A depresszió kognitív viselkedésterápiája



A depresszió:

  • latin deprimere, lenyomni
  • a hangulati élet zavara, amely:
    • affektív,
    • magatartásbeli,
    • motivációs,
    • kognitív és
    • szomatikus tünetekkel jellemezhető.

Pszichológiai elméletek:

  • Pszichonalízis (Abraham 1911, Freud 1917):
    • a korai anya-gyerek kapcsolat zavara az orális fejlődés szakasz fixációját, az érzelmi fejlődés elakadását eredményezi
    • így a depresszzó egy veszteségélmény kapcsán a korai veszteség újraélése lenne
    • önbüntetés, elfojtott agresszió önmaga ellen irányul
  • Tanuláselmélet
    • tanult tehetetlenség (Seligman 1975): a kiszámíthatatlan és kivédhetetlen averzív ingerekre adott válaszreakció a depresszió (passzivitás, visszahúzódás, vitális gátlás)
    • hiányos szociális kézségek következménye (Lewinson 1974)

Negatív információfeldolgozás (Beck 1976): Negatív kognitív triád

  • negatív önkép: rossz vagyok, semmit sem érek
  • negatív világkép: az élet igazságtalan, az emberekre nem lehet számítani
  • negatív jövőkép: semmi sem sikerül.

Reménytelenség:

  • A negatív jövőkép reménytelenség kialakulásához vezet
  • Azaz, a súlyos depressziós állapot jellemzője a reménytelenség
  • A végzetes öngyilkosságok 50-70%-a súlyos depressziós állapotban következik be.

További tényezők:

  • információfeldolgozás
    • problémamegoldás alacsony szintje
    • túláltalánosított önéletrajzi emlékezet
  • személyiség: magas neoriticizmus, alacsony önértékelés, negatív gondolatok könnyebb hozzáférhetősége
  • életesemények: veszteségek

A depresszió kognitív modellje:

  1. Korai vagy traumatikus élmény: veszteségélmény, negatív szocializációs hatások
  2. Diszfunkcionális attitűdök, alaphiedelmek kialakulása: fölösleges vagyok, ha nem vagyok hasznos, alkotó ember, nincs értelme az életnek.
  3. Kritikus események: állás elvesztése
  4. Feltevések aktiválódnak
  5. Spontán negatív gondolatok: semmi nem sikerül
  6. Depressziós tünetek

Specifikumok a depresszió kezelésében:

  1. Szocializálás: a kognitív szemlélet explicit bemutatása a páciens saját példáján keresztül: gondolkodásmód, érzések és viselkedés kapcsolata, szerepük a depresszió fenntartásában. [… => depresszió => koncentrációzavarok, fáradtság => örömet jelentő tevékenységek abbahagyása => depresszió => nem vagyok képes semmire => értéktelen vagyok =>…]
  2. Negatív automatikus gondolatok felismerése és monitorozása: gondolatnapló
  3. Valóságvizsgálat
    1. Mi szól a negatív gondolat mellett, mi támasztja alá?
    2. Milyen tapasztalat mond ellent neki?
    3. Mi utal arra, hogy nem teljesen igaz?
    4. Aktivitás megfigyelése: ügyesség és elégedettség szerinti tevékenységek napló szerű rögzítése
  4. Kognitív átstrukturálás:
    1. Negatív gondolatok megválaszolása.
    2. Alternatív, reálisabb hie delem megfogalmazása közösen, segítő kérdések révén.
      1. A legjobb barátom mit mondana?
      2. Van-e bármilyen apró részlet, amit nem veszek tekintetbe?
      3. Öt vagy tíz év múlva visszapillantva, hogyan látom ezt a helyzetet?
    3. Konfrontáció kerülése. [2 példa kép…]
  5. Viselkedési kísérletek:
    1. A reálisabb hiedelmek hitelességének kipróbálása: pl. azonnal írja le, ami eszébe jut.
    2. Tapasztalatgyűjtés céljából tevékenységek értékelése ügyesség és elégedettség szerint.
  6. Visszaesések megelőzése.

 

Férfi depresszió:

  • Nehezen hozzáférhető az emocionális elkerülés és a szégyenérzet miatt.
  • “Mindig, minden körülmények között erősnek kell látszanom.”
  • “Teljes mértékben felelős vagyok a családom sorsáért.” (Biztos?)

 

 

 

 

 

 

 

forrás: http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.