, amikor extrovert&aacute;ltak vagy introvert&aacute;ltak voltak. Az alanyok mindegyik csoportban t&ouml;bb olyan eml&eacute;kkel szolg&aacute;ltak, amely &ouml;sszekapcsolta &#337;ket a k&iacute;v&aacute;natosabb szem&eacute;lyis&eacute;gt&iacute;pussal, &eacute;s azokat az eml&eacute;keket sokkal gyorsabban el&#337; is tudt&aacute;k h&iacute;vni.<\/p>\n<p>Egy m&aacute;sik tanulm&aacute;ny j&oacute;l p&eacute;ld&aacute;zza, hogyan tudja a szelekt&iacute;v mem&oacute;ria fenntartani a hitet valamely extraszenzoros percepci&oacute;ban (ESP). H&iacute;v&#337;k &eacute;s nem h&iacute;v&#337;k mindegyik&eacute;nek ESP k&iacute;s&eacute;rletek le&iacute;r&aacute;s&aacute;t mutatt&aacute;k be. A csoport fel&eacute;nek azt mondt&aacute;k, hogy a k&iacute;s&eacute;rleti eredm&eacute;nyek al&aacute;t&aacute;masztott&aacute;k az ESP-k l&eacute;tez&eacute;s&eacute;t, m&iacute;g a m&aacute;sik csoportnak azt, hogy nem. Egy ezt k&ouml;vet&#337; tesztben az alanyok kev&eacute;s hib&aacute;val vagy t&ouml;k&eacute;letesen eml&eacute;keztek az anyagra, kiv&eacute;ve azokat a h&iacute;v&#337;ket, akik az ESP-t nem al&aacute;t&aacute;maszt&oacute; bizony&iacute;t&eacute;kot olvast&aacute;k. Ez a csoport szignifik&aacute;nsan kevesebb inform&aacute;ci&oacute;ra eml&eacute;kezett, &eacute;s n&eacute;h&aacute;nyuk hib&aacute;san &uacute;gy eml&eacute;kezett az eredm&eacute;nyekre, hogy azok az ESP-t al&aacute;t&aacute;masztott&aacute;k.<\/p>\n<hr>\n<hr>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<h3>A Csernobil cikk<\/h3>\n<p><strong>&bdquo;Hogyan lehet&uuml;nk ilyen h&uuml;ly&eacute;k?&rdquo;<\/strong><\/p>\n<p><strong>A csernobili atomer&#337;m&#369; baleset n&eacute;h&aacute;ny tanuls&aacute;ga<\/strong><\/p>\n<p>1986 neh&eacute;z &eacute;v volt a modern technol&oacute;giai t&aacute;rsadalmak &eacute;let&eacute;ben. Az &eacute;v elej&eacute;n a Holdra sz&aacute;ll&aacute;s &eacute;s az Apoll&oacute; program siker&eacute;nek hull&aacute;main lovagl&oacute; amerikai &#369;rsikl&oacute; projekt kapott &oacute;ri&aacute;si pofont, amikor a Challenger az &eacute;l&#337;ben k&ouml;zvet&iacute;tett ind&iacute;t&aacute;s sor&aacute;n felrobbant. &Aacute;prilis v&eacute;g&eacute;n pedig bek&ouml;vetkezett a csernobili atomer&#337;m&#369;-katasztr&oacute;fa, amelyet az&oacute;ta is a vil&aacute;g k&eacute;t legjelent&#337;sebb nukle&aacute;ris baleset&eacute;nek egyikek&eacute;nt tartanak sz&aacute;mon, a fukusimai baleset mellett.<\/p>\n<p>&bdquo;Hogyan lehett&uuml;nk ilyen h&uuml;ly&eacute;k?&rdquo; &ndash; a k&eacute;rd&eacute;s eredetileg nem a Challenger-katasztr&oacute;fa vagy a csernobili baleset kapcs&aacute;n, hanem a diszn&oacute;-&ouml;b&ouml;lb&eacute;li fiask&oacute;t k&ouml;vet&#337;en mer&uuml;lt fel John F. Kennedy eln&ouml;k r&eacute;sz&eacute;r&#337;l. Kennedy azzal szembes&uuml;lt, hogy d&ouml;nt&eacute;shoz&oacute;i csoportja seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel belenavig&aacute;lta mag&aacute;t egy olyan kudarcba, amely egy&aacute;ltal&aacute;n nem volt benne a pakliban.<\/p>\n<p>A diszn&oacute;-&ouml;b&ouml;lb&eacute;lihez hasonl&oacute; l&eacute;pt&eacute;k&#369; kurdarcok elemz&eacute;s&eacute;b&#337;l Irving Janis amerikai szoci&aacute;lpszichol&oacute;gus m&aacute;r 1972-ben lesz&#369;rt egy v&aacute;laszt. Eszerint egy saj&aacute;tos szervezeti viselked&eacute;si mechanizmus, a <span class=\"ma-red\">csoportgondolkod&aacute;s<\/span> jelens&eacute;ge &aacute;ll a fiask&oacute;k h&aacute;tter&eacute;ben, amely mintegy &bdquo;elh&uuml;ly&iacute;tette&rdquo; az am&uacute;gy okos, j&oacute; k&eacute;pess&eacute;g&#369; d&ouml;nt&eacute;shoz&oacute;kat.<\/p>\n<blockquote><p>\nCsoportgondolkod&aacute;s &eacute;s a kubai Diszn&oacute;-&ouml;b&ouml;lben t&ouml;rt&eacute;n&#337; partrasz&aacute;ll&aacute;s kudarca<\/p>\n<p>Irving Janis sz&aacute;m&aacute;ra fontos kiindul&oacute;pont volt az a kontraszt, hogy John F. Kennedy eln&ouml;k &eacute;s csapata alig m&aacute;sf&eacute;l &eacute;v k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;ggel k&eacute;t, gy&ouml;keresen elt&eacute;r&#337; kimenetel&#369; d&ouml;nt&eacute;st tudott hozni. Az izgatta, hogyan lehets&eacute;ges, hogy l&eacute;nyeg&eacute;ben ugyanaz a d&ouml;nt&eacute;shoz&oacute;i csapat 1961 &aacute;prilis&aacute;ban a kubai Diszn&oacute;-&ouml;b&ouml;lben t&ouml;rt&eacute;n&#337;, Fidel Castro rendszer&eacute;nek megd&ouml;nt&eacute;s&eacute;re tett k&iacute;s&eacute;rlet kapcs&aacute;n kudarcot vallott, m&iacute;g a kubai rak&eacute;tav&aacute;ls&aacute;g kapcs&aacute;n 1962 okt&oacute;ber&eacute;ben sikert k&ouml;nyvelhetett el. <\/p>\n<p>Azt tal&aacute;lta, hogy egy d&ouml;nt&eacute;shoz&oacute; csoport tagjaira min&eacute;l ink&aacute;bb jellemz&#337;bb a bajt&aacute;rsiass&aacute;g &eacute;s a helyb&#337;l egyet&eacute;rt&eacute;sre val&oacute; hajlam, ann&aacute;l nagyobb a vesz&eacute;ly, hogy a f&uuml;ggetlen kritikai gondolkod&aacute;st felv&aacute;ltja egy olyan, az eg&eacute;sz csoportra jellemz&#337; gondolkod&aacute;s, amely irracion&aacute;lis viselked&eacute;st eredm&eacute;nyez. Az &aacute;ltala csoportgondolkod&aacute;snak nevezett viselked&eacute;s sz&aacute;mos t&eacute;nyez&#337;j&eacute;t sz&#369;rte ki &aacute;ltal&aacute;nos&iacute;tott form&aacute;ban &eacute;s javaslatokat fogalmazott meg a hiba kiv&eacute;d&eacute;s&eacute;re. A balul els&uuml;lt kubai inv&aacute;zi&oacute; d&ouml;nt&eacute;shoz&aacute;si folyamat&aacute;ban t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt azt tal&aacute;lta, hogy Kennedy mint levezet&#337; eln&ouml;k elfogultan tartotta k&eacute;zben a megbesz&eacute;l&eacute;seket. Saj&aacute;t v&eacute;lem&eacute;ny&eacute;vel m&aacute;r a v&eacute;gs&#337; d&ouml;nt&eacute;s el&#337;tt letette voks&aacute;t, a kritikai &eacute;szrev&eacute;teleket elnyomta, aminek eredm&eacute;nyek&eacute;ppen n&eacute;h&aacute;ny tan&aacute;csad&oacute; elhallgatta tov&aacute;bbi fenntart&aacute;sait. M&eacute;g a terv kivitelezhetetlens&eacute;g&eacute;re utal&oacute; jeleket is, p&eacute;ld&aacute;ul, hogy nem siker&uuml;lt titokban tartani az akci&oacute;t, figyelmen k&iacute;v&uuml;l hagyt&aacute;k.\n<\/p><\/blockquote>\n<p>Amikor a Challenger ind&iacute;t&aacute;s&aacute;t megel&#337;z&#337; est&eacute;n lezajlott, terven k&iacute;v&uuml;li d&ouml;nt&eacute;shozatali meeting vissz&aacute;ss&aacute;gai a figyelem k&ouml;z&eacute;ppontj&aacute;ba ker&uuml;ltek, hamar el&#337;ker&uuml;lt a Janis-f&eacute;le jelens&eacute;g. &Eacute;s t&eacute;nyleg: az &#369;rsikl&oacute; ind&iacute;t&aacute;s&aacute;t enged&eacute;lyez&#337; megbesz&eacute;l&eacute;s elemz&eacute;sei azt mutatt&aacute;k, hogy ha a d&ouml;nt&eacute;shoz&oacute;k feltett&eacute;k volna maguknak a &bdquo;hogyan lehett&uuml;nk ilyen h&uuml;ly&eacute;k&rdquo; k&eacute;rd&eacute;st, a v&aacute;lasz ism&eacute;t a csoportgondolkod&aacute;s lett volna. Ez egyr&eacute;szt szomor&uacute;, hiszen minden egyes ilyen &uacute;jabb eset bizony&iacute;t&eacute;k arra, hogy nem siker&uuml;lt a csoportgondolkod&aacute;s mechanizmus&aacute;t kiv&eacute;deni, azaz nem tanultunk, nem tanultak eleget a d&ouml;nt&eacute;shoz&oacute;k a kor&aacute;bbi fiask&oacute;kb&oacute;l. M&aacute;sr&eacute;szt minden ilyen fajs&uacute;ly&uacute; kudarc, amelynek h&aacute;tter&eacute;ben egy j&oacute;l azonos&iacute;that&oacute;, elvileg ak&aacute;r ki is v&eacute;dhet&#337; mechanizmus &aacute;ll, hozz&aacute;j&aacute;rulhat ahhoz, hogy t&eacute;nyleg tanuljunk bel&#337;le.<\/p>\n<p>Rosszabb a helyzet, ha ilyen k&eacute;rd&eacute;st fel sem tesz&uuml;nk, mert akkor nem sz&uuml;lethet olyan bel&aacute;t&aacute;s sem, ami val&oacute;ban el&#337;remutat&oacute; tanuls&aacute;g lehetne. Vagyis: hogyan lehettek ilyen h&uuml;ly&eacute;k Csernobilban? &Eacute;s mi vajon okosabbak lett&uuml;nk volna? &Eacute;rdekes m&oacute;don a csernobili katasztr&oacute;fa kapcs&aacute;n nem vet&#337;dtek fel ilyesmi k&eacute;rd&eacute;sek. Ebb&#337;l ad&oacute;d&oacute;an nem sz&uuml;letett olyan elemz&eacute;s sem a katasztr&oacute;f&aacute;hoz vezet&#337; gondolkod&aacute;si hib&aacute;kr&oacute;l, amely sz&aacute;munkra is fontos, &eacute;rv&eacute;nyes tanuls&aacute;gokkal b&iacute;r, &eacute;s amiket nem lehet annyival les&ouml;p&ouml;rni az asztalr&oacute;l, hogy nem vagyunk atomreaktor-tervez&#337;k, -kezel&#337;k.<\/p>\n<p>A balesetet k&ouml;vet&#337;en nagyon sok&aacute;ig er&#337;s volt a szovjet b&uuml;rokr&aacute;cia &aacute;ltal ny&uacute;jtott olvasat, amely az atomreaktor kezel&#337;i szem&eacute;lyzet&eacute;t hib&aacute;ztatta: a balesethez vezet&#337; k&iacute;s&eacute;rlet sor&aacute;n elemi hib&aacute;kat v&eacute;tettek, nem tartottak be egy&eacute;rtelm&#369; m&#369;k&ouml;dtet&eacute;si utas&iacute;t&aacute;sokat. Ezt a k&eacute;pet azonban a Nemzetk&ouml;zi Atomenergia &Uuml;gyn&ouml;ks&eacute;g (NA&Uuml;) &aacute;ltal 1992-ben kiadott, az 1986-os els&#337; &eacute;rt&eacute;kel&eacute;st (INSAG-1) fel&uuml;lb&iacute;r&aacute;l&oacute; m&aacute;sodik jelent&eacute;se (INSAG-7) sok szempontb&oacute;l korrig&aacute;lta: a v&eacute;gzetes hib&aacute;k egy r&eacute;sze egy&aacute;ltal&aacute;n nem a m&#369;k&ouml;dtet&eacute;si szab&aacute;lyok &aacute;th&aacute;g&aacute;s&aacute;b&oacute;l fakad&oacute; elemi hiba volt. Voltak persze ilyenek is, de voltak komoly tervez&eacute;si, fel&uuml;gyeleti, &uuml;zemeltet&eacute;si hib&aacute;k is. &Eacute;s ami m&eacute;g ott lappang a jelent&eacute;sben: voltak olyan egy&eacute;ni d&ouml;nt&eacute;shozatali hib&aacute;k is, amelyek eleminek ugyan nem tekinthet&#337;k, viszont a balesethez vezet&#337; folyamatban t&ouml;bben is elk&ouml;vett&eacute;k, r&aacute;ad&aacute;sul a szoci&aacute;lpszichol&oacute;gia szerint ez b&aacute;rmelyik&uuml;nkkel megeshet! A k&ouml;vetkez&#337;kben k&eacute;t ilyen hib&aacute;nak, az alaptalan optimizmus &eacute;s az elfogult feldolgoz&aacute;s hib&aacute;knak a balesetben j&aacute;tszott szerep&eacute;t szeretn&eacute;m megmutatni.<\/p>\n<p><strong>Alaptalan optimizmus avagy &bdquo;Ez vadkan?! Dehogy! Szel&iacute;d ez a diszn&oacute;, bakker!&rdquo;<\/strong><\/p>\n<p>A balesetet el&#337;id&eacute;z&#337; egyik jelens&eacute;g a v&eacute;szle&aacute;ll&iacute;t&aacute;s sor&aacute;n gyorsan beengedett szab&aacute;lyoz&oacute; rudak tervez&eacute;si hib&aacute;j&aacute;b&oacute;l l&eacute;trej&ouml;v&#337; gerjeszt&#337; hat&aacute;s (positive scram effect). A hiba l&eacute;nyege, hogy a rudak ahelyett, hogy lass&iacute;tan&aacute;k, lel&#337;n&eacute;k a folyamatot, val&oacute;j&aacute;ban m&eacute;g fokozz&aacute;k is azt. A tervez&eacute;si hib&aacute;ra utal&oacute; jelens&eacute;g azonban m&aacute;r 1983 november-december &oacute;ta, a csernobilihez hasonl&oacute; elven m&#369;k&ouml;d&#337; Ignalinai Atomer&#337;m&#369; ind&iacute;t&aacute;sa &oacute;ta ismert volt az er&#337;m&#369; vezet&#337; tervez&#337;je, Nyikolaj Dollezsal sz&aacute;m&aacute;ra is. Dollezsal konstrukci&oacute;s m&oacute;dos&iacute;t&aacute;sokat &eacute;s a &uuml;zemeltet&eacute;si folyamatok megv&aacute;ltoztat&aacute;s&aacute;t javasolta, azonban ezekb&#337;l semmi nem lett. A Nemzetk&ouml;zi Atomenergia &Uuml;gyn&ouml;ks&eacute;g &ouml;sszegz&eacute;se szerint az&eacute;rt nem t&ouml;rt&eacute;ntek meg v&eacute;g&uuml;l ezek a korrekci&oacute;k, mert az az &aacute;ltal&aacute;nosan elterjedt v&eacute;leked&eacute;s uralkodott a szakemberek k&ouml;r&eacute;ben, hogy soha nem &aacute;llhat el&#337; olyan helyzet, amikor ennek a gerjeszt&#337; hat&aacute;snak jelent&#337;s&eacute;ge lehetne. A konstrukt&#337;r&ouml;k a legmagasabb szintekig osztott&aacute;k a n&eacute;zetet, hogy az &bdquo;RBMK t&iacute;pus&uacute; reaktorok extr&eacute;m m&oacute;don biztons&aacute;gosak&rdquo;. <\/p>\n<p>Azt a gondolkod&aacute;si hajlamot, amit itt l&aacute;tunk, a <span class=\"ma-red\">szoci&aacute;lpszichol&oacute;gia az alaptalan optimizmus hib&aacute;j&aacute;nak nevezi<\/span>: a vel&uuml;nk kapcsolatos negat&iacute;v esem&eacute;nyek bek&ouml;vetkezt&eacute;t vagy a kock&aacute;zataikat rosszul, nem re&aacute;lisan &iacute;t&eacute;lj&uuml;k meg. Vel&uuml;nk egy&aacute;ltal&aacute;n nem fog megt&ouml;rt&eacute;nni az a baj, aminek a statisztika alapj&aacute;n van es&eacute;lye, hogy igen. Ez a gondolkod&aacute;si hiba a csernobili RBMK t&iacute;pus&uacute; reaktorok eset&eacute;ben azt eredm&eacute;nyezte, hogy elmaradt az alapos elemz&eacute;s: vajon m&eacute;giscsak el&#337;&aacute;llhat-e olyan helyzet, amikor van jelent&#337;s&eacute;ge a gerjeszt&#337; folyamatnak?<\/p>\n<p>&Eacute;rdemes felfigyelni arra, hogy az alaptalan optimizmus hiba, a kock&aacute;zatok t&eacute;ves &eacute;rt&eacute;kel&eacute;s&eacute;n t&uacute;l <span class=\"ma-red\">inform&aacute;ci&oacute;s vaks&aacute;got<\/span> is eredm&eacute;nyez: &bdquo;lel&ouml;vi&rdquo; azokat a folyamatokat, amelyek eredm&eacute;nyek&eacute;ppen inform&aacute;ci&oacute;hoz juthatn&aacute;nk arr&oacute;l, hogy t&eacute;nyleg indokolt-e optimizmusunk. Nem sz&aacute;njuk r&aacute; azt a nagyon alapos munk&aacute;t, mint amelyet akkor tenn&eacute;nk, ha az &aacute;llna &eacute;rdek&uuml;nkben, hogy bebizony&iacute;tsuk: igenis el&#337;&aacute;llhat olyan helyzet, amikor a szab&aacute;lyoz&oacute; rudak fentebb le&iacute;rt gerjeszt&#337; hat&aacute;s&aacute;nak jelent&#337;s&eacute;ge lehet. <\/p>\n<p>Az alaptalan optimizmus gondolkod&aacute;si hib&aacute;hoz hasonl&oacute; jelens&eacute;get egy&eacute;bk&eacute;nt a Janis-f&eacute;le csoportgondolkod&aacute;s is ismeri, ott a <span class=\"ma-red\">sebezhetetlens&eacute;g ill&uacute;zi&oacute;ja<\/span> a neve, &eacute;s azt jelzi, hogy nem csup&aacute;n egy&eacute;nek, hanem eg&eacute;sz csoportok tehetik maguk&eacute;v&aacute; az irracion&aacute;lis kock&aacute;zat&eacute;rt&eacute;kel&eacute;st &eacute;s az <span class=\"ma-red\">ebb&#337;l fakad&oacute; inform&aacute;ci&oacute;s vaks&aacute;g hib&aacute;j&aacute;t<\/span>. E gondolkod&aacute;si hiba ilyen k&eacute;t k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; szint&#369; megjelen&eacute;se pedig arra ir&aacute;ny&iacute;tja a figyelmet, hogy mennyire &aacute;that&oacute; hajlamr&oacute;l besz&eacute;lhet&uuml;nk.<\/p>\n<p>A szovjet nukle&aacute;ris ipar alaptalan optimizmus&aacute;t &ndash; vagy sebezhetetlens&eacute;g&eacute;nek ill&uacute;zi&oacute;j&aacute;t &ndash; az 1979-ben az Amerikai Egyes&uuml;lt &Aacute;llamokbeli Three Mile Islandben t&ouml;rt&eacute;nt baleset sem kezdte ki. Az amerikai baleset elvileg a szovjet atomenergia program &aacute;tvil&aacute;g&iacute;t&aacute;s&aacute;t, fel&uuml;lvizsg&aacute;lat&aacute;t eredm&eacute;nyezhette volna (m&eacute;g akkor is, ha a szovjet er&#337;m&#369;vek l&eacute;nyegesen m&aacute;s elgondol&aacute;sra &eacute;p&uuml;ltek, mint amerikai t&aacute;rsaik) &#8210; persze csak akkor, ha a szovjet nukle&aacute;ris ipar nem rakja z&aacute;r&oacute;jelbe az eg&eacute;szet a &bdquo;vel&uuml;nk ez nem t&ouml;rt&eacute;nhet meg&rdquo; felfog&aacute;s alapj&aacute;n. Vlagyimir Aszmolov, a Kurcsatov Atomenergia Int&eacute;zet Nukle&aacute;ris Biztons&aacute;g oszt&aacute;lya vezet&#337;j&eacute;nek k&eacute;s&#337;bbi visszatekint&eacute;s&eacute;t figyelembe v&eacute;ve, a Szovjetuni&oacute;ban az&eacute;rt lehetett minden tanuls&aacute;g n&eacute;lk&uuml;l k&ouml;nny&#369;szerrel f&eacute;lretenni a Three Mile Island-balesetet, mert az akkoriban &eacute;rv&eacute;nyes felfog&aacute;s szerint &bdquo;a szovjet nukle&aacute;ris ipar biztons&aacute;goss&aacute;g&aacute;nak kiz&aacute;r&oacute;lagos z&aacute;loga az, hogy&hellip; biztons&aacute;gos&rdquo;. &Iacute;gy azt&aacute;n a balesetet az amerikai kapitalista gazdas&aacute;gi rendszer m&#369;k&ouml;d&eacute;s&eacute;nek, a biztons&aacute;gi k&eacute;rd&eacute;sek f&ouml;l&eacute; kereked&#337; profit&eacute;hs&eacute;gnek tulajdon&iacute;tott&aacute;k.<\/p>\n<p><span class=\"ma-red\">Kedvenc &aacute;ll&aacute;spontunk &ouml;nj&aacute;r&oacute; tehetetlens&eacute;ge<\/span><\/p>\n<p>Ha kem&eacute;ny vagy elemi hib&aacute;nak az el&#337;&iacute;r&aacute;sok megs&eacute;rt&eacute;s&eacute;t tekintj&uuml;k, akkor az olyan gondolkod&aacute;si hib&aacute;k, mint a megalapozatlan optimizmus vagy a s&eacute;rthetetlens&eacute;g ill&uacute;zi&oacute;ja, els&#337;re puha hib&aacute;nak t&#369;nnek. Ezek a hib&aacute;k az&eacute;rt puh&aacute;k, hogy nehezebb tetten &eacute;rni &#337;ket, hiszen nem egy el&#337;&iacute;r&aacute;s vagy szab&aacute;ly megs&eacute;rt&eacute;s&eacute;t jelentik. R&aacute;ad&aacute;sul els&#337;re kev&eacute;sb&eacute; l&aacute;tszik a hiba s&uacute;lya, jelent&#337;s&eacute;ge: a hiba k&ouml;vetkezm&eacute;nyei rendszerint csak k&eacute;sleltetve verik be a fej&uuml;nket.<\/p>\n<p>A NA&Uuml; els&#337; csernobili jelent&eacute;se elfogadta, hogy a kezel&#337;k m&aacute;r azzal megs&eacute;rtett&eacute;k az &uuml;zemeltet&eacute;si szab&aacute;lyokat, hogy az atomer&#337;m&#369;vet a k&iacute;s&eacute;rlet ind&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz a 200 megawattos tartom&aacute;nyban m&#369;k&ouml;dtett&eacute;k, a 3200 megawattos &uuml;zemi teljes&iacute;tm&eacute;ny durv&aacute;n 6%-&aacute;n. &Iacute;gy az els&#337; jelent&eacute;s szerint a kezel&#337;szem&eacute;lyzet elemi hib&aacute;t v&eacute;tett. A m&aacute;sodik jelent&eacute;sben ezt visszavont&aacute;k, mert kider&uuml;lt, hogy nem volt olyan el&#337;&iacute;r&aacute;s, ami tiltotta volna az er&#337;m&#369; alacsony energia tartom&aacute;nyban t&ouml;rt&eacute;n&#337; m&#369;k&ouml;dtet&eacute;s&eacute;t. Eszerint az elk&ouml;vetett hiba komplexebb, nehezebben megragadhat&oacute;. L&aacute;ssuk, mi is t&ouml;rt&eacute;nt!<\/p>\n<p>A baleset el&#337;tt egy &oacute;r&aacute;val, a k&iacute;s&eacute;rlet el&#337;k&eacute;sz&iacute;t&eacute;se sor&aacute;n az er&#337;m&#369; teljes&iacute;tm&eacute;nyszab&aacute;lyz&oacute; rendszer&eacute;nek &aacute;tkapcsol&aacute;sakor a kezel&#337;k elvesztett&eacute;k uralmukat a folyamatok felett, a teljes&iacute;tm&eacute;ny 500 megawattr&oacute;l 30 megawattra esett. Ilyen &aacute;llapot el&#337;&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa egy&aacute;ltal&aacute;n nem szerepelt a k&iacute;s&eacute;rleti tervben. A kezel&#337;k sz&aacute;m&aacute;ra rendelkez&eacute;sre &aacute;ll&oacute; adatok alapj&aacute;n nem volt arra magyar&aacute;zat, hogy mi t&ouml;rt&eacute;nt. A teljes&iacute;tm&eacute;ny megemel&eacute;se &eacute;rdek&eacute;ben tov&aacute;bbi, a folyamatokat lass&iacute;t&oacute; szab&aacute;lyoz&oacute;rudat h&uacute;ztak ki, de &iacute;gy is csak 200 megawatton siker&uuml;lt az er&#337;m&#369;vet stabiliz&aacute;lni &eacute;s nem siker&uuml;lt a teljes&iacute;tm&eacute;nyt feljebb torn&aacute;zni. Emiatt kezdt&eacute;k meg a k&iacute;s&eacute;rletet az eredetileg tervezett 700 megawatt teljes&iacute;tm&eacute;nyszint helyett 200 megawatton. Ez az alacsony teljes&iacute;tm&eacute;nytartom&aacute;ny azonban nem kev&eacute;sb&eacute; vesz&eacute;lyess&eacute; tette a folyamatokat, hanem instabill&aacute;, kisz&aacute;m&iacute;thatatlann&aacute;. Err&#337;l a l&eacute;nyeg&eacute;ben tervez&eacute;si saj&aacute;toss&aacute;gr&oacute;l, valamint a kapcsol&oacute;d&oacute; tapasztalatokr&oacute;l az oper&aacute;toknak nem volt tudom&aacute;suk, mert nem inform&aacute;lt&aacute;k &#337;ket, emiatt teh&aacute;t nem hib&aacute;ztathat&oacute;k. Az viszont felr&oacute;hat&oacute;, hogy k&eacute;t komoly figyelmeztet&#337; jelens&eacute;gesen is &aacute;tl&eacute;ptek. Az egyik az &eacute;rtelmezhetetlen, magyar&aacute;zat n&eacute;lk&uuml;l maradt teljes&iacute;tm&eacute;nyes&eacute;s. A m&aacute;sik, hogy az es&eacute;st k&ouml;vet&#337;en nem tudt&aacute;k az uralmukat teljes k&ouml;r&#369;en visszaszerezni a berendez&eacute;s felett, hiszen nem tudt&aacute;k az eredetileg kijel&ouml;lt 700 megawattos k&iacute;s&eacute;rleti teljes&iacute;tm&eacute;nyszintet el&eacute;rni. <\/p>\n<p>Az a gondolkod&aacute;si hiba, amit itt l&aacute;tunk, a meger&#337;s&iacute;t&#337; &eacute;s al&aacute;&aacute;s&oacute; inform&aacute;ci&oacute;k &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;vel kapcsolatos, &eacute;s a <span class=\"ma-red\">meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s<\/span> jelens&eacute;g&eacute;ben tal&aacute;ljuk meg a hely&eacute;t a megismer&eacute;s pszichol&oacute;gi&aacute;j&aacute;ban. A hiba l&eacute;nyege, hogy egyoldal&uacute;an keress&uuml;k, &eacute;rtelmezz&uuml;k &eacute;s h&iacute;vjuk el&#337; eml&eacute;kezet&uuml;nkb&#337;l a megl&eacute;v&#337; n&eacute;zeteinket al&aacute;t&aacute;maszt&oacute; inform&aacute;ci&oacute;kat. Mint l&aacute;that&oacute;, e hajlamunk h&aacute;rom k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; inform&aacute;ci&oacute;feldolgoz&aacute;si egyoldal&uacute;s&aacute;gunkat is mag&aacute;ba kebelezi; &eacute;n most az al&aacute;t&aacute;maszt&oacute; &eacute;s al&aacute;&aacute;s&oacute; inform&aacute;ci&oacute;k &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;ben mutatkoz&oacute; elfogult feldolgoz&aacute;s hib&aacute;j&aacute;t szeretn&eacute;m el&#337;t&eacute;rbe &aacute;ll&iacute;tani. (Az &ouml;sszeesk&uuml;v&eacute;s-elm&eacute;letek kapcs&aacute;n r&eacute;szletesebben foglalkoztam a meger&#337;s&iacute;t&#337; inform&aacute;ci&oacute;k szelekt&iacute;v keres&eacute;s&eacute;nek probl&eacute;m&aacute;j&aacute;val.) <\/p>\n<p><span class=\"ma-red\">Az elfogult feldoldolgoz&aacute;s<\/span> l&eacute;nyege, hogy az objekt&iacute;ve ugyanolyan s&uacute;ly&uacute; al&aacute;t&aacute;maszt&oacute; vagy al&aacute;&aacute;s&oacute; bizony&iacute;t&eacute;kokat r&eacute;szrehajl&oacute; m&oacute;don &eacute;rt&eacute;kelj&uuml;k: az al&aacute;t&aacute;maszt&oacute;kat er&#337;snek fogadjuk el, az al&aacute;&aacute;s&oacute;kat pedig gyeng&eacute;nek. A mellett&uuml;nk sz&oacute;l&oacute;k meger&#337;s&iacute;tenek benn&uuml;nket, az ellen&uuml;nk sz&oacute;l&oacute;k pedig alig hatnak r&aacute;nk. <\/p>\n<p><u>Beseny&#337; Pista b&aacute;csinak mindig igaza van<\/u><\/p>\n<p>Az &aacute;ltalam &eacute;les&iacute;tett le&iacute;r&aacute;s alapj&aacute;n persze m&eacute;g mindig abszurdnak t&#369;nhet, hogy k&eacute;t ilyen fajs&uacute;ly&uacute; figyelmeztet&#337; jelen &aacute;tl&eacute;ptek az er&#337;m&#369; kezel&#337;i. Tal&aacute;n seg&iacute;t jobban elfogadni az elfogult feldolgoz&aacute;s (<span class=\"ma-red\">biased assimilation<\/span>) jelens&eacute;g&eacute;t egy k&iacute;s&eacute;rlet, amelyben a Kennedy-gyilkoss&aacute;g kapcs&aacute;n vizsg&aacute;lt&aacute;k a kiindul&oacute; elfogults&aacute;gok szerep&eacute;t. A k&iacute;s&eacute;rleti szem&eacute;lyek egy r&eacute;sze eredetileg a mag&aacute;nyos elk&ouml;vet&#337; elm&eacute;letben hitt, azaz abban, hogy Oswald egyed&uuml;l tervelte ki &eacute;s k&ouml;vette el Kennedy eln&ouml;k lel&ouml;v&eacute;s&eacute;t. M&aacute;s r&eacute;sz&uuml;k pedig a gyilkoss&aacute;g &ouml;sszeesk&uuml;v&eacute;s v&aacute;ltozat&aacute;t vallotta mag&aacute;&eacute;nak: eszerint az elk&ouml;vet&#337;, Oswald valamilyen &eacute;rdekcsoport megb&iacute;z&aacute;s&aacute;b&oacute;l, esetleg seg&eacute;dlet&eacute;vel tev&eacute;kenykedett. <\/p>\n<p>A k&iacute;s&eacute;rlet keret&eacute;ben olyan sz&ouml;veget adtak mindk&eacute;t csoportnak, amely ugyanolyan sz&aacute;m&uacute; &eacute;s szerkezet&#369; pro &eacute;s kontra bizony&iacute;t&eacute;kot foglalt mag&aacute;ban: 9 &eacute;rv a mag&aacute;nyos elk&ouml;vet&#337;, 9 pedig a b&eacute;rgyilkos elm&eacute;letet t&aacute;masztotta al&aacute;. Azt vizsg&aacute;lt&aacute;k, hogy ezt az &ouml;sszess&eacute;g&eacute;ben semleges bizony&iacute;t&eacute;khalmazt hogyan dolgozz&aacute;k fel a r&eacute;sztvev&#337;k: hogyan &eacute;rt&eacute;kelik a bizony&iacute;t&eacute;kok er&#337;ss&eacute;g&eacute;t, hogyan v&aacute;ltoztatja meg &aacute;ll&aacute;spontjukat saj&aacute;t bevall&aacute;suk szerint, illetve hogyan v&aacute;ltozik az meg a m&eacute;r&eacute;sek szerint? <\/p>\n<p>A vizsg&aacute;lat arra az eredm&eacute;nyre vezetett, hogy mindenki saj&aacute;t kiindul&aacute;si elm&eacute;let&eacute;t l&aacute;tta igazolva: a mag&aacute;nyos elk&ouml;vet&#337; elm&eacute;letet h&iacute;v&#337;k azt, hogy Oswald egyed&uuml;l dolgozott, a konte&oacute;h&iacute;v&#337;k azt, hogy megb&iacute;z&aacute;sb&oacute;l. Tetten &eacute;rhet&#337; volt, hogy a bizony&iacute;t&eacute;kokat r&eacute;szrehajl&oacute;an &eacute;rtelmezt&eacute;k, &eacute;rt&eacute;kelt&eacute;k, mindenki a saj&aacute;t elm&eacute;let&eacute;t bizony&iacute;t&oacute; r&eacute;szhalmazt tartotta er&#337;sebbnek. M&eacute;g meglep&#337;bb volt, hogy az &ouml;sszess&eacute;g&eacute;ben semleges bizony&iacute;t&eacute;khalmaz meg is er&#337;s&iacute;tette alap&aacute;ll&aacute;sukat: elm&eacute;let&uuml;ket az eredetin&eacute;l sokkal jobban al&aacute;t&aacute;masztottnak, er&#337;sebbnek, szil&aacute;rdabbnak v&eacute;lt&eacute;k.<\/p>\n<p>Az im&eacute;nti k&iacute;s&eacute;rlet j&oacute;l mutatja, milyen er&#337;vel gy&#369;ri maga al&aacute; kedvenc &aacute;ll&aacute;spontunk a neki nem tetsz&#337; inform&aacute;ci&oacute;kat, &eacute;s er&#337;s&iacute;ti fel a neki kedveseket. &Iacute;gy tal&aacute;n k&ouml;nnyebb &eacute;rten&uuml;nk, mi&eacute;rt tartott&aacute;k fenn a csernobili oper&aacute;torok azt a v&eacute;leked&eacute;s&uuml;ket, hogy minden rendben van &eacute;s l&eacute;ptek &aacute;t azokon a jeleken, hogy valami komolyan nem stimmel.<\/p>\n<p>A megismer&eacute;spszichol&oacute;gia azt mondja, hogy egy kicsit <span class=\"ma-red\">mindannyian Beseny&#337; Pista b&aacute;csik vagyunk: annyiszor van igazunk, ah&aacute;nyszor csak akarjuk.<\/span> Abban, hogy ez &iacute;gy van, nagy szerepet j&aacute;tszik az al&aacute;t&aacute;maszt&oacute; &eacute;s al&aacute;&aacute;s&oacute; inform&aacute;ci&oacute;k elfogult feldolgoz&aacute;sa. Persze igaz&aacute;b&oacute;l senki nem akar Beseny&#337; Pista b&aacute;csi lenni. Ehhez az els&#337; l&eacute;p&eacute;s, hogy komolyan vegy&uuml;k &eacute;s tudat&aacute;ban legy&uuml;nk a bemutatott probl&eacute;m&aacute;nak, mert m&eacute;g ekkor is kutya neh&eacute;z lesz a tud&aacute;s alkalmaz&aacute;sa, a hiba kiv&eacute;d&eacute;se.<\/p>\n<p>A megismer&eacute;spszichol&oacute;gia azt is mondja, hogy pont annyira vagyunk gyarl&oacute;k, mint a csernobili atomer&#337;m&#369; tervez&#337;i, &uuml;zemeltet&#337;i, kezel&#337;i. Hogy &ouml;nmag&aacute;ban semmi garancia nincs arra, hogy mi hasonl&oacute; helyzetekben jobban teljes&iacute;ten&eacute;nk. Ha eltartjuk magunkt&oacute;l Csernobilt, mint amelynek d&ouml;nt&eacute;si helyzeteivel nek&uuml;nk &aacute;tlagembereknek nincs dolga, akkor nem siker&uuml;l olyan tanuls&aacute;gg&aacute; form&aacute;lni a katasztr&oacute;fa &uuml;zenet&eacute;t, amelyek seg&iacute;thetn&eacute;nek, hogy saj&aacute;t fajs&uacute;lyos d&ouml;nt&eacute;seinkben okosabban legy&uuml;nk &mdash; &eacute;s legal&aacute;bb ezzel egy leheletnyi &eacute;rtelmet adjunk az &aacute;ldozatok am&uacute;gy &eacute;rtelmetlen hal&aacute;l&aacute;nak. Ha megr&aacute;zott benn&uuml;nket az HBO minisorozata, akkor az a dolgunk, hogy tanuls&aacute;gait, ak&aacute;r a fentieket is, saj&aacute;t &eacute;let&uuml;nkre vonatkoztassuk.<\/p>\n<p><\/p>\n<pre>forr&aacute;s:\n<a href=\"https:\/\/bmefilozofia.blog.hu\/2019\/07\/06\/_hogyan_lehetunk_ilyen_hulyek\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/bmefilozofia.blog.hu\/2019\/07\/06\/_hogyan_lehetunk_ilyen_hulyek<\/a>\n\n<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Csoportgondolkod%C3%A1s\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Csoportgondolkod%C3%A1s<\/a>\n\n<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Optimizmus\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Optimizmus<\/a>\n\n<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Meger%C5%91s%C3%ADt%C3%A9si_torz%C3%ADt%C3%A1s\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Meger%C5%91s%C3%ADt%C3%A9si_torz%C3%ADt%C3%A1s<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mostan&aacute;ban egyre gyakrabban fordul el&#337; velem, hogy egy &bdquo;&aacute;rtatlan&rdquo; cikket olvasva t&ouml;bb tanulni val&oacute;t tal&aacute;lok. &Iacute;gy j&aacute;rtam most is a &bdquo;Hogyan lehet&uuml;nk ilyen h&uuml;ly&eacute;k? &ndash; A csernobili atomer&#337;m&#369; baleset n&eacute;h&aacute;ny tanuls&aacute;ga&rdquo; c&iacute;m&#369; &iacute;r&aacute;s olvas&aacute;sakor is. Ahogy mindig, most is aj&aacute;nlom a teljes Csernobil cikk elolvas&aacute;s&aacute;t, s ez most kompletten megjelenik ezen az oldalon. Figyelmeztetlek, ez <a href=\"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/a-csoportgondolkodas-es-a-megerositesi-torzitas\/\" rel=\"nofollow\"><span class=\"sr-only\">Read more about A csoportgondolkod&aacute;s &eacute;s a meger&#337;s&iacute;t&eacute;si torz&iacute;t&aacute;s<\/span>[&hellip;]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1971,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2019\/10\/csoportgondolkodas_.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1970"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1970"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1970\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2252,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1970\/revisions\/2252"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1971"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1970"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1970"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1970"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}