Négy személyiségfejlesztési alapelv



Kerner Tibor hírlevelében olvastam a Johnny Cash életéről szóló filmről. Ebből a rövid hírlevélből egyrészt jó pár érdekes és tragikus elem vált ismerté számomra Johnny életéből.

Másrészt, ahogy Tibor is írja, a film gyönyörűen illusztrál négy személyiségfejlesztési alapelvet, amelyekre ritkán gondolunk mindennapjainkban. 


Ennek kapcsán utánanéztem, hogy hogyan is definiáljuk magát a személyiséget:

A személyiség a lélektanban és a pedagógiában gyakran alkalmazott kifejezés. 

A személyiség egy széles körben elfogadott meghatározás szerint egy az egyénre jellemző viselkedési, gondolkodási és érzésminta, ami állandósultan és ezzel együtt egyedien jellemzi magát az egyént. Ez a meghatározás a William Sternhez köthető.

Egy másik értelmezés szerint a személyiség különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, mely az embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti, meghatározza viselkedését és gondolkodását. Az ember különböző szinteken kölcsönhatásba lép környezetével.

Freud pszichoanalitikus megközelítése szerint a személyiségnek három szférája különíthető el:

  • Ösztönén: öröklött, tudattalanban lévő lelki tartomány. Azonnali szükséglet kielégítésre törekszik.
  • Én: közvetít a belső valóság és a külvilág, az ösztönén és a felettes én között.
  • Felettes én (Szuperego): szülői hatásra alakul ki. Ezt a tanár/mester átformálhatja. Ez képviseli a hagyományokat, az erkölcsöt és a lelkiismereti funkciókat.

Ezek után a négy alapelv:

1. Az önbecsülés problémák gyermekkorból származnak.
Brian Tracy – gyermekkorában szintén a lelki terror áldozata – mondja, hogy  ötven éves korunkig dolgozunk azoknak a sebeknek a begyógyításán, amit a szüleink okoztak nekünk 10 éves korunkig.

A Cash és az apja közötti párbeszédektől összeszorult a gyomrom, mert ugyanezt a lelki terrort alkalmazta a saját apám is velem szemben annak idején. Sok, 30-40 évvel ezelőtti esemény háttere világosodott meg a film kapcsán.  A sebek behegednek, de teljesen soha nem gyógyulnak meg.

2. Sikergyilkosok a saját családunkban is lehetnek.
Szomorú volt látni, ahogy Cash első felesége minden női praktikával próbálta visszatartani a férjét az énekesi pályafutástól. Számára a „rendes” állás volt csak elfogadható: nyolctól ötig a munkahely, aztán család, hétvégén pedig más, hasonló családokkal összejárás. Célok, álmok, önmegvalósítás: Vivian ezeket a szavakat nem tudta értelmezni.

Johnny Cash ezt másképp látta; érezte, hogy a jó időben van a jó helyen. A Sam Phillips tulajdonában levő kicsiny memphisi Sun Records stúdióban
egyszerre indult Elvis Presley, Roy Orbison, Carl Perkins, Jerry Lee Lewis és Johnny Cash. Mindannyian megasztárok lettek; ezt próbálta a családi nyomás – hál’isten – hasztalan megakadályozni.

3. Egy férfi egyik legfontosabb döntése, hogy kit vesz feleségül.
Számtalan példa van erre, akár itthon is: Darvas Iván, Bessenyei Ferenc, Vitray Tamás csak néhány példa arra, hogy a megtorpant nagy tehetség csak akkor tud kibontakozni, ha a háttérben ott a kedves, megértő női inspiráció.

Johnny Cash és June Carter 1968-ban kötöttek házasságot és 35 évig éltek együtt tökéletes harmóniában, a közös célok megvalósításáért munkálkodva. June 2003 májusában hunyt el, Johnny Cash 2003 szeptemberében követte imádott feleségét.

4. Csak akkor lehetsz boldog, ha a saját utadat követed.
Végül a legnagyobb tanulság: kövesd az álmaidat! A gyakorlatban ez nem egyszerű, és sokszor egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy mi is ez az álom, vagy a célok konkrétan mit jelentenek. Mindenki küldetéssel van ezen a földön; Johnny Cash feladata az volt, hogy dalaival megszépítse az emberek életét.

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szem%C3%A9lyis%C3%A9g

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.