{"id":1373,"date":"2019-02-03T10:28:04","date_gmt":"2019-02-03T10:28:04","guid":{"rendered":"http:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/?p=1373"},"modified":"2019-08-20T15:26:40","modified_gmt":"2019-08-20T15:26:40","slug":"gary-chapman-munkassaga","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/gary-chapman-munkassaga\/","title":{"rendered":"Gary Chapman munk\u00e1ss\u00e1ga"},"content":{"rendered":"

G<\/span>ary Chapman (teljes nevén Gary Demonte Chapman; (1938. január 10. –) amerikai író, párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó, Az öt szeretetnyelv (Five Love Languages)<\/strong> pár- és pszichoterápiai fogalom megalkotója.<\/p>\n

A Moody Bible Institute elvégzését követően az Illinois állambeli Wheaton College intézményében szerzett BA-végzettséget, majd a Wake Forest University-n MA-diplomát. Végül a Southwestern Baptist Theological Seminary keretében Master of Religious Education (M.R.E.) és doktori fokozatot szerzett.<\/p>\n

1971 óta az Észak-Karolina államban található Winston-Salem városában a Calvary Baptist Church segédlelkésze. Bel- és külföldi konferenciák rendszeres előadója a házasság, család és kapcsolatok témakörében. Tevékenységének köszönhetően a világ minden tájáról kap meghívást, így például Szingapúrból, Szaúd-Arábiából, Mexikóból és Hongkongból. 2016-ban meghívást kapott Magyarországra, ahol 2017 márciusában négy helyen hallgatható előadása: Pécsett, Debrecenben, Szegeden és Budapesten. Leghíresebb könyvét, az Egymásra hangolva címűt közel negyven nyelvre fordították le.<\/p>\n

Személyes szeretetnyelvünket Gary Chapman<\/a> amerikai lelkész, író, párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó az idegen nyelvhez hasonlítja. Az optimális kommunikáció csak akkor jön létre, ha mindkét fél megtanulja a másik személyes anyanyelvét, azaz szeretetnyelvét.<\/strong><\/p>\n

Az amerikai család – és párterapeutát vastaps fogadta, amikor a kissé hosszúra nyúlt bevezető után végre megjelent a színpadon, előadását tolmács fordította. Először a szerelembeesésről beszélt, arról, hogy minden a bizsergéssel kezdődik. Azután amikor hangosan kimondjuk, hogy szeretlek, az azt jelenti, a bennünk lévő érzés érzelmi megszállottságba fordul át. Mindig a másikra gondolunk, természetesen nem vesszük észre a hibáit, hiába figyelmeztet rájuk az anyukánk józanul, stb. Itt még egy sor humoros mondat következett a szerelmes állapot mibenlétéről, mert Chapman profi előadóként vigyázott arra, hogy ne lankadjon a figyelem, és nevetni is lehessen.<\/p>\n

Egy ismert forgatókönyv<\/h2>\n

Azután elhangzott egy történet arról, hogy persze sok év házasság után is át lehet élni ezt a bizsergést, csak egy másik ember iránt. Adott a férfi, akire ráköszön egy új kolléganő a munkahelyi kávégépnél. Főhősünk rögtön konstatálja, milyen csinos és kedves az új munkatárs, és az illata is finom. És már ott is van a bizsergés. Az első rövid beszélgetést hosszabbak követik a kávégépnél, és hamar sor kerül egy közös ebédre is, ahol a férfi elmondja, hogy nős, de boldogtalan. A következő ebédnél pedig a nő meséli el a saját történetét. Két hónappal később pedig azt veszi észre a boldogtalan férj, hogy közelebb érzi magát ehhez a nőhöz – akivel mindenről tud beszélni –, mint a saját feleségéhez. És akkor már csak egy rövid idő kell, hogy megszülessen a döntés – új élet az új nő oldalán. Chapman kifejti, hogy ez a forgatókönyv játszódik le majdnem minden hasonló esetben.<\/p>\n

Ezután az általuk végzett kutatásról beszélt, amelyben a szerelembeesés élményét tanulmányozták. Az derült ki, hogy az érzelmi megszállottság időszaka átlagosan két évig tart mindenkinél, utána leszállunk a felhők közül. Erről persze nem lehet olvasni a női magazinokban, és arról sem, hogy ha mindig a „bizsergést” követnénk, akkor az életünk során nyolcszor is megházasodhatnánk.<\/p>\n

Ahelyett, hogy máshol keressük a boldogságot<\/h2>\n

De Chapman szerint nyilván nem ezt kell tennünk: ő abban akar segíteni mindenkinek, hogy megtanulja „kezelni” a bizsergést, és a jelenlegi házasságát próbálja jobbá tenni ahelyett, hogy máshol keresné a boldogságot. Rögtön az elején leszögezi, hogy két önző embernek soha nem lesz jó a kapcsolata. Az önzésünket leginkább azáltal tudjuk leküzdeni, ha figyelünk a másik érzelmi szükségleteire.<\/p>\n

Arról sok szó esik, hogy a gyerekek lelkében van egy érzelmi szeretettartály. Ha egy gyerek úgy érzi, szeretik, egészséges felnőtt lesz belőle, ha viszont gyerekkorában üres ez a tartály, akkor sok lelki vívódáson megy át, és tizenévesként elkezdi keresni a szeretetet, persze többnyire nem jó helyen. Chapman hisz abban, hogy a felnőtteknek is van ilyen szeretettartályuk. Az, aki házasságban él, a férjétől-feleségétől várja, hogy megtöltse ezt a tartályt, ami persze csak akkor megy, ha tudjuk, miként kell szeretni a másikat.<\/p>\n

Az 5 szeretetnyelv születése<\/h2>\n

Ezen a ponton megint egy hosszabb kabarészerű jelenet következett, amelyben – a szereplők hangját utánozva – Chapman felidézte egyik esetét, amikor párterápiára jött hozzá egy 30 éve együtt élő pár. A feleség elmesélte, hogy nem szoktak vitatkozni, nincsenek anyagi problémáik, csak az a baja, hogy nem érez szeretetet a férje részéről. „Olyanok vagyunk, mint két idegen” – mondta. A férj is elpanaszolta, hogy nem érti, mi a baja a feleségének, ő rengeteget segít otthon, mosogat, vacsorát csinál, takarít, minden tőle telhetőt megtesz.<\/p>\n

Mire idáig ér a történetben, mi persze már tudjuk, mi a gond – nem jól szeretett a férj. Chapman hosszú évek párterápiás élményei hatására gondolta végig, mire vágytak azok, akik úgy érezték a házastársuk már nem szereti őket, és rájött, hogy az összes választ be lehet sorolni öt kategóriába – ebből lett az öt szeretetnyelv<\/a>: elismerő szavak, ajándékozás, szívesség, minőségi idő, testi érintés.<\/p>\n

Chapman azt állítja, majdnem mindenkinek van egy elsődleges szeretetnyelve, amely leginkább megérinti. Más nyelveken is képesek vagyunk befogadni a szeretetet, de van egy kitüntetett nyelv, pont úgy, mint a beszédben az ember anyanyelve. Persze vannak „kétnyelvű emberek”, akiknek két egyenrangú szeretetnyelvük van, ami természetesen nemcsak a párkapcsolatokban működik, a munkatársakkal, testvérekkel, barátokkal is alkalmazható.<\/p>\n

A szeretettartály feltöltése<\/h2>\n

Ezek után az előadó rövid példákkal illusztrálta az öt kategóriát, interaktív részeket iktatva beszédébe. Az első kategória, az „elismerő szavak” azt jelenti, hogy megerősítjük a másikat egy jellemvonásával vagy cselekedetével kapcsolatban: megdicsérem, hogy milyen csinos, vagy ha kitakarítja a lakást, akkor nemcsak magamban konstatálom, hogy minden ragyog, hanem ennek hangot is adok. Chapman hozzátette, ő még olyan embert nem látott, akiről valami jót ne lehetne elmondani. Egyben felszólította a közönség tagjait, hogy akik a párjukkal vannak, fejezzék be a „nagyra értékelem benned azt, hogy…”-kezdetű mondatot. „Máris jobb, ugye?” – kérdezte azután mosolyogva.<\/p>\n

A 2. szeretetnyelv az ajándékozás, ami azt „üzeni”, gondolt rám a másik. Ilyenkor természetesen nem az ajándék értéke számít, tavasszal például ingyen is lehet virágot szerezni, lessünk el jó módszereket a gyerekeinktől, csak mondjuk, ne a pitypangot válasszuk – hangzott az ironikus tanács.<\/p>\n

A 3. kategória a szívesség, vagyis amikor csak azért csinálsz valamit, mert tudod, hogy jólesik a másiknak: saját életéből a porszívózást hozta példának, amit teljes szívéből gyűlöl, mégis megcsinálja a felesége kedvéért.<\/p>\n

A 4. szeretetnyelv a minőségi idő, amikor teljes figyelemmel a másik felé fordulunk. Tévedések elkerülése végett rögtön kinyilvánította, hogy a közös tévézés nem ez a kategória. A minőségi idő akkor kezdődik, amikor kikapcsoljuk a készüléket.<\/p>\n

Az 5. szeretetnyelv a testi érintés. Régóta tisztában vagyunk vele, milyen erő rejlik az érintésben, ezért simogatjuk annyit a kisbabákat – hangzott el. Egy házasságban pedig megfogjuk a másik kezét vagy átöleljük.<\/p>\n

Házasságok megmentése<\/h2>\n

Chapman azt is elmondta, nagyon ritka, hogy a férjnek és a feleségnek ugyanaz a szeretetnyelve, ezért jó szándékú párok is elbeszélhetnek egymás mellett, miközben őszintén szeretik a másikat. Elmesélte, rengetegen megkeresték, hogy elmondják, mennyire hálásak neki, hogy megmentette a házasságukat. Arról számoltak be, hogy már néhány hét után megváltozott a hangulat otthon a szeretetnyelvek használatának köszönhetően.<\/p>\n

Az előadó azt is elárulta, mindenkin ő se tud segíteni, motivációt nem tud adni. Ezzel kapcsolatban rögtön egy történetet is megosztott a hallgatósággal. Egy férfi azzal hivalkodott neki, hogy hiába derül ki, hogy a feleségének a szívesség a szeretetnyelve, ő ugyan nem fog porszívózni otthon. Erre Chapman csak azt tudta mondani, hogy a szeretet döntés kérdése: ha valaki úgy határoz, hogy egy üres szeretettartállyal bíró asszony mellet akar élni, akkor az az ő baja.<\/p>\n

A három kérdés<\/h2>\n

Chapman annak idején másképp döntött. Elmesélte, hogy az ő feleségének is üres volt a szeretettartálya a házasságuk elején, mert akkor még azt hitte, ha az ember megtalálta az igazit, a „bizsergés” örökké tart. Hamar előjöttek a köztük lévő különbségek, és fogalmuk se volt, hogy kell megoldani a konfliktusokat, mert nem gondolták, hogy lesznek. Állandóan csak vitatkoztak, és sikerült boldogtalanná tenniük egymást.<\/p>\n

Akkoriban jelentkezett a teológiára, hogy lelkipásztornak tanulhasson, de egyfolytában azon rágódott, hogyan is tud majd reménységet hirdetni az embereknek, ha boldogtalan a magánélete. Egyszer azután megjelent a lelki szemei előtt, ahogy Jézus a tanítványai lábát mossa, és akkor rájött, a másikhoz való hozzáállásával van baj: a krisztusi alázat hiányzik belőle. Neki három kérdés segített megváltoztatni a házasságát: Mivel segíthetnék neked?, Hogyan tehetném könnyebbé az életed? és Hogyan lehetnék jobb férjed? Amikor ezeket feltette a feleségének, az asszonynak rögtön volt pár ötlete, és azután lassan elkezdte Chapmant megtanítani arra, hogyan szeresse őt.<\/p>\n

Ezzel a személyes vallomással ért véget a másfél órás előadás, amelynek minden perce felépített forgatókönyv szerint zajlott, tudatosan vegyítve a vicceset a drámaival, a lélekben vájkálást az ironikus kiszólásokkal.<\/p>\n

Névjegy: Gary Chapman<\/a> 1938-ban született amerikai író, párkapcsolati szakértő. Már 1971 óta a Winston-Salemben (Észak-Karolina) található Calvary Baptist Church segédlelkésze. Nemzetközi konferenciák rendszeres előadója, nős, két felnőtt gyereke van. Az öt szeretetnyelv (Five Love Languages) 1995-ben jelent meg először.<\/p>\n

 <\/p>\n

forrás: https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Gary_Chapman<\/a>\r\nforrás: https:\/\/www.evangelikus.hu\/c%C3%ADmk%C3%A9k\/gary-chapman<\/a>\r\nforrás: https:\/\/hvg.hu\/pszichologiamagazin\/20170402_Harom_kerdes<\/a><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Gary Chapman<\/a> (teljes nevén Gary Demonte Chapman; (1938. január 10. –) amerikai író, párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó, Az öt szeretetnyelv (Five Love Languages) pár- és pszichoterápiai fogalom megalkotója. A Moody Bible Institute elvégzését követően az Illinois állambeli Wheaton College intézményében szerzett BA-végzettséget, majd a Wake Forest University-n MA-diplomát. Végül a Southwestern Baptist Theological Seminary keretében Read more about Gary Chapman munkássága<\/span>[…]<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1374,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[14],"tags":[77],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/5_szerete_nyelv.jpg?fit=700%2C350&ssl=1","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1373"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1373"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1373\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1374"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1373"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1373"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.schulmann.hu\/istvan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1373"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}